[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

karácsony nagyinál

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

wmu meghosszabbitott

 

LitFest

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

Rovás tábor 2017 – Erdély (4. nap)

szerző: Csobády Beáta, Kovács Ágnes 2017-08-14

 

Rovás tábor 2017 – Erdély (4. nap)

 

 

A csapat ezen a napon is két részre vált:  a festők – lévén, hogy festőtáborról lenne szó –, maradtak a szálláson alkotni. A többiek pedig ismét utazgattak.  Gyergyószetmiklós, Békás-szoros, Gyilkos-tó, Csíksomlyó, Csíkszereda.

 

A gyergyószentmiklósi katolikus örmény templom

 

Az első megálló a gyergyószentmiklósi örmény katolikus templom. Szerencsénkre a plébánost éppen a templom előtt találtuk, így körbevezetett minket és elmesélte a templom, illetve az ide betelepült örmények történetét.

 

A vallási üldöztetések elől menekülő örmények 1688-ban telepedtek le Gyergyószentmiklóson. Az örmények nagyon jól beilleszkedtek az új helyen, megtanulták a nyelvet, sőt fellendítették a környéket. Az 1450-ben épült kápolnát az akkori római katolikus főesperes átadta az örményeknek, akik hozzáépítették a mai templomot. A templom ékességei a szószék, az oltárok és a Velencében készült oltárkép a 18. századból. Az örmény ikonográfiájú képen Világosító Szent Gergely, az örmények első katholikosza jelenik meg. A templomot lőrésekkel ellátott fal övezi. 

 

A templom újonnan restaurált orgonáját ottjártunk előtt két nappal áldották meg, emiatt még szépen díszített volt. Gál Hunor plébános elmondta, hogy nem csak az örmény közösség ünnepe, hanem a városnak is jelentős mérföldkő, hogy a 115 évvel ezelőtt épített orgona újra teljes díszében tündököl. A restaurálást Bors László újtusnádi orgonaépítő és csapata végezte. Az adakozók nevét az orgonasípokra gravírozták. A plébános jóvoltából hallhattuk a megújult sípok hangját, többek között eljátszotta a székely himnuszt is. Csodálatos és megható élmény volt mindenki számára. 

 

 

Békás-szoros és a Gyilkos-tó

 

A következő megálló a Békás-szoros volt. A szorost 1971-ben nyilvánították védetté, jelenleg a Nagyhagymás Nemzeti Park része. A szoros a Csalhó-hegység lábánál, a Békás-patak és az Aranyos-Beszterce folyók találkozásánál található. Több hegycsúcs fogja közre: Kis-Cohárd, Csíki-bükk, Oltár-kő, Mária-kő és három részre osztható: a Pokol kapuja, a Pokol tornáca és a Pokol torka. A 200–300 méteres sziklafalaival méltán sorolható Európa egyik természeti ritkasága közé. A világon egyedül itt látható a békási csűdfű. 

 

A szemet gyönyörködtető szorosban tett séta után indultunk tovább a Gyilkos-tóhoz. Úgy gondoltuk, hogy a tavat nem csak a partról nézegetjük, hanem csónakázunk is rajta. A Gyilkos-tó 1837-ben keletkezett a közeli hegyről lezúduló törmelék következtében, ám a tó keletkezéséről számos legenda is szól. A több mint félórás csónakázást, manőverezve a fenyőcsonkok között mindenki élvezte, hiszen a misztikus táj, a nyugalom és a friss levegő még a nagy melegben is csodás volt.

 

 

 

Csíksomlyó és Csíkszereda

 

Mivel a vacsoráig volt bőven időnk, megálltunk a csíksomlyói kegytemplomnál. Itt található a katolikus székelyek híres Mária-kegyhelye, búcsújáróhelye és szellemi életének több évszázados központja. Csíksomlyón a feljegyzések szerint több csodás jelenés és esemény történt, leginkább a 17–18. században. A templom legértékesebb tárgya a Szűz Mária kegyszobra, ami a világon a legnagyobb kegyszobor. Általános népi hit és hagyomány, hogy a kegyszobor megérintése kegyelemmel jár és hatásos eszköz, hogy a Szűzanya meghallgatja a hívő kérését. Mi is hűek voltunk a hagyományhoz, az ima után megérintettük a napba öltözött Asszony lábát. Először 1567-ben gyűltek itt össze a székelyek, azóta eltelt 450 év és a búcsújárók tömegesen érkeznek pünkösdkor, napjainkban a zarándokokat körülbelül 250–300 ezer főre becsülik.

 

Ezután Csíkszereda legfontosabb nevezetességében, a Mikó-várban töltöttünk el egy szűk órát. A vár építését 1623-ban kezdték, tulajdonosa Mikó Ferenc főkapitány volt. 1970-től itt található a Csíki Székely Múzeum. Az épületben gazdag egyházművészeti és néprajzi gyűjtemény tekinthető meg, valamint érdekes időszaki kiállításokkal is vonzza a látogatókat. A mi csapatunk a Művészek ágyúdörgésben című kiállítást láthatta. A képzőművészeti anyag bemutatta Erdélyt az első világháborúban. Harci jeleneteket, hősök portréit, gránátrobbanásokat, menekültek és kórházi jeleneteket láthattunk az alkotásokon. 

 

A múzeumi látogatás után úgy éreztük, hogy Csíkszeredában illik egy jó Csíki sört meginni, így betértünk egy főutcai kocsmába, ahol a csapolt Tiltott Csíki sör mindenkiben vérré vált.

 

 


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :