[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

LitFest

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

Putyin Lengyelországban

szerkesztette: Kiss László, 2009-09-22

Hitler-SztálinPutyin orosz exelnök a közelmúltban Lengyelországban járt. Részt vett a II. világháború kitörésének, Lengyelország lerohanásának 70. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen. Rendjén is van. Az oroszoknak van mit ledolgozniuk a lengyelekkel szemben. Mégis újszerû volt talán, hogy...


Chamberlain -100 év béke


Chamberlain-Hitler


München


Molotov-Ribbentrop paktum


Lengyel határ 1939


Lengyel lovasroham


Háború


Katyn

 ...a bocsánatkérések, s a felejtésre buzdítások közepette megjegyezte, ebben a nagy aljasságban azért sokan benne voltak. Mire gondolhatott Putyin? Ez csupán nagyhatalmi arrogancia, mely a felelõsséget igyekszik hárítani, és másokat is bevonni, hogy saját szerepét kisebbítse? Ebben az esetben nem. Egy újfajta történelemszemlélet csíráját lehet itt felfedezni, melyre már nagy szükségünk lenne.
  

A németgyûlölet utólagos, a gyõztesek kreációja, mely persze sok mindent hasznosan elfed. Tagadhatatlan persze, hogy háborús tetteikkel a németek Európa számos országában erre rászolgáltak, de a 30-as évek a németimádat jegyében telt az öreg kontinensen. Hitler megszüntette a munkanélküliséget, a német gazdaság dübörgött, Közép-Kelet-Európa piacairól néhány év alatt kiszorította a francia és angol tõkét. Egyetlen példa: a hagyományosan francia orientáltságú Románia kereskedelmében egy-két év alatt 50% fölé emelkedett a német export, míg a francia majnem nullára esett.

A háborús vesztesként ráerõltetett politikai elszigeteltségbõl Németország már 1922-ben kitört, Rapallóban egyezményt kötött az oroszokkal. Aztán Hitler sikertörténete: a Saar-vidék, általános hadkötelezettség, Rajna-vidék, Anschluss, München 1938. A franciák ugyan érezték a német veszélyt, de az angolok nélkül nem mertek mozdulni. A Chamberlain-féle politika még csodálta is egy kicsit Hitlert, Angliában már egy elveszett ókonzervatív, tekintélyelvû politikai vonal felélesztõjét látták benne. Ezt persze, manapság nem hangoztatják. A németeknek minden bejött. Hitler már négy nappal kancellárrá történt kinevezése után ezt mondta a tisztikar elõtt: "Most meglátjuk, hogy Franciaország rendelkezik-e államférfiakkal vagy sem: ha igen, úgy nem hagy idõt nekünk és megtámad minket."

Münchenben megkapta Hitler a Szudéta-vidéket, legalizálták hódítását, s mikor õ továbbment, akkor sem történt semmi. Következett Lengyelország. Ekkor már fordul a brit politika, de nem is igazán saját belátásából, hanem a közvélemény nyomásának engedett. Maguk a lengyelek is meglepõdnek a német fellépéstõl, eddig a két nagyhatalom közé szorított ország kommunizmus-gyûlölete, és történelmi okok miatt az orosz barátság helyett a németbarátságot kereste, s úgy gondolta, az meg is van. Jellemzõ egész Európa ekkori németimádatára, hogy az ezredesek köztársaságában is nagyon divatos volt a náci karlendítés.

A lengyel hadjárat elõtt beindul a vesszõfutás az orosz (szovjet) birodalom kegyeiért. A világ legnagyobb megdöbbenésére a nyíltan kommunistagyûlölõ, az Antikomintern-paktumot létrehozó Németország ér elõbb célba. Hogy is volt ez? Erre célzott Putyin, amikor mások felelõsségét firtatta.
  

Oroszország 1917-es forradalmával kiragadta magát a "normális" országok körébõl. Ez meg mi...? Gondolta minden hatalom. Az óriási birodalom elszigetelõdött. Az 1939. augusztus 24-én aláírt Molotov-Ribbentrop-paktum azonban nem elõzmény nélküli, mégha sokan szeretnék is így feltüntetni.  A két vesztes (Oroszország? Õ mi is?) Rapallóban egymásra talált. Felvették a gazdasági kapcsolatokat, melynek lényege, hogy Németország technikát szállított orosz nyersanyagokért cserébe. A versailles-i béke korlátozásai miatt a német hadsereg Oroszországot használta kiskapunak és viszont. Német páncélosparancsnokok gyakorlatoztak ukrajnai sztyeppéken, német tengeralattjárókat építettek, teszteltek Oroszországban. Orosz tisztek tanultak Németországban, s még orosz mesterlövészeket is képeztek német földön, akik aztán sok szenvedést okoztak  a Wermachtnak a Szovjetunió elleni hadjáratban. Sztálin olyannyira komolyan vette a szerzõdéseket, hogy még a német támadás napján is orosz tehervagonok robogtak Németország felé. Ezeket orosz gépek lõtték szét.
  

Sztálin furcsa ember volt. A tényekbõl úgy tünik, jobban vonzódott Hitlerhez, mint nyugati potenciális szövetségeseihez. Jóllehet ideológiai szempontból elvileg a lehetõ legtávolabb álltak egymástól. Mégis, valamilyen szinten biztos, hogy tisztelte diktátor-társát. Teljhatalma volt ugyan neki is, de állandóan vélt-valós belsõ ellenséggel küzdött (kuláktalanítás, Vörös Hadsereg lefejezése). Úgy tûnhetett, Hitlernek jobban megy. Zavaró tényezõ lehetett Sztálin számára a kommunizmus-ellenesség, a fajelmélet, élettér-elmélet, mely a szlávokat rabszolgasorba szánta a németek elszaporodásáig. De ahogy ezt senki nem vette igazán komolyan, úgy Sztálin is gondolhatta, hogy politikusi propagandahúzás mindössze, amit a pillanatnyi érdekek fölülbírálnak. Sztálin felfigyelt Kárpátalja esetére, ami akkor jelentéktelen mozzanatnak tûnt mindenki számára. Csehszlovákia szétzúzásakor itt hatalmi vákuum keletkezett. A náci ideológia szerint azonnal rá kellett volna tenni a kezüket, de Hitlert nem érdekelte, szabad kezet adott a magyaroknak. Sztálin konstatálta, hogy Hitlernek eszébe sem jutott az élettér-elmélet. Biztos, hogy hatott a generalisszimuszra Hitler szédítõ sikertörténete is.
  

Sztálin tehát sokáig dilemmában volt, kit válasszon? A németeket vagy a nyugatiakat. Münchenre még harciasan reagált, kész volt katonailag beavatkozni Csehszlovákia megmentésébe. Az angol békítõ politika lehûtötte. Sokan ehhez kötik a németek felé fordulását. Tévedés. Sztálin olyat ígért, amit földrajzi okokból nem is tudott volna teljesíteni. Csak tesztelte a nyugatiakat, mennyire veszik õt komolyan.
  

És jött a lengyel kérdés. Kezdte mindenki megérteni, hogy közeleg a háború. A békítõ, engedékeny politika zátonyra futott. Franciaország és Anglia létérdekévé vált, hogy a nácizmus õsellenségét végre komolyan szövetségükbe vonják, s bevessék a nácik ellen. Addig eljutottak, hogy az általuk (jogosan) feltámasztott Lengyelországot garanciával lássák el, de az oroszok megnyerésére vajmi keveset tettek. Egy lassú gõzösön útnak indítottak egy tábornokokból, ezredesekbõl álló tárgyalódelegációt, de amint az oroszok hamar megtudták, õk lényegében semmire nem voltak felhatalmazva. Dilemmában voltak persze a britek, franciák, mert a Szovjetunió nem érintkezett Németországgal, a Vörös Hadsereg csak lengyel területeken áthaladva tudott volna rátámadni a németekre. Errõl viszont az õsi gyûlölet miatt a lengyelek hallani sem akartak. Helyzetmegítélésben a lengyelek egyébként sem álltak ekkor a helyzet magaslatán, német támadás esetén ellentámadást terveztek, melynek célja nem más volt, mint Berlin, hiszen alig 200 km-re fekszik a határtól...
  

Sztálin tehát csalódott, az angolokkal, franciákkal nem tud mit kezdeni, cserben hagyták. Viszont, mint mindenki, õ is fél a németektõl. Ebbe a helyzetbe robban be Hitler ajánlata, megnemtámadási szerzõdés az oroszokkal. A náci vezér hihetetlenül ráérzett a pillanatra, jóllehet néhányszor már említette ezt a lehetõséget is. Sztálin kapva kap az ajánlaton. A nyugatiaktól semmit nem kapott, s lám, Hitlertõl nem csak biztonságot, területeket is, a Molotov-Ribbentrop-paktum titkos záradékaként. Felosztják egymás között a térséget. 
   Sztálin azért számított erre, készült a német szövetségre is. Hitler már 1920-ban kijelentette: "Oroszország és Németország között csak akkor jöhet létre szövetség, miután a zsidókat elbocsátották." Sztálin 1939. május 2-án elbocsátotta a külügyi népbiztost, Litvinovot, aki zsidó származású volt...
  

Putyinnak tehát abban mindenképpen igaza van, hogy térségünk történelme sokkal bonyolultabb és árnyaltabb, mint ahogy ez a köztudatban él. A fõ vétkeseket nem felmentve azt kell mondanunk, a lengyel állam eltiprását, a II. világháború kitörését sokan hozták össze.        


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :

név: e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-09-22
Szlovákia is kivette a részét belõle, kevesen tudják, hogy Lengyelországnak területi követelései lettek Csehszlovákia megszüntével Szlovákia rovására. Tiszo pedig csontig benyalt Hitlernek.