[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

MakaiHU

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

Robert Motherwell

szerkesztette: skitzz, 2006-06-28

Mexikó éjjel        Fura érzésem van, amikor nézegetem a képeit. Mintha Motherwell a kritikusok és a mûvészettörténészek ínyencfalatja lenne. Nem közelít az átlagos szemlélõ felé, mégis elvárja annak figyelmét. Sokat kell tudni róla, tõle ahhoz, hogy értsd.
Talán ebben van az õ többlettartalma? Talán másban?


a spanyol koztarsasag elegiaja
a spanyol kozt. elegiaja
motherwell
mexiko ejjel
1

         Robert Motherwell képi illetve szellemi világának egészen sajátos helyet tulajdonítanak a mûvészettörténészek az amerikai absztrakt expresszionizmus keretein belül, és azokon kívül is kritikai és mûvészettörténeti munkásságát véve alapul. Az absztrakt expresszionizmus az amerikai festészet elsõ önálló szellemi megnyilvánulásának számít, olyannak, amely nem Európából átvett irányzat, hanem amerikai specifikum. Elnevezése a század 20-as éveibõl származik, ismertté azonban csak az 50-es években vált. Több szinonimája alakult ki, árnyalatainak megfelelõen: az akciófestészet (action painting), a dripping (csurgatásos festészet), az automatikus írás, gesztusfestészet. Jelentõsebb képviselõi Jackson Pollock, Willem de Konig, Robert Motherwell, Franz Kline és a különféle irányzatokban eltérõ Adolph Gottlieb, Mark Tobey, majd Mark Rothko, Clyfford Still, Barnet Newmann.


        Többen voltak, átértékeltek, megújultak, újítottak és mint irányzat, jelentõs erõvel hatottak. Többen nagy formátumúak, többen ismertek. Valamiért mégis Motherwellt tartják izglamasabbnak, inspirálóbbnak. De vajon miért? Fura érzésem van, amikor nézegetem a képeit. Mintha Motherwell a kritikusok és a mûvészettörténészek ínyencfalatja lenne. Nem közelít az átlagos szemlélõ felé, mégis elvárja annak figyelmét. Sokat kell tudni róla, tõle ahhoz, hogy értsd.
Talán ebben van az õ többlettartalma? Talán másban?


         Tandori Dezsõ például odáig van érte. A szellemköztársaság elégikusának nevezi, utal ezzel hihetetlen mûveltségére, kedvenc festményciklusára és az abból áradó lemondásra. Kettõjük között nem nehéz megtalálni a szellemi rokonságot, hisz mindketten valamilyen szinten a haiku stílusát képviselik az irodalomban, illetve a képi megjelenítésben. Tandorinál egyszerûbb a hasonjellegû mûfaji besorolás, Motherwellrõl ezt a megállapítást elemzõje, Shirley Gottlieb tette, kiemelvén stílusának minimalizmusát, kamara jellegét, csöndes, misztikus, élet-halál érzeteit, a szeretettel és az eredendõ vággyal való foglalkozását.
Talán ebben rejlik az õ többlettartalma? Talán másban?


          Talán abban, hogy munkásságát egy rendkívüli mûveltséggel bíró gondolati háttér teszi tudatossá. Megõrzi azonban az ösztönösség frisseségét. Intellektuális festõ, festészet-filozófus vagy filozófus-festõ? Az elemzõi nevezik így. Több egyetemet elvégzett, foglalkozott pszichológiával, mûvészettörténettel, filozófiával, tanított, utazott, publikált.
Tandori Motherwell szerepét az amerikai és a világi mûvészet alakulásában egyedülállónak tekinti. Ezt az elkülönítést legfõképpen az intellektuális és a temperamentumbéli különbségekre vezeti vissza a többi alkotóval szemben. Szerinte Motherwell tudatosította a modern esztétika fejlõdési irányvonalait, az automatizmus technikáját szakképzetten ismerte, ugyanakkor -- vagy éppen ebbõl kifolyólag -- tudatában van hátrányainak is. Absztrakt expresszionizmusa sokrétûbb, ugyanakkor egységesebb, mint elõdeié vagy követõié. Következetesebb a tematikája.
Talán ebben rejlik többlettartalma? Talán másban?


          Talán egy alább következõ összehasonlítás adja meg a probléma kulcsát. Motherwell fõ mûvének, egy több mint száz képbõl álló ciklusnak témájául a háborút választotta, az emberiség történelmének és a 20. századnak az egyik legjellemzõbb problémáját. A Spanyol köztársaság elégiája c. ciklus egy fennkölt emlékmû (Motherwell).
Adódik a tematikai hasonlóság Picasso Guernicájával, amely azonban teljesen eltérõ formai megjelenítésben tükrözõdik vissza. Egy felháborodott kiáltás, sikoly, szörnyedelem és undor (Guernica) áll szemben az elégia lassú, búsuló, meditatívan lemondó ritmusával (Spanyol köztársaság elégiája). Picasso képisége ábrázoló, narratív, Motherwellé utaló, lírai. Nem mesél konkrétumokat, történéseket, inkább csak éreztet. Sajátos ez az összehasonlítás, talán nem is pontos, talán nem jellemzi kellõképpen az alkotók habitusát.
A tudatos címválasztás azonban, az utalás a lírai mûfajra determinálja a kép hangulatát. Motherwell nem kiált, hanem kérdõjelez, szkepticizmusával átértékel.
Talán ebben rejlik többlettartalma? Talán másban?


          Sajátos ereje van az ilyesfajta szkepticizmusnak. Másféle erõ ez, nem a lehengerlésé, hanem a csöndben elgondolkodtató elbizonytalanodásé. Nem vált ki közvetlen reakciót, mert nem provokatív és nem vált ki ellenreakciót sem, mert nem provokatív. Picasso mûvészi hozzáállása kihívó, azonnali választ követel és tovább él. Motherwell inkább tényközlõ jellegû, de ezáltal megkérdõjelezhetetlennek hat és így él tovább. Talán nem is veszed észre, mert nem tiltakozol ellene, de továbbra is megéled.
           Talán nem így van, de meglehet, hogy ebben van a titka.
Talán ezért nem a nagyközönség kedvence, hanem a mûvészettörténészeké. Mert ereje nem dinamikájában, hanem csöndjében mutatkozik.

Talán mindezekben rejlik többlettartalma. Vagy talán másban?


Szerzõ: Václav Kinga

spanyol ablak
3
4
4
6


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :