[kapcsolat]   husken

Sándy

 

Borvacsora

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Zeman Zoltán
<<< Vissza a főldalra

Rákóczi 333

szerkesztette: Szászi Zoltán, 2009-03-23

íme Elindultam szép hazámból: híres kis Magyarországból. Visszanéztem félutamból, szemembõl a könny kicsordult. Bú ebédem, bú vacsorám; boldogtalan minden órám. Nézem a csillagos eget, sírok alatta eleget.

Van-e ott haza még... Hol Rákócziról emlékeznek...



a kastély árka 333. Íme a nagy, szinte tökéletes szám! 1676. március 27-én Borsiban született Rákóczi Ferenc. Aki nekem már csak azért is kedvenc történelmi alakom, mert majdnem egy napon születünk. És ettõl tud személyes lenni nekem az ünnep. Ettõl tudom keresni benne azt a valakit, akirõl nem emlékezik meg a történetírás.

Micsoda ember is volt õ? Személyes vallomásai bár sokat elárulnak róla, mégis mennyire keveset, jóformán semmit nem tudni róla. Különösen azokról a dolgokról, amelyek a hétköznapi embert a lerombolt szárny helyemutatnák meg. Miért határozott úgy, hogy szivét külön temessék el? Ugyan mire is gondolhatott széke faragása közben? Tudta-e milyen nyomot hagy, hagyhat a történelemben? Mennyire volt tudatos minden cselekedete? Istenére haragudott-e a számûzetés miatt vagy elfogadta a sorsot? Mit jelentett számára a család? Gyermekével hogyan beszélt? Szerelemmel tudott-e bánni? Kísértette-e gonosz? Magyarul miként tudott gondolkodni? Volt-e egyáltalán a mai értelemben vett nemzettudata és szüksége volt-e rá?
tábla a szoba falán Mitõl hajtom meg a fejem, ha lemegyek hozzá a dóm sírboltjába? Miért kap el valami furcsa és megmagyarázhatatlan nosztalgikus, már-már csöpögõsen szentimentális hangulat, amiért el is szégyellem magam, ha Krasznahorkán tárogatót hallok? Micsoda ember vagyok én? Mit mutatnék meg magamból hétköznapi emberként? Mennyire volt tudatos  minden cselekedetem eddgi életemben?
S ha két kuruc beszélget miért pont Ady?

Tegnap ott, máma itt gyõzelem-tort ülnek.
„Nem leszünk ott, pajtás, mikor megbékülnek."


,Hallom, pajtás, holnap nagy csatába visznek.
„Minket mégha gyõzünk, úgyis kisemmiznek."


,Ez a gyászos világ viseli a láncot.'
„Ejh, ahol nincsen tûz, ropják ott a táncot."


"Csak vén kurucoknak keserû az élet,
Otthon cifrálkodnak gyönge fehérnépek."


"Itt is elárulnak, ott is elárulnak,
Nem való ez nékünk, csupán csak nagy úrnak."

ez ais tábla .. .volt
,No meg zsebrákoknak, úgy-e koldus társam?'
„Bár az otthonomat soha már ne lássam."

„Nincsen is már otthon, nincsen is már semmi,
Jó lesz pajtás holnap a csatába menni."

,Pedig be sok kedvvel jöttünk a halálba.'
„Verje meg az Isten, aki kitalálta."


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :

név: Enikõ e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-03-27
jav.: Zágonban szétfolyt a harang...
Pixelünk, mikor fogja már módosítani ezt az "írás-közben-két-sort-látni-át" rendszert?
név: Enikõ e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-03-27
Ez pedig azt jelenti, h. írnod kellene nekünk róla, Laci!
Tegnap "minden írást feltúrtam" ide ezért a versért. Bár csak közvetve rákóczis, mert a címe az, h. Mikes Kelemen.
Mindig is érdekelt az ún. "második ember" /a megfigyelõ, a tanú... a rezonõr és az unterman/ problematikája - márcsak az "elsõ ember" miatt is - az irodalomban, a történelemben... meg a persze a színpadon és az életben is. Vagy fordítva... komolyra: Nagyon súlyos vers ez, a kárpáraljai Vári Fábián László írta.
"Extra Turtia nulla redemptio"

Hiába vala az áldás,
ha aztán jöve az átok.
Esõk és árvizek után
a számûzött kurucra várok.

A rab haza nem áldoz semmit,
fiának gödröt sem ásat.
- Jó uram, rám jár a szél,
neveddel veri a számat...

Üldözõk napja lejárt már,
jámbor, jámbor a szándék.
Fordul a Göncöl és elindul
Rodostóban az árnyék.

- Otthon van-e kuruc még?
- Még Dózsa húsán élünk.
Fágonban szétfolyt a harang,
egyre jobban hûl a vérünk.

- Dagályos vagy, te küldönc,
de a tenger hazudik szebben.
- Mikes, én nem bántottalak,
eressz, küld haza haza engem!
név: Kiss L. e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-03-25
Rákóczi emléke kicsit háttérbe szorul.Nincs is semmilyen ünnepünk, melyen hivatalosan rá, vagy a szabadságharcra emlékeznénk. Nagyon egyetértek veled Zoli, nagy ember volt. Foglalkoztam vele egy kicsit, már elég régen. A történelemkönyvek keveset írnak róla, különösen magáról az emberrõl. Pedig talán az utolsó igazi, nagyformátumú, a nemzetközi porondon is elfogadott, elismert magyar személyiség volt. Több nyelven beszélt, kitûnõen táncolt, értett a mûvészetekhez. Volt tartása, mindenhol azonnal a társaság középpontjába került, akár Lengyelországban, akár Franciaországban, vagy bárhol. Kolonics Lipót császárhûségre nevelte, mégsem sikerült ez neki. A források mindenhol úgy emlékeznek meg róla, egyenrangú partnere volt mindenkinek, nem egy "ázsiai bugris", ahogy sokan vélekedtek akkor (s ma) a keletiekrõl. Többet kellene vele foglalkozni!
név: blee e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-03-25
Attól hajtod meg a fejed a kriptában, mert alacsony a mennyezet...