[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

természet

 

MMA irodalmi

 

Hadifogoly

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Zeman Zoltán
<<< Vissza a főldalra

Radnóti Miklós (1909 - 1944)

szerkesztette: SZABÓ OTTÓ, 2005-05-25
RadnótiA fasizmus nem válogatott, áldozatainak száma tízmilliókban mérhetõ, ezekbõl Magyarországra is sok százezer jutott. Áldozat volt mindenki... Lehetett a világképe bármilyen

Áldozat volt a parasztból lett katona, aki elesett Voronyezsnél vagy magfagyott a hómezõn; áldozat volt a hazaszeretõ államférfi, akit kivégeztek; áldozat volt a zsidó kispolgár, akit a Dunába öltek; áldozat volt a kommunista munkás és a kommunista értelmiségi. Áldozat lett a költõ is. Évekkel elõbb García Lorcát lõtték agyon az ottani fasiszták, 1944 õszén Radnóti Miklóst lõtték agyon az itteni fasiszták. Akkor is új versek, szép versek voltak a zsebében, amikor meghalt. Idõvel a tömegsírból indultak a halhatatlanság útjára ezek a végsõ költemények. Akik kivégezték, nyilván nem tudták, hogy a kor egyik legkitûnõbb költõjére lõnek. Ha tudták volna, nyilván még egyszer belelõnek. A fasizmus és a kultúra kibékíthetetlen ellenségei egymásnak. (Göring hírhedett mondása volt: "Ha ezt a szót hallom: kultúra - azonnal pisztolyom után kapok.")

Radnóti Miklós a budapesti Új-Lipót-város mûveltséget szeretõ kispolgárságából indult útjára. Korán elárvult fiú volt, rokonok segítségével tanult és verselt gyermekkorától kezdve (tizenöt éves korában már nyomtatásban is láthatta költeményeit). Rokonsága kereskedelmi vagy ipari pályára szánta. Érettségi után el is küldték Csehszlovákiába textilipart tanulni. De külföldön is irodalmi érdeklõdése növekedett, és legszívesebben irodalmat tanított volna. Amikor tehát már huszonegy éves fõvel hazaérkezett, beiratkozott a szegedi egyetemre magyar-francia szakra. Ott találkozott össze a nagy hírû professzorral, Sík Sándorral. Sík Sándor katolikus pap volt, költõ és esztéta, akiben sajátosan vegyült a vallásosság, a haladó szellem és a költõi avantgardizmus. Hatása igen erõs volt tanítványaira, így Radnótira is, tõle kapta korai költõi korszakának expresszionista ízeit és csapongó szabadvers-formáit, talán tõle kapta életútjának olykor fellángoló vallásos hangulatait, amely idõvel a katolizálásig vezetett, de tõle kapta óriási irodalomtörténeti és esztétikai mûveltségét, és fokozta benne az érzékenységet a haladó eszmék iránt, ami idõvel elvezetett a szocializmushoz.

A másik fontos hatást a Szegedi Fiataloktól kapta. Ezek a haladó szellemû egyetemisták izgatott érdeklõdéssel fordultak az elnyomott nép felé, tanulmányozták a falvak életét, a népi mozgalmak legbaloldalibb szárnyához tartoztak; idõvel sok jutott el közülük a kommunizmusig.

Ilyen körben fejlõdött Radnóti lázongó szellemû, hamar eredeti hangú költõvé. Mire eljut a tanári diplomáig, már ismert költõ, doktori disszertációja, amelyet Kaffka Margitról írt, feltûnt az irodalomtörténet körében. És még közvetlenül diplomája elõtt meg is nõsült: szerelmi házassága meghitt, harmonikus magánéletet biztosított számára. A hitvestársi szerelem megfogalmazása az õ költészetében érte el századunk magyar irodalmában a legmagasabb színvonalat.

Diplomája után azonban sehogyan sem tudott tanári állást kapni. Hiába volt már neves költõ, elismert irodalomtörténeti szakember - zsidó családból származott, és a harmincas évek derekán a rendszer egyre nyíltabban volt fasiszta: az is zsidónak számított, aki rég nem volt az, a közép-európai fasizmusnak pedig az antiszemitizmus, méghozzá nem vallási, hanem fajbiológiai (tehát állattani) alapon álló antiszemitizmus volt az egyik legfõbb felszíni megnyilvánulása. Radnóti tehát élt, amibõl élhetett: házitanítóskodásból, mûfordításokból, alkalmi kiadói munkákból.

Az ellenforradalmi rendszert eleve ellenségesnek tudta, egy ízben már bíróság elé állították vallásgyalázás miatt (méghozzá egy lényegében vallásos érzelmû verse miatt); a Szegedi Fiatalok körében megismerte a falusi nyomorúságot is; egyre jobban értette a munkásmozgalmat; külföldi útjain nemcsak a világirodalom tárult elébe, hanem a gyarmati népek elnyomatása is. Megértette az imperializmus lényegét, és egyre jobban közeledett a szocializmushoz. Párizsban - ahol életében többször is megfordul - már részt vesz a spanyol nép szabadságáért tüntetõ antifasiszták mozgalmaiban. Az illegális kommunista mozgalommal régóta rokonszenvezik. Párttag ugyan nem lesz belõle, de a kapcsolat egyre szorosabb. A harmincas évek végén már szocialista költõnek tudja magát.

És világnézete, érzelemvilága mentõl közelebb áll a szocializmushoz, költõi mondanivalói mentõl jobban telítõdnek a nagy politikai mondanivalókkal, verselése annál inkább távolodik a korábbi szeszélyes, szabad verses avantgardizmustól. A szocialista költõ igényli, hogy mindenki megértse, tehát a különbözõ izmusok zárt körökhöz szóló kifejezésformáitól legföljebb gazdagodhat, de nem használhatja a nehezen vagy alig, vagy éppen egyáltalán nem érthetõ kifejezéseket. Ugyanakkor a szocialista költõ azt is tudja, hogy miközben merõben új világot épít, nem a semmire építi, hanem elmúlt évezredek hasznos eredményeire, tehát nem tagadja, hanem felhasználja az öröklött versformákat. Számára a szabad vers nem a tervezett formájú vers helyére lépett, hanem melléállt, hogy gazdagítsa a költészet eszköztárát. A nagy szocialista költõk - Aragon, Becher - a korai avantgardizmus után, amikor kommunista költõk lettek, kifejezésmódjukban visszatértek a klasszicizáláshoz. És József Attila, a kor legnagyobb szocialista költõje, költészetünk századbeli legnagyobb formamûvésze volt. Ez a folyamat játszódott le Radnóti költészetében.

Formakincsét nagymértékben csiszolta mûfordítói gyakorlata. Bravúros fordító volt: klasszikusoktól szürrealistákig tudott bármiféle költészetet bámulatos formahûséggel tolmácsolni. A szabad versek mesterének hamarosan kezéhez simult az alexandrin is, a hexameter is. Mûfordításai kötetnyi terjedelmûek; a legtöbb verset a XVII. századbeli Lafontaine-tõl és a szürrealista Apollinaire-tõl fordította, mintegy jelezve is irodalmi érdeklõdésének széles látóhatárát.

Babitscsal idegenkedtek egymástól (Babits félt a politikától, Radnóti félt a politikátlanságtól), de azért a Nyugat is teret adott a Radnóti-verseknek. Sõt az egyik verseskötete is mint a Nyugat kiadása jelent meg. Kötetei minden nehézség ellenére 1940-ig egymás után jelennek meg, 1940-ben Válogatott versek címû kötete is napvilágot láthat. Ettõl kezdve azonban már rettegés és szakadatlan megpróbáltatás az élete. A "munkaszolgálat" olyan látszólag katonai behívás volt, amely lényegében rabságot jelentett, majd 1942-tõl kezdve lényegében halálraítéltséget. 1940-tõl 1944-ig Radnóti javarészt munkaszolgálatos. Néha hetekre, olykor hónapokra hazaengedik, majd újra jön a behívóparancs.

Ezekben az években emelkedett a jó költõ a nagy költõk közé. Az emberi lélek tiltakozásának, a nagy felháborodásoknak, a nagy reménységeknek, a nagy vágyaknak, a haza, az otthon és a hitves iránti vágyakozásnak ódai-elégiai hangvételû, humanista eszmei töltésû, formájában most már végképpen kikristályosodott klasszicizáló kifejezõje lett. Közben itthon két mûfordításkötete is megjelent, de ekkor írt saját költeményei már csak a felszabadulás után, Tajtékos ég címen kerültek az olvasó elé, hogy ki-ki látva lássa: Radnóti milyen nagy költõvé emelkedett a megpróbáltatásokban.

De összes verseit csak akkor lehetett kiadni, amikor évek múltán a közös sírból kikerültek a legvégsõk: a bizonyos halál tudatának szívszorongató vallomásai. Ezekkel teljes a költõi kép.

Most már tudjuk, hogy délrõl, a jugoszláviai Bor felõl terelték a menekülõ tömeggyilkosok az áldozatokat Németország felé. Közben öldösték õket. Így lõttek agyon a Sopron megyei Abda község határában huszonkét, útszélre állított áldozatot. Köztük volt Radnóti Miklós is.

Holtteste fölött nemsokára összeomlott az a régi világ, amely megölte.

                        a bori notesz lapja


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :

név: csenge e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-05-17
Nagyon sajnálom õt!    Hihetetlen, h miket mûvelnek sok emberrel a szadisták!
név: evelin e-mail: bettus0709@freemail.hu dátum: 2008-12-07