[kapcsolat]   husken

horrorvacui

 

bojarcuk

 

mizsák

 

Géresi

 

Karácsony nagyinál 2019

 

retRock

 

eNRA RV 2019

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Zeman Zoltán
<<< Vissza a főldalra

Rovás-tábor 09

szerkesztette: SZABÓ OTTÓ, 2009-10-12

Rovás-tábor 09Valójában az idei Rovás Alkotótáborról kezdtem beszámolót írni, amikor eszembe jutott, hogy elég sok dolgot meg kellene magyaráznom elõbb, hogy az eredeti és a mai célkitûzések teljesen világosak legyenek. 1994-tõl 2009-ig elég sok minden történt velünk...


Rovás-tábor 09

Rovás tábor 09

rovástábor 09

Rovás-tábor 09

Rovás-tábor 09

Rovás-tábor 09

Rovás-tábor 09

Rovás-tábor 09

Rovas-tábor 09

Rovás-tábor 09

Rovás-tábor 09

Szóval:
2009. augusztus elsején kezdõdött, immár hagyományosan, a Rovás-tábor. Tehetséggondozó, szépérzék-fejlesztõ, közösségépítõ, útmutató, rendhagyó, újraértelmezõ, hagyományápoló és értékteremtõ... És még sok minden más egyéb. No, ennél a résznél éreztem úgy, hogy ezt egy kicsit bõvebben is ki kellene fejtenem.

Közhelyeket soroltam fel, szándékosan olyan kifejezéseket, amelyekkel általában a minõségre és a színvonalra akarják felhívni a figyelmet különbözõ szervezetek és intézmények. Amelyekkel takarózva láthatatlanná válik a valóság. Tündérek varázsköpenye van ilyen összetevõkbõl, ja, és még ködbõl szõve. És még ki ne hagyjuk az ISO-címkét a gallér alól.
A minõség miatt.


A Rovás-táborok már egy ideje nem igénylik a mediális szenzációt, a hangos meghirdetést és apróhirdetéseket, nyilatkozatokat és önajnározást. Összesen tizenöt év tizennyolc nyári és téli tábora, rengeteg workshop és kiállítás tapasztalata teremtett hagyományt és kovácsolt egybe különbözõ egyéni érdekeket. Tizenöt év.
Közben jöttek, mentek az emberek, többször történt arculatváltás, többször alapszabályzat-módosítás, címváltoztatás, párszor a tönk szélén állt az egész ügy, de mindig megerõsödve, gyõztesen kerültünk ki a válságból. Eleinte megpróbáltak páran ellehetetleníteni, mikor nem ment, figyelmen kívül hagyni, mikor az sem ment, nyíltan ellenséges álláspontot venni fel, megijeszteni, meg miegyéb.
Itt vagyunk és erõsek vagyunk. Sokkal erõsebbek, mint azt sokan hiszik.

Nyári táboraink eleinte mûvésztáborok voltak, workshopok, a közös alkotás hozott össze minket. Nemcsak képzõmûvészeket, hanem barátainkat is, értelmiségieket, akiket a beszélgetések és a vitatkozások, az élménybeszámolók, a filmvetítések és a zenés esti bulik, az együttlét öröme, az azonos hullámhossz és a hasonló értékrend vonzott.
A Rovás-táborok gyökere itt keresendõ valójában. Együtt lenni és alkotni. Mivel az igazi mûvészet dialektika és az igazi dialektika mûvészet. Szóban, leírva, eljátszva, zenélve, megfestve, kifaragva, elõre megfontoltan vagy hirtelen indulatból... Alkotás.
A mûvész artefaktja befogadó nélkül mit sem ér. A befogadó viszont tevékeny résztvevõ, nem passzív szemlélõdõ. A képalkotás valójában benne fejezõdik be. Vagy még benne sem, ha továbbadja mint élményt, ha elmondja a véleményét egy-két olyan egyén elõtt, akik az adott mûalkotást szintén felfogták. Tevékeny folyamatról van tehát szó, nem puszta szájtépésrõl és idõfecsérlésrõl. Múlatásról - milyen találó ez a kifejezés: mulatozásról. Beszélgetés, borozgatás, szimpózium...
 
A Rovás táborok célja ez valójában: összehozni alkotókat és befogadókat és közösen fejlõdni tovább.

Táboraink sokfélék voltak a múltban: voltak egyetemisták és végzettek számára rendezett workshopok, voltak, amelyekre minden meghívott hozhatott hasonlóan gondolkodó amatõrt, vagy mûkedvelõ értelmiségit; voltak, amelyeken több volt a színész, mint a képzõmûvész; voltak olyanok is, amelyeken több alkohol fogyott, mint festék. Volt olyan is, amelyen én sem voltam. Aztán volt, hogy nem volt. Majd lettek a gyerektáborok, hála Fábián Editkének: Rajzszög táborok Gombaszögön, amelyeket valójában õ szervezett, de oktatóknak a Rovást kérte fel. Aztán felülértékelték az eredeti elképzelést olyanok, akik lelkesedésbõl ugyan, de csak késõbb kerültek bele, akiket elragadott az egész felemelõ és lélekmelegítõ hangulata és elképzelték, hogy milyen elvekre épülhet. Ahelyett, hogy megkérdezték volna. Aztán csalódtak, mert az eredeti elképzelés és az õ elképzelésük két különbözõ dolognak bizonyult.
- Mi volt az eredeti elképzelés?
- Hogy a fentebb elemzett Rovás-tábor céljaira építve kinevelni egy újabb generációt, akikbõl vagy képzõmûvész lesz, vagy a mûvészetek iránt fogékony egyén.
- Azt kérdezitek, mi lett átértelmezve?
- Hát, többek között az, hogy néhányan hoztak magukkal olyan gyerekeket, akiktõl a szülõk néhány napra meg akartak szabadulni (és természetesen biztonságosnak ítélték a tábort a gyermeküdülés szempontjából). Ezeket a gyerekeket nem is érdekelte a képzõmûvészet, teher volt számukra minden foglalkozás, a mûvészeti oktatóknak állandóan arra kellett figyelniük, hogy merre kószálnak, milyen csínyben vesznek részt. Egyáltalán élnek-e még...
Aztán egyre több lett az ilyen gyerek, egyre több az ellenkezés a szervezõk között, mígnem kiléptünk belõle, hogy az ügyet visszahozzuk az eredeti medrébe.

2004-ben Jászón szerveztük az elsõ, önállóan a Rovás égisze alatt kivitelezett alkotótábort (az alapiskolák felsõtagozatosai és a középiskolások részére). Óriási sikerrel. Százon felüli létszámmal. Támogatás nélkül, lelkesen, amelyen még az oktatók is fizettek a szállásért és az ellátásért.
Fontosnak tartom leszögezni, hogy nem nyári gyerektábor képzõmûvészeti és sokféle másegyéb érdekes foglalkozásokkal, hanem tehetséges gyerekek továbbfejlõdése érdekében szervezett mûvészeti alkotótábor volt a cél. Elsõsorban a képzõmûvészetre (festészet, szobrászat, fotó, film és alkalmazott mûvészetek), az irodalomra, a kézmûvességre és a színjátszásra orientálódva.

Úgy néz ki, négyévente át kell értelmeznünk az értékeket, a célkitûzéseket világosan, minden év végével újra meg kell vitatni, hogy a félreértések elkerülhetõek legyenek.
A garanciát abban látom, ha az érdeklõdõk kifejezetten a szekcióvezetõként feltüntetett mûvészhez jelentkeznek, aki az illetõk munkái, hozzáállása illetve létszáma alapján szabadon eldöntheti, hogy kit fogad és kit nem. A szekciókról és azok vezetõirõl mindig a tábort megelõzõleg döntünk, aztán a szekcióvezetõ a résztvevõit maga toborozza, esetleg megvárja, hogy jelentkezik-e hozzá spontán valaki. Ebben az esetben elõfordulhat, hogy nem nyílik szekciója. A szekcióvezetõnek felkért mûvész abban az esetben is részt vehet a táboron, ha nem nyílik szekciója, a lényeg, hogy mûvésztelepekhez mérten kiveszi részét a közös alkotásból. A táborban ugyanis vezetõ és résztvevõ közösen, együtt alkotnak.
A szekcióvezetõ szabadon eldöntheti, hogy fogad-e gyerekeket vagy csak nagykorúakat, ugyanis a hozzá tartozókért õ vállal felelõsséget. A tábor egész ideje alatt. Megegyezhet más vezetõkkel, hogy két vagy három szekció felügyeletét közösen megosztják egymás közt, mindez már csak részletkérdés. A táborok orientációja továbbra sem változik.

Mindezeket közösen elfogadtuk ez év tavaszán Krompachyban, viszont még nem sikerült idén teljes mértékben megvalósítanunk.
Majd jövõre...



Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :