[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

LitFest

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

PYGMALIÓN

szerkesztette: skitzz, 2006-11-30

1Pygmalión története az antik koroktól kíséri végig az emberiség mûvészetét, amelyben újra és újra formát ölt. Valahol – nyilván ezernyi jelentéstartalmának köszönhetõen- benne van a kortalan témákat tartalmazó éterben.


Gyenes Gábor Pygmalionja

Mert Pygmalión története foglalkozik az élethû ábrázolás kísérletével, de ugyanakkor az alkotás és a teremtés közti különbségekkel vagy éppen hasonlósággal. A szerelemmel. A saját magunk által alkotott ideál szeretetével...

Íme a legenda, s néhány képi feldolgozása.

    Sokáig élt nõtlenül Kypros királya, Pygmalión, amikor egyszer hófehér elefántcsontból csodálatosan szép szobrot faragott ki a vésõjével. Maga számára is váratlan meglepetés volt, amikor az elefántcsontnak a mûvészet olyan szép alakot adott, amilyennel soha még asszony nem született a földön. A szobor alkotója szerelemre gyulladt a saját alkotása iránt. Mert olyan volt ennek az elefántcsont szobornak az arca, mint egy igazi leány arcvonásai, mintha csak éltek volna, s mintha már mozdulni is akarna, csak a szemérmes félénkség parancsolna rá nyugalmat. Csodálkozva nézte Pygmalión, és többször megtapogatta kezével, hogy eleven test-e vagy élettelen elefántcsont csupán, s nem tudott abba belenyugodni, hogy nem él.


    Csókokkal illette az arcát, és úgy érezte; hogy viszonzásra talál, beszélt hozzá és megölelte, de gyöngéden fogta, mert félt, hogy ujjainak érintése nyomán folt marad a finom bõrön. Elhalmozta becézõ szavakkal, majd mint a leánykáknak, kedves kis ajándékokat hozott neki, kagylókat és kerek kavicsot, kicsiny madarakat és ezerszínû virágot, liliomot és tarka labdákat s a Nap leányainak a könnyeibõl született borostyánkövet. Fel is öltöztette drága ruhákba, ujjaira ékköves gyûrût húzott, nyakába hosszú láncot akasztott, bíbor terítõkkel takart kerevetre fektette. De a szobor néma maradt és érzéketlen.

    Nemsokárra eljött Aphrodité istennõ ünnepe, amelyet egész Kypros nagy fénnyel ült meg. Aranyozott szarvú, fehér nyakú teheneket vágtak le az áldozati oltár mellett, és füstölgött az illatos tömjén. Bemutatva az áldozatot, az oltár mellett állt Pygmalión, és félve kimondani igazi kívánságát, így imádkozott: Ha ti, istenek mindent képesek vagytok megadni, hát legyen az én hitvesem az elefántcsonthoz hasonló. . .
    Az aranyos Aphrodité, aki maga is jelen volt a tiszteletére rendezett ünnepen, megértette a kyprosi király rejtett kívánságát és tudta, hogy az arra gondol, hogy maga az elefántcsont szobor legyen az õ hitvesévé. S az áldozati tûz háromszor lobbant fel, s a lobogó láng magasan emelkedett hegyével a levegõbe: ez volt a jele annak, hogy az istennõ meghallgatta az imádságot.
    Hazasietett Pygmalión és keresi a leány-szobrot. Hát, amint megérinti, érzi, hogy lágyul az elefántcsont, merevsége felenged, akár a viasz, ha a nap éri, s ami a legjobban bizonyította, hogy a szobor megelevenedett: ereiben vér lüktetett. S mikor csókjaival illette Pygmalión, már elpirult a szoborból lett leány, s félénken kinyitva szemét, egyszerre pillantotta meg a napvilágot és kedvesét, akinek a szerelme keltette õt életre. Hálatelt szavakkal mondott köszönetet Pygmalión a jótevõ istennõnek, és házasságot kötött a csodálatos leánnyal. A menyegzõn Aphrodité istennõ is megjelent, s esztendõre a királyi párnak fia született: Paphos, aki utóhb Kypros szigetének Aphrodité szentélyérõl híres városát, Paphost alapította.

Feldolgozta: Gyenes Gábor

 

Henry Daumier
2
¹
è
5


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :

név: ébredezo e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-01-12
Kedves Kukac! Kívánom hogy legyen egy gyonyoruseges noi szobrod... Csak tudd,a Te eroddel soha sem fogod életrekelteni...s akkor is egyedul viszed majd le a szemeted...de nem kukacoskodom:-)
név: férfi e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-12-01
,,Férfi és nõ hogy érthetnék meg egymást? Hisz mind a kettõmást akar, a férfi a nõt, a nõ a férfit." Karinthy tudta ezt, mirét feledt4k el.
név: e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-12-01
lehethogy azert, mert te sem bansz vele pygmalioni ahitattal... :-)
név: @ e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-11-30
Nem! Az leviteti a szemetet veled, gyakran fáj a feje, még gyakrabban fáradt...
név: miskin e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-11-30
Minek akarsz szobrász lenni? Valódi nõ nem jó?
név: misike e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-11-30
Szobrász akarok lennniiiiiiii!!!!!!!