[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

horrorvacui

 

bojarcuk

 

mizsák

 

Karácsony nagyinál 2019

 

retRock

 

eNRA RV 2019

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Zeman Zoltán
<<< Vissza a főldalra

RÁKÓCZI ÉS KASSA

szerző: Balassa Zoltán 2019-10-12

 

RÁKÓCZI ÉS KASSA

 

A Magyar Kormány a 2019-es évet Rákóczi Évnek minősítette. Ezért a RovArt honlapján sorozatban megjelentetjük a Kassai Polgári Klub által szervezett nemzetközi konferencia előadásait II. Rákóczi Ferenc és bujdosótársai hamvainak 110 éves hazahozatala alkalmából. A konferencia 2016. október 26.–29-én volt Kassán, a Kelet-szlovákiai Múzeumban.


I. Rákóczi Ferenc és Kassa

 

A korszak, melynek hatalmi erőterében a fejedelem politikai szerepet vállalhatott, Mohácstól a szatmári békéig tartó időszak utolsó fejezete. A tények közismertek: a török elfoglalja az ország központi és délkeleti részét Budával együtt. A kettős királyválasztásnak egy nem várt gondviselésszerű következménye, kialakul az Erdélyi Fejedelemség. A 16. század második felétől egészen 1687-ig független állam, de azután is fontos szerepet játszik a Rákóczi-szabadságharc végéig, mégha a küzdelem súlya az egykori Felső-Magyarország területére nehezedik. 

 

Felső-Magyarország alatt azonban nem Észak-Magyarország, netán a mai Szlovákia területe értendő, hanem az ország keleti része, mely egyrészt az Erdélyi Fejedelemség határáig ért, másrészt a török által meg nem szállt területet értették alatta még a XIX. században is. Ennek déli határa viszont a hadi helyzetnek megfelelően mozgott, így e terület időtlen földrajzi behatárolása aggályos lehet. De Felső-Magyarország kulcsának vagy fővárosának Kassát tekintették, mely tehát e régió kimagasló kulturális, gazdasági és nem utolsó sorban – katonai központja volt. Itt székeltek a kassai vagy felső-magyarországi főkapitányok, akik nem csekély katonai erő fölött rendelkeztek, és nemcsak a török elleni védelmet voltak hivatottak biztosítani, hanem rányomták bélyegüket a város életére is. Hiába volt Kassa szabad királyi város 1347 óta, a falain belül állomásozó haderő olyan realitás volt, amit tudomásul kellett és tanácsos is volt venni. De ugyanúgy az erdélyi fejedelmek falakon belüli jelenléte szintén fegyelmező hatást gyakorolt a város vezetésére. Ezt az időszakot a rendi felkelések korának is hívjuk, pedig tán pontosabb lenne, ha azt mondanánk, alkotmányvédő szabadságharcok zajlottak. 

 

Kassának 1557-ben a falakon belül 401 háza volt, s a falakon kívül ugyananynyi lehetett. 1696-ban viszont csak 346, a falakon kívül 94, ami nyilván a háborús korszak következménye. 1557-ben, a nagy tűzvész után már csak 4400, 1632-ben, a Bethlen-uralom után 5700 körül mozog a lakosok száma. 1686- ban, 12 évvel az újabb nagy tűzvész után, amikor felrobbant a tárolt lőpor is, és a Thököly-szabadságharc miatti megtorlások idején a lakosok száma nem éri el a 3700-at. 1762-ben tudjuk, hogy a lakosok száma 3990. A nemzetiségi összetételre a nevekből lehet ekkor következtetni. Az 1650-ben összeírt 676 kassai név 78,6%-a magyar, majd 13%-a német és valamicskével több mint 3%-a szláv. 

 

1711 után Kassa és Debrecen között szinte nincs lakott település. Kassa a XVl. század közepétől egyvallású város, pontosabban: csak a lutheránus vallásnak van szabad vallásgyakorlata a falakon belül. 1601-ben a buzgó katolikus Gonzaga Ferdinánd lesz a kassai főkapitány. Megkezdődik a katolikusok és jezsuiták beszivárgása. 1604-ben a főszékesegyházat is elveszik tőlük. A protestánsok néha még visszaszerzik vezető szerepüket az erdélyi fejedelmeknek hála, de 1648 után az ellenreformáció kerekedik felül. 

 

Az első Rákóczi, aki a politikai életben csak közvetve vállal szerepet Kassa életében, Zsigmond, a dinasztia alapítója. Neki a Vizsolyi Biblia kinyomtatásánál jut szerep. A következő Rákóczi, aki szerephez jut Kassa történetében, I. György. Kétszer is ő kerül középpontba. Amikor Bethlen katonáinak élén elfoglalja a várost, majd erdélyi fejedelemként 1644. március 27-én – vagyis leendő ükunokája születésnapján, húsvét első napján megalakítja a református egyházat. A Wes- selényi-összeesküvésnek látható nyoma is marad Kassán. A résztvevők között volt I. Rákóczi Ferenc is. Váltságdíjul a jó jezsuita kapcsolatokkal rendelkező Báthory Zsófia 400 000 aranyat ajánlott fia életéért. Ennek egyik feléből épült a kassai jezsuita templom 1671–81 között. Fia születésének évében, 1676-ban I. Rákóczi Ferenc tisztázatlan körülmények között elhunyt. Egy évre rá temetik a kassai jezsuita, félkész állapotban lévő templom kriptájába. 

 

Aeneas Silvius Caprara ígérete ellenére szétkergeti a sárospataki református főiskolát. A diákok egy része Göncre menekül, majd ismét elűzik őket, s így 1695-ben egy részük Kassára húzódik be tanáruk, Csécsi János vezetésével. De itt sincs sokáig nyugalmuk. 1696. március 27-én – megint csak milyen egybeesés! – II. Rákóczi Ferenc születése napján – Csáky Ferenc országbíró lefoglaltatja a református templomot, s az iskolából kivereti a tanuló ifjúságot. II. Rákóczi Györgyné, Báthory Zsófia 1680-ban elhunyt, és egy év múlva fia mellé temetik. 

 

Ebbe a templomba jár majd imádkozni II. Rákóczi Ferenc apja és nagyanyja sírjához. Gyakran járt a ferences templomba is. Emléktábláját 1995 táján tüntették el. 

 

A Rákóczi-család eddig említett tagjainak egy kivételtől eltekintve nem jutott kimagasló szerep Kassa történetében, II. Rákóczi Ferencnek annál több. Ő már gondos katolikus nevelést kap, de nyilvánvalóan ismeri családja református gyökereit, ami tevékenységében is megnyilvánul. Tudhatta, hogy dédapját „bibliás őrálló fejedelemnek” hívták és buzgó hitgyakorlása az övéhez hasonló. Tehát Kassa számára családi okoknál fogva sem idegen terep. Ötéves korában viszont Ábécés könyvecskét, azaz Libellus Alphabeticust kap, melyet Kassán nyomtattak 1674-ben a Jézus Társaság nyomdájában. A könyvecske magyar nyelve szép, világos és gazdag, mégha szerkezete Comeniushoz képest ósdi. Ma is forgathatnánk. 

 

Rákóczi első kassai emléke a nevelőapa által tartott kuruc országgyűlés 1683-ban. Munkács várában nagyszabású átépítés kezdődik, így Thököly Kassán tölti családjával a karácsonyt, ahová országgyűlést hív össze. A kis Ferkó a januári kemény télben, az országgyűlés izgatott napjaiban ismeri meg Kassát. Most ugranunk kell néhány évet. A fejedelem ezalatt felnő, letartóztatják, Lengyelországba menekül, majd a szabadságharc élére áll. A történelem színpadára lép. 

 

Kassa, ahogy mondtuk – Felső-Magyarország, tehát a keleti országrész fővárosa, kulcsa, így Rákóczinak meg kell szereznie. Forgách Simon vezérlete alatt 1703-ban megkezdődik Kassa ostroma. Már szeptemberben portyáznak a kuruc csapatok a város alatt. Októberben Bercsényi szoros ostromzár alá fogja, és a következő év október 20-án a császári helyőrség délben kivonul a városból a felső kapun keresztül, a következő nap a kurucok bevonulnak. Rákóczi a kassai erősség élére Radics Andrást, Zrínyi Ilona egykori hős munkácsi kapitányát nevezi ki. 

 

A Balassa Zsuzsanna által alapított és Kisdy Benedek által Kassára telepített nemesi konviktusban taníttatja a fejedelem a csatában elesett katolikus főtisztek árváit. Itt tanul 1702–04 között Bercsényi Lacika, akiből majdan Franciaország marsallja lesz. 

 

A fejedelem 1706 és 1709 között gyakorta tartózkodik a városban, hiszen 1704-től 1711-ig bírja szeretett városát, mely politikai központja is, melyet meg kell védeni. 

 

Radics András felkészül a császáriak ostromára. 1706. szeptember 29-én reggel 9-kor a dóm tornyában megütött dob háromszoros pergése és az elővédekre kitűzött vörös zászlók jelzik, az ellenség megjelent. Kezdődik az ostrom. Hiába támadja Rabutin de Bussy császári hadvezér a várost. Persze sok ház rongálódik meg vagy pusztul el a tűzben. Főleg a dóm és a mai Erzsébet utca. Annak hírére, hogy a fejedelem közeledik a város felmentésére, október 11-én kora hajnalban Rabutin csöndben eltakarodik a Hernád főhídján Csány felé. A császáriak vesztesége 35 halott és 100 sebesült. A kassaiak közül csak néhányan sebesültek meg és 10–16 volt a halott az alsóbb rendűek közül, akik ezt zömmel vigyázatlanságuknak vagy vakmerőségüknek „köszönhették”. 

 

Október 14-én a bárcai országúton nagyszámú, fényes kuruc sereg közeledik Kassához. Maga II. Rákóczi Ferenc fejedelem vonul be a városba. Harangzúgás és nagy tömeg fogadja. Elöl díszes zászló alatt a fejedelem udvari karabélyosai csúcsos kalpaggal, zsinóros vörös egyenruhában, nyomukban a palotások hoszszú puskával és görbe karddal, majd a nemes kompánia, vagyis a nemes ifjakból szervezett udvari testőrség trombitásaikkal ezüstös, aranyos égszínkék és na- rancsszínű egyenruhában. Őket az udvari méltóságok és személyzet követi, és jön maga a fejedelem párducbőr kacagányban, mely alól kipiroslik pazarul kivarrott bíbordolmánya. Oldalán Bercsényi fővezér lovagol. Mögötte száz daliás válogatott legény cifra dolmányban, őket az udvari főbejárók követik élükön a hopmesterrel, Ottlyk Györggyel, utánuk a fegyverhordozók, a poggyásszal megrakott szekerek és a szolgarendek. A menetet ismét karabélyos kompánia zárja. 

 

Radics András fogadja urát, és a fejedelem fényes kíséretével a székesegyházban hálát ad a kivívott győzelemért. 

 

A Főkapitányok Házában száll meg, miközben a polgárok üdvrivalgással üdvözlik. Emiatt azt azóta Rákóczi-palotának is hívják. Helytálló tisztjeit kitünteti, de a tüzérség parancsnokát felelősségre vonja, mert az ellenséges üteget nem semmisítette meg. A várost meg kárpótolni igyekszik a veszteségekért. Október 15-én 11 órakor fölkeresi apja és nagyanyja nyughelyét, az akkor még jezsuita templomot. Október 16-án már távozni kényszerül a városból. Csak december 24-én tér vissza és itt tölti a karácsonyt. 

 

1707. július 1-jén csak azért jön Kassára, hogy megtekintse az erődítési munkálatokat. 

 

1707. december 8-án fényes kísérettel, hintón, karabélyosaival, a nemes testőrséggel és népes udvarával messze a város határán túl, Bercsényi fogadja saját udvari seregével. Gyalogszerrel tiszteleg a fejedelemnek tisztjeivel együtt, majd lóra pattanva a hintó mellett lovagol. A déli, malomnál a fejedelem kocsijába ül. Így vonulnak be a városba, ahová az urak gyülekeznek a tanácsülésre, mely 10-én meg is kezdődik, és december 24-én fejeződik be. 

 

1707. december 28-án országos tanácskozás alkalmával a jezsuiták kollégiumában megtekinti a Mátyás király vitézségéről szóló háromórás színjátékot, melyet a nemesi konviktus diákjai adnak elő. 

 

1708. újév napján a jezsuita templomba tér be fényes kíséretével, balján Bercsényivel, a hintó mellett Ottlyk György udvarmester kíséri, balról Török András udvari hadnagy és két rendben kapcsos csatlósok vonulnak a főrendekkel és a Kassán tartózkodó előkelőségekkel. 

 

Hat hét kivétel egészen április közepéig marad Kassán. A húsvéti ünnepek után elhagyja a várost. 

 

Anyjaként szeretett nagynénje, Rákóczi Erzsébet 1707. november 8-án elhunyt. 1708. március 8-án, 9-én és 10-én itt imádkozik három egymás utáni napon annak lelki üdvéért. 

A reformátusoknak közben visszaadja ősi templomukat, s egyben az Orsolya-rendet anyagilag kárpótolja azzal, hogy a zárda főutcai részének felépítését pénzadománnyal támogatja. 

 

Beniczky Gábor naplójából ismerjük napi beosztását. Rendszerint korán kelt. A napot Istennel kezdte és vele fejezte be a szinte szemközt álló Ferences templomban. Olykor a domonkosokhoz ment. Gyakran hallgatott prédikációt és áldozott. Az istentisztelet után kihallgatásokat tartott, majd tanácskozott és külföldi követeket fogadott. Fényes udvari ebédeket adott, amelyeken különböző méltóságokat, tábornokokat, követeket látott vendégül. A nap többi részében lovas futárokat küldött szét, jelentéseket intézett, utasításokat adott, udvari és magánügyek rendezését intézte. Leveleket íratott és diktált. Nem egyszer csak a késő éjjeli órákban, teljesen kimerülve tért nyugovóra. Pihenésképpen vadászott, ami legkedvesebb szórakozásai közé tartozott. Rendszerint az enyickei mezőre lovagolt ki karabélyosaival, ahol alkonyatig űzte a vadat. 

 

Udvari mulatságokban és táncmulatságokban sem volt hiány. Miklós napján részt vett a Bercsényi által rendezett ünnepségen, melyen a táncot a szépséges Bercsényinével ő nyitotta meg. 

 

A hétfői napokat félrevonultan, böjttel töltötte annak emlékére, hogy szerencsésen kiszabadult bécsújhelyi fogságából. 

 

1709. július elején, majd november 23. és 25. között tartózkodik Kassán. Mindkét esetben elsősorban La Maire erődítési munkálatai érdeklik. A városnak ki kell bírnia egy következő ostromot. Kassai hívei azonban azután már nem látják többé. 

 

A szabadságharc külföldi támogatás híján nem győzhet. 1709–10-ben pestisjárvány dúl Magyarországon. Kassa lakosságának egyharmada esik áldozatul. A fejedelem 1711. február 21-én Lengyelországba távozik, Esterházy Dániel követi, és főemberei április 20-án átadják a város kulcsait. 

 

Május 1-jén megkötik a szatmári békét. Egy fényes és romantikus, ám véres fejezet véget ér. Egy korszakot zár le a fejedelem. 

 

Epilógusként említsünk meg még két szomorú eseményt. 1715 végén a katonai hatóság Kassán kivégezteti Pongrácz János ezredest. Lefejezik, felnégyelik, s levágott fejét a felső kapunál a kalmárok bástyájának ormára tűzik, amit a városi magisztrátus tiltakozása után levesznek. Két év múlva, a fejedelem másik kedvelt vitéze, a népszerű Czelder Orbán ezredes is a kassai vérpadon végzi. Őt is lefejezik, testét szintúgy felnégyelik, és a város négy helyén kifüggesztik. 

 

Majd két évszázadnyi szünet következik, de közben 1848-ban a város a Rákóczi-hagyományokra hivatkozva teszi magáévá a 12 pontot. 

 

Ezután jön a nagy visszatérés 1906. október 29-én, amire most emlékezünk a kerek évforduló kapcsán. 

 

Az ismertetett történetet Rákóczi Zsigmonddal kezdtük, aki a közeli Szerencsen nyugszik. Jelmondatát Pál apostoltól vette: „Az embertelenséget emberséggel győzd meg”. A fejedelemre is ez a törekvés volt jellemző. Jelenléte haló poraiban is fegyelmez és figyelmeztet bennünket kötelességeinkre, a helytállás szükségességére, mert a történelemnek nincs vége! A tennivalók a mi vállunkat nyomják. 

 

 

 


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :