[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

MakaiHU

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

Renzo Piano: Peek & Cloppenbur

szerkesztette: skitzz, 2009-07-30

1A technológiailag nagyon igényes high-tech irányvonal azonban nem múlt el nyomtalanul Renzo Piano munkásságából, annak ellenére sem, hogy visszatért az elegánsabb vonalvezetésû, kezdetben szabályos-szögletes formákhoz, amelyeket késõbb továbbképzett és elindult az expresszívebb formaképzés felé.



1
Renzo Piano
3
4
5

Renzo Piano:

Peek Cloppenburg bevásárlóközpont, Köln

    Szenteljünk most egy kis figyelmet Renzo Pianónak és az õ kölni Peek & Cloppenburg üzletházának. Kiindulási szempontként pedig az épület és építészének bemutatásához szolgáljon az a kérdés, hogy miként reagál egy hetvenkét éves építész a digitális technológiákra, arra a szemléletmódváltásra, amelyet a számítógép használata jelenthet korosztályának és az építészet formanyelvi fejlõdésének.

    A téma további vizsgálatához tudni kell, hogy Renzo Piano az a fajta alkotó, aki mindig képes megújulni és megújítani. Mondom ezt annak ellenére, hogy ez a szókapcsolat már kicsit közhelyesnek is tûnhet. Sok mûvésznél mégis diagnosztizálhatjuk a mûvészi öregkor problémáját, amikor már csak önmaga manírjeiben tud gondolkodni az alkotó. Építészetileg legismertebb példája ennek Mies van de Rohe, akin elhatalmasodott korábbi minimalista-funkcionalista manifesztációja, s késõi munkáira már az unalmas jelzõt sem átallanak használni bírálói.


11
12
13
14
15

6
7
8
9
10

 
Nem így azonban Renzo Piano!

   Formailag expresszív épületei nagyon lendületesek, dinamikusak és sokszor rombolnak bevált esztétikai, de technológiai konvenciókat is. Az egyik ilyen ismert, bár még korábbi korszakából származó épület a párizsi Pompidou Központ, amelyet Richard Rogersszel tervezett. Ebben ugye az addig bevált szokásokat olyan módon rúgták fel, hogy a lépcsõket, vezetékeket, s a komplexum technikai felszerelését nem rejtették el, hanem az épület homlokzatán helyezték el. A végleges forma esztétikai értékein lehet vitatkozni (bevallom, nekem se tetszik ez az épület), de be kell látnunk, hogy ez a nem is annyira apró változás nagyon ötletes, sõt olyannyira fontos, hogy ezen az úton építészeti irányzat indult el, a high-tech. Ez a késõbbiekben inkább Richard Rogers munkásságában teljesedett ki.

    A technológiailag nagyon igényes high-tech irányvonal azonban nem múlt el nyomtalanul Renzo Piano munkásságából, annak ellenére sem, hogy visszatért az elegánsabb vonalvezetésû, kezdetben szabályos-szögletes formákhoz, amelyeket késõbb továbbképzett és elindult az expresszívebb formaképzés felé. Míg épületei formanyelve sokkal inkább intuitív, kivitelezésük nagyon precíz és igényes.

    A Peek & Cloppenburg bevásárlóközpont épülete 2005-ben épült, típusát tekintve blob. A blob mint tipológiai elem olyan épülettípusok összegzõ megnevezése, amelyek gömbölyített formájúak, szinte folyékonyak és inspirációs forrásuk a természetben keresendõ. A fogalom egy amerikai scifi-horrorról kapta a nevét (The Blob), Itt egy óriási amõbaszerû kreálmány tartja rettegésben az amerikai kisvárost.
Ebben a stílusjegyben épült pl. Peter Cook és Colin Fournier Kunsthausa Grazban, vagy Jan Kaplicky birminghami Selfridges áruháza és tervezõdött Zaha Hadid Üvegcsigája Budapesten (terv).


16
17
18
19
20

    A tervezésnél figyelembe kellett venni a város sûrû struktúráját, a forgalmas utcákat és nem utolsósorban a kölni katedrálist, amely domináns szerepet tölt be a környéken. Renzo Piano remekül reagált erre a kihívásra. Üveghajója horizontális jellegével nem változtatja meg radikálisan a város látképét, nem konkurál a katedrálisnak és az átüvegezett felületeken át remek kilátás nyílik rá.
    Az üzletház alapterülete 22 ezer négyzetméter, amelybõl 15 ezer maga a vásárlófelület. 
    Az épület két részre osztható, ezek egymással teljesen ellentétesek. A bevásárlóközpont egyik, az Antonsgasse felé esõ része egyszerû, funkcionalista, amely ráfonódik a környezõ város struktúrájára. Erre épül az épület organikus része, amely az egész Schildergasse utcán végigvonaglik, óriási üvegbálnát vagy hajót evokálva.

    S bár mára már a Peek & Cloppenburg üzletház a digitális építészet fejlõdése tükrében kicsit konzervatívnak is tûnhet, Köln városa számára ikonná vált és fontos mérföldkõ volt az építészet fejlõdése szempontjából is.

    A kivitelezéskor Renzo Piano együttdolgozott a Knippers Helbig Consulting Structural Engineers nevû céggel, amely CAM-rendszerrel tervezte meg a kivitelezést (CAM – computer aided manufacturing – a kivitelezés digitális technológiával történik).

Az épület szerkezetét 66 szabályos elipszis formájúra hajlított fagerenda képezi. Ezek szibériai vörösfenyõ ragasztott lamelláiból készültek. Az egyes lamellák szélessége 160 és 220 mm között mozog, vastagságuk 60 mm. Az egyes ívekben számuk kettõ és négy között mozog, s csak minden negyedik vagy hatodik ív van hozzárögzítve a vasbeton konstrukcióhoz. Ezeken a lamellákon helyezték el az üvegburkolat tartóelemeit is. Az üvegburkolat felülete 4900 m2 és 6500 üvegtáblából áll (amelyekbõl 3800 különbözõ). Az egyes elemek méreteit úgy számolták ki, hogy az egyes lapok közötti távolság vagy eltérés max. 6 mm legyen. Ezt le tudják fedni úgy, hogy ne bomoljon meg az összefüggõ felület.

    A fa, mint építési anyag jó választásnak bizonyult, fõleg azért, mert emberibb léptékûvé teszi ezt az üvegkomplexumot, melegebb hatást vált, s ráadásul anyagilag sem terheli meg a realizációt. Ráadásul bebiztosítja a fának, mint építkezési anyagnak a létjogosultságát a további építészeti fejlõdés számára is, szabadabb formák kivitelezéséhez.

    Renzo Piano olyan teret alakított ki, amely a kilátással a katedrálisra egy igazi közösségi teret képez, a városlakók, a turisták és a vásárlók számára is.

Szerzõ: Václav Kinga


21
22
23
24
25

Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :