[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

MakaiHU

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

Rozsnyó város jelentősége Felső-Magyarország fejlődésében (1. rész)

szerző: Kovács Ágnes 2017-11-12

 

Rozsnyó város jelentősége Felső-Magyarország fejlődésében (1. rész)

 

Az írás a Szent György Lovagrend XXIV. nyári egyetemének egyik előadása, amely 2017. július 27-én hangzott el Rozsnyón.

 

 

Bevezetésként tisztáznunk kell az előadás címében szereplő Felső-Magyarország földrajzi meghatározást, amelynek fejlődésében Rozsnyó város jelentőségét vizsgáljuk. A történelmi Magyarország, vagy a Magyar Királyság északi, magasabban elterülő területeit nevezték a 19. századig Felső-Magyarországnak vagy Felföldnek. Trianontól kezdve e neveket kiszorította a Felvidék elnevezés. /1/ Ezért vizsgálódásunkat mi is 1920-ig folytatjuk. 

Mettől meddig terjedt Felső-Magyarország? 

Felső-Magyarország, illetve a Felföld fogalmába beleértették nemcsak a mai Szlovákia hegyvidékeit, hanem a ma Magyarországon található Zempléni-hegység, Bükk-vidék, Mátra, Cserehát és Börzsöny térségeit is. /2/ 

Rozsnyó városának Felső-Magyarország fejlődésében betöltött szerepét vizsgálva meg kell különböztetnünk a város történelmi fejlődését és a város ipari-gazdasági fejlődését. Kezdjük az előbbivel. 

 

 

I.

Rozsnyó privilégiumai /3/

 

Rozsnyó III. Endre király idejében még mint királyi birtok volt ismeretes. III. Endre Ladomér esztergomi érseknek adományozta Rozsnyóbányát 1291-ben – innen datálódik a város első írásos említése is.  Ekkor azonban már virágzó helység s egyúttal kiváltságos hely is volt, amely bányajövedelméből 1/8-ad részt szolgáltatott a kincstárnak. 

 

Az Árpád-ház kihaltát követő belzavarok közepette az esztergomi érsek elveszítette Rozsnyót, de mielőtt Károly Róbert király uralma megszilárdult, a helység 1320-ban ismét visszakerült az esztergomi érsekség birtokába. Majd Károly Róbert 1320-ban és 1323-ban kelt oklevelében a helység kiváltságát megerősítette.

 

Nagy Lajos király, felismerve a helység fontosságát, városi jogokkal ruházta fel, s egyszersmind a városnak bíró- és lelkész-választási szabadságot is biztosított. Ezzel Rozsnyó királyi bányavárossá lesz.

 

E szabadalom-levélhez 1382-ben Demeter bíboros érsek is hozzájárult; majd Kanizsai János érsek (1387–1418) is megerősítette a város kiváltságait. 

 

Zsigmond uralkodása alatt a város jelentékenyen fejlődött. 1414-ben kelt oklevél szerint civitas-nak mondatik s ekkor már Csucsom és Nadabula helységek is hozzá tartoztak. 1418-ban Zsigmond király megerősíti régi kiváltságait. 

 

Amikor Giskra vagy Jiskra a csehekkel Gömörbe tört, Rozsnyón is befészkelte magát; kevesen tudják, hogy volt vára Rozsnyónak is, amit Jiskra a Sajó partján épített, s melynek helyén utóbb Bakacs Tamás érsek 1490-ben palotát emelt. I. Ulászló király hívei azonban rövid idő alatt visszafoglalták a várost, de vára ezután ismét a csehek kezébe került, akiktől csak Hunyadi Mátyás foglalta vissza. 

 

A XV. század elején Zsigmond kiváltságokkal ruházta fel a várost, amelyeket a későbbi századokban újra megújítottak. 

 

V. László király alatt a vár a király birtokában volt – erre enged következtetni 1456-ban Gömör vármegyéhez intézett rendelete, amelyben meghagyja, hogy a felajánlott élelmiszereket szállítsák fel a rozsnyói várba. (Orsz. lev. N. r. a. 1553: 87.) 

 

A XV. század végén Rozsnyó a felsőmagyarországi hét bányaváros egyike volt. Bakacs Tamás érseksége alatt a bányászat virágkorát élte. Az érsek, hogy a bányászat fejlődését előmozdítsa, 1498-ban minden újonnan nyitott bánya után adómentességet engedélyezett. 

 

Rozsnyó jóléti fejlődése a bányászatnak köszönhetően a mohácsi vészig tartott. De nem feltétlenül a török betörése okozta a bányászat hanyatlását, hanem más, ezt megelőző folyamatok is, de erről majd a város ipari és gazdasági fejlődése részben

szólunk. 

 

Rozsnyó a mohácsi vész utáni években /4/  nehéz időket élt meg. Nemcsak a török uralmat sínylette meg, hanem Krasznahorka urai ellen is kénytelen volt magát megvédelmezni. Például 1578–1630-ig az Andrássyakkal elkeseredett határpereket folytatott. A rossz közbiztonsági viszonyok miatt az idegenek már nem mertek többé a bányákra költekezni, ami a város elszegényedését vonta maga után. Az 1526–46 közötti időben számos polgár ment tönkre. A király is kénytelen volt egészen elengedni a bányavámot 1581-ben. 

A város Krasznahorka ura, Bebek Ferenc kénye-kedvének volt alávetve. A főúr mind politikailag, mind vallásilag ingatag volt. Hol a török, hol Zápolya, majd ismét Ferdinánd pártjára állt. Majd a katolikusokat védte, aztán meg a protestánsoknak kedvezett. 1555-ben a város szövetségre lépett Bebekkel, aki 1556 szeptemberében a segítségül hívott törökkel a város alatt megverte a császári sereget. Ekkor Rozsnyó is a török kezére került és 1594-ig igája alatt nyögött, s a töröknek fizetendő adó folyton növekedett – többször teljesen kifosztották a várost. Ráadásul jött a pestis, amely szintén nagy áldozatokat követelt. 

 

A török és a járványok mellett jött az újabb kóros eszme – legalábbis Lippay György érsek szerint – a protestantizmus. A város a reformáció tanait már a XVI. század közepén befogadta, ennek ellenére az esztergomi érsekek, mint Pázmány Péter, Lósy Imre mindenkor pártfogásukba vették Rozsnyót. De Lippay György, aki lakosait a katolikus hitre akarta téríteni, a sikertelen küzdelem miatt megneheztelvén a városra, egymás után fosztotta meg kiváltságaitól. Az 1656–1715 közötti időben a város majdnem minden szabadalmát elveszítette.

 

A Wesselényi-féle összeesküvés alatt országos összejövetel színhelye színhelye volt. 1646-ban hat felsőmagyarországi vármegye gyűlésezett itt. A Thököly-féle felkelés alatt is sokat kellett a városnak tűrnie a felkelőktől, majd pedig a császáriaktól. /5/

 

1706. november 26-án virradt fel Rozsnyó történelmének legfényesebb napja – ezért ezzel kicsit részletesebben is foglalkozunk –, Rákóczi a városba érkezett. Fényes udvartartással jött, hogy innen igazgassa a felkelés ügyeit és bonyolítsa le a tárgyalásokat a külföldi követekkel. Választása azért esett Rozsnyóra, mert ez a város volt legalkalmasabb földrajzi fekvésénél fogva is arra, hogy Krasznahorka várának védelme alatt a hadműveletek középpontja legyen. 

Rákóczi szállását a mai Nehrer-féle házban rendezte be pénzverőműhelyével együtt. Innen írja leveleit, innen küldi követeit XII. Károly svéd- és Szaniszló lengyel királyhoz. December 13-ra összehívta a kormányzó tanácsot, hogy megvitassák a XIV. Lajossal kötendő, formaszerű szerződést és ennek elengedhetetlen feltételét, a Habsburg háztól való elszakadást. A rossz útviszonyok miatt a 24 tanácstag helyett csak 7 jelent meg, aminek következtében nem tudta megtartani a tanácskozást, de a következő év januárjában ismét összehívta a tanácsot. Igaz, ezúttal sincs jelen a teljes létszám, de január 22-én megtörténik a legfontosabb ülés: melyen a Habsburg házat megfosztották a tróntól és kimondják, hogy a független Magyarország újult erővel indítja meg a szabadságharcát francia szövetségesei oldalán. 

Felmerült a kérdés, milyen formában történjék meg a detronizáció. Csakis országgyűlés formájában, aminek idejét a fejedelem 1707. február 24-re jelölte ki Rozsnyóra. Az idő rövidsége miatt azonban május 1-jére halasztották. Ekkor már az Ónod melletti síkságot választották helyszínül. A kormányzótanács február 5-ig ülésezett Rozsnyón. A fejedelem innen bocsátotta ki nyílt levelét a nemzethez, melyben kifejtette a szabadságharc jogosságát és felszólította a még hozzá nem állott honfiakat, siessenek a szabadságharc zászlaja alá. 

Az a két hónap, amit a fejedelem a városban töltött,  nagy változást idézett elő a polgárság életében. /6/ Jelenléte hosszú időre lecsillapította a nemzetiségi és vallási viszályokat. /7/ Ekkor ült el végleg az a vetélkedés, mely a főleg iparos magyarság és a német bányász-polgárság között a XVII. század második felétől kezdve fennállott. /8/ 

Még mindig Rákóczinál és hatásánál maradva: a hadműveleti sikereket és kudarcokat a Rákóczi államában zajló változások, az e változásokat kiváltó és kísérő társadalmi és politikai feszültségek kísérték. 1706 folyamán Rákóczi folytatta az állandó hadsereg kiépítését, erőfeszítéseket tett a központilag irányított szakszerű államigazgatás megteremtésére, és mindezek anyagi alapját, az országos gazdaságot korszerűen megszervezve, reformintézkedések sorával kívánta biztosítani. A döntések heves viták közben, a miskolci, érsekújvári és rozsnyói tanácsüléseken születtek meg. /9/

A miskolci tanácsülésen elfogadott és többé-kevésbé meg is valósított gazdasági intézkedéseket a rozsnyói tanácsülésen fejlesztették tovább. Országos költségvetési tervet készítettek, s mivel a várható bevételek messze alatta maradtak a szükséges kiadásoknak – ami ebben a korban Európa minden országában általános jelenség volt –, jelentős gazdasági reformokat javasoltak. Megállapították, hogy az állami bevételeket az élénk kereskedelmi forgalom, a célszerűbb és megbízhatóbb kincstári gazdálkodás és az állami készpénzadó növelné. A kereskedelmi forgalmat elsősorban a rézpénz inflációja bénította meg, a kincstári birtokokon pedig a fiskális tisztek az ország javaiból sokszor a maguk hasznára gazdálkodtak. A parasztságra és a polgárságra háruló terhek sokasága miatt állandó adót csakis a kor fogalma szerinti „közteherviselés” formájában vethettek ki, de a nemesi privilégiumok alfája az adómentesség volt. A javaslatok leszögezték, hogy a rézpénzt be kell vonni, és jó nemesfém pénzt kell kibocsátani. Az ehhez szükséges nemesfémkészletet úgy kívánták biztosítani, hogy a főurak, a klérus és a nemesek adjanak bizonyos összeget, ezüstöt vagy aranyat. Ez az egyszeri vagyondézsma valójában az uralkodó osztály kényszerű államkölcsönének tekinthető. Javasolták továbbá, hogy az ország minden lakosa, nemes és nem nemes (vagy ahogy akkoriban mondták, nemtelen), főúr és mesterember egyaránt legyen adóköteles, és készpénzben fizessen rendszeresen adót. Indoklásul a nyugati országok példáját, az ország történeti tapasztalatait és államelméleti, nemzeti, ideológiai érvek sorát hozták elő.

A nemesség megadóztatására tett javaslatokat természetesen heves ellenkezés fogadta. Pedig a nemesi adózás elvének Magyarországon is voltak már hagyományai. /10/ 

rozsnyói tanácsülés adóügyi végzése a vármegyékben újabb tiltakozási hullámot indított el. Az 1707 első hónapjaiban a fejedelmi udvarba felküldött valamennyi vármegyei felterjesztés elviselhetetlen tehernek mondotta az új, valóban súlyos adót. A nemesség azonban nem kizárólag anyagi okokból tiltakozott. Nógrád vármegye nemessége felvállalta, hogy megfizeti a havi 5496,26 forint adót, de figyelmeztette a fejedelmet: ilyen terheket törvény szerint országgyűlésen kell kiróni. A széles körű ellenzéki akciót Turóc vármegye szervezte meg. A szomszéd vármegyéknek megküldött körlevél megállapította, hogy Rákóczi rendeletei sértik az ország törvényeit és szabadságait. A fejedelemnek megküldött emlékiratban pedig leszögezték, hogy Rákóczi a békesség megőrzése érdekében csakis az ország nevében és az országgyűlés jóváhagyásával dönthet, s tiltakoztak a monopóliumok ellen. 

Rákóczi a köznemességet többféle úton próbálta megnyugtatni és a vármegyei ellenállást leszerelni. Az 1707. április 26-án Kolozsvárott ünnepélyesen felavatott Nemes Ifjak Társaságával Rákóczi nemcsak a hadsereg és államigazgatás magas színvonalú tiszti utánpótlását kívánta biztosítani, hanem egyúttal a vármegyei nemesség előtt addig nem tapasztalt lehetőségek pályáját nyitotta meg: az új magyar állam tábornoki és főhivatalnoki karát fiaiból neveli ki. A Nemesi Társaság belső rendje kimondja: a származás nem elegendő, valóban nemessé a virtus – magatartás, erkölcs, képzettség, bátorság – tesz. A társaság ezredese maga a fejedelem volt. A társaság alapszabályai olyan értékrendszert testesítettek meg, amelynek jegyében az ifjúság európai színvonalon kapott kiképzést az államkormányzás és a hadseregvezetés feladataira. A Nemesi Társaság tagjai között a magyarok mellett német, szlovák s román családnevűek is találhatók. 

A felhalmozódott feszültségeket Rákóczi az 1707. május 1-jére összehívott országgyűlésen tervezte feloldani. A vármegyei nemesség nem jelentéktelen része rendi kiváltságaiért készült síkraszállni. Az országgyűlésre ugyancsak követséget küldő katonaság viszont – éppen ellenkezőleg – a rendi kötöttségek további megbontását kívánta, s a jobbágyszármazásúak felszabadítása ügyében egyértelmű döntést követelt. A május 31-én Ónod mellett, a körömi mezőn megnyílt országgyűlés fejedelmi propozíciói a vármegyék emlékiratára is válaszoltak. Részletesen szólt Rákóczi a béketárgyalásokról, vázolta a megegyezést meghiúsító császári álláspontot, majd visszautasította a szervezkedő megyék vádjait. Leszögezte, hogy a háborút a régi utakon folytatni nem lehet. A változtatásra már megtették az előkészületeket. Kidolgozták a nemesi közteherviselés tervét, a rozsnyói tanácsülésen elhatározott detronizáció elméleti indoklását. /11/ 

Tudjuk, a szép tervekből semmi sem lett. A Rákóczi-szabadságharcot legyőzték és ezután a város nyugalmát ellenség nem zavarta, de annál nagyobb pusztítást okozott az 1710-iki dögvész, amelynek májustól augusztusig 2025 emberélet esett áldozatul, valamint az 1711-iki tűzvész, amely a város jelentős részét elhamvasztotta. Az erősen megfogyatkozott lakosság számára nagy gondot okozott a császári csapatok eltartása. A város kiváltságait nem ismerte el sem a megye, sem az esztergomi érsek. 

 

Így virradt rá a városra az 1776-os év, amikor Mária Terézia megalapította a rozsnyói püspökséget. Ebből az alkalomból Rozsnyó a „szabadalmas püspöki bányaváros” címet kapta. De ez nem maradt egyéb puszta címnél, mert a címhez szükséges jövedelmeket és jogokat nem kapta meg. Rég megszűnt bányaiparát nem volt képes új életre kelteni. 

 

1781-ben szabad királyi várossá akart alakulni, de célját nem érte el. A hétéves háború és a francia háborúk terhei Rozsnyóra is súlyosan ránehezedtek. Ráadásul 1831-ben kolera járvány pusztít.

 

A város és vidéke élénk színtere volt a szabadságharcnak. 1849 július elején Vogel és Benedek osztrák tábornokok bevonultak 12 ezer főnyi seregükkel, velük szemben a nemzetőrség a semlegesség álláspontjára helyezkedett. A császáriakat, akik minden élelmet feléltek, végülis csellel távolították el a városból. Anyagiakban pedig óriási csapást mért a városra az a körülmény, hogy 1849-ben itt volt a legtovább a magyar pénz forgalomban, a Kossuth-bankó, végül a város több mint félmilliót volt kénytelen beszolgáltatni. /12/

 

 /1/ Wikipédia: https://hu.wikipedia.org/wiki/Fels%C5%91-Magyarorsz%C3%A1gBalassa Zoltán: Felső-Magyarország? In.: http://felvidek.ma/2014/08/felso-magyarorszag/

 /2/ Wikipédia: https://hu.wikipedia.org/wiki/Fels%C5%91-Magyarorsz%C3%A1g

/3/  http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0008/27.html

/4/ http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0008/27.html

/5/ http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0008/8.html

/6/ A protestáns iskolákban ismét megindult az oktatás: visszaköltözött otthonába a sárospataki kollégium, megkezdődött a tanítás Rozsnyón és Eperjesen. A fejedelem 1704. február 13-i rendeletében védelmébe vette a jezsuiták iskoláit. A szécsényi országgyűlésen az oktatás ügyét is mérlegelve hoztak toleráns vallásügyi törvényt. A kiküldött bizottságok az iskolákat és a templomokat annak az egyháznak ítélték, amelynek hívei a lakosság többségét alkották. De a kisebbséget sem hagyták iskola nélkül; előfordult, hogy Rákóczi maga nyújtott segítséget. Mivel az ausztriai rendfőnökséghez tartozó jezsuita rend tagjai nem esküdtek fel a konföderációra, a kormányzat úgy döntött, hogy el kell hagyniok az országot. A tanítás érdekében azonban halasztották a döntés végrehajtását. Végül a rozsnyói tanácsülés 1706 végén úgy rendelkezett, hogy a nagyszombati egyetem és a kassai kollégium jezsuita tanárai helyükön maradhatnak, munkájukat világi papokként folytathatják, és ellátásukat az államkincstárból kapják. 

Az új magyar állam iskolapolitikája a súlyos háborús viszonyok ellenére is biztosította a folyamatos tanítást: Kassán a háború alatt 6–700 diák tanult, a nagyszombati egyetemen 1705-ben 880 hallgatót tartottak nyilván. A Rákóczi feltétlen híveként német és szlovák nyelven oktató Bél Mátyás tanítványainak száma megkétszereződött. Rákóczi kettéválasztotta az egyházi és világi cenzúrát. A rozsnyói tanácsülés döntése szerint a vallási, erkölcsi és irodalmi tárgyú műveket a tankönyvekkel együtt két-két szenátor bírálta el. A politikai tárgyú és katonai műveket Rákóczi és Ráday Pál, a Nemesi Társaság hadbírója, távollétük esetén pedig Bercsényi Miklós főkapitány ellenőrizte.

 /7/ Dr. Gangel Judit: Rozsnyó műemlékei, Budapest, 1942., 46. o.  In: Tököly Gábor: Rozsnyó könyve. Gömör-Kishonti Téka 7., Rimaszombat-Rozsnyó, 2003

/8/ 1650 körül kezd a lakosság magyar része szembeszállni az időközben betelepedett és elhatalmasodott szász bányászokkal. Érzelmileg az utóbbiak is magyarnak vallották magukat, de ragaszkodtak népi szokásaikhoz és nyelvükhöz, amely a dobsinai tájszóláshoz hasonlított. A magyarság azonban szerette volna, ha levetkezik megkülönböztető nemzetiségi sajátságaikat. A versengést, mely 1630 körül kezdődhetett, Pázmány Péter is elítélte levelében és szigorúan megtiltotta. 1655-ben a németség méltatlankodva jegyezte meg, hogy emberemlékezet óta Rozsnyón a németeké volt az elsőbbség és a magyarok immár velük egyenjogúak akarnak lenni. (Dr. Gangel Judit: Rozsnyó műemlékei, Budapest, 1942., 46. o. In: Tököly Gábor: Rozsnyó könyve. Gömör-Kishonti Téka 7., Rimaszombat-Rozsnyó, 2003)  /10/

/9/ http://multunk.com/index.php?title=B%C3%A9ket%C3%A1rgyal%C3%A1sok %C3%A9s_gazdas%C3%A1gi_reformok

 /10/  http://multunk.com/index.php?title=Rozsny%C3%B3

/11/  http://multunk.com/index.php?title=Rozsny%C3%B3 

 /12/ Uo. http://multunk.com/index.php?title=Rozsny%C3%B3 

 

 


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :