[kapcsolat]   husken

Karácsonyi nyitva tartás

 

LitFest

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

“Őrzők vigyázzatok…”

szerző: Pécsi Sándor 2014-04-23

 

“Őrzők vigyázzatok…”

 

     120 milliárd uniópénzecskére nemzetközi tervpályázat íratott ki: a budapesti, Hősök tere és Ajtósi Dürer sor közé eső „Felvonulási térre” építendő múzeumi negyed megalkotására.

 

     A Fidesz-kurzus mostan kiköszörülhetné a 2002-es csorbát, a Nemzeti Színházat.

Őrzők, most megóvhatjuk tán rossz ízlésű politikusainkat egy újabb kultúra-korrupciós botránytól, s fővárosunkat további rondítástól: krikszkraksz, krómacél-üveg palotáktól. Fordulat jöhet, a divatba visszahozható az emberi lépték.

A felhőkarcoló-tébolyos Finta érdekcsoport már pénzszagot fogott és angol, holland „sztárépítészek” sompolyognak a kertek alatt. Kell nékünk még több „bálna épület”?

 

     Vizuális ingerterrorban élünk, utópiák romjai között. Nem bűn a hetvenes évek sivár modernizmusát a XXI. században, egy valaha gyönyörű, szecessziós-klasszicista városra erőltetni? Húsz esztendő Demszky-diktatúra a fővárosban nem engedélyezett egyetlen Makovecz épületet. Schneller István főépítész nem állott a hivatalának magaslatán, nem ordított, nem toporzékolt a betonbarbárság ellen. Nem volt törvényes keret sem védeni a városképet, a vizuális környezetet, az ország építészeti hagyományait, a történelmi hangulatot. „Demokratikusan választott” törvényhozóinknak eszébe sem jutott átlátható szabályokat alkotni a vizuális környezetszennyezés ellen.      A kötelező, internacionális modern még mindig kötelező? A szenvtelen menedzser-unalom? A meghittség, a bensőség, a dekorativitás, az emberi arányrend, az „Édentől keletre…” kiűzetett. 

 

      A nemzetközi pályázatokat nemzetközi sztárépítészek szokták megnyerni. A politikusok szeretik őket, mert meg lehet vélük egyezni. A milliárdokból szépen visszacsurog a kutyabejáráson, mindenki jól jár. S ami nekünk, városlakóknak ott marad „rút szibarita váz” felhőkarcoló. Sivatagokban, őserdőkben, kelet európai gyarmatokon fantom városrészek, kísértettornyok, kifűthetetlen, kihűthetetlen üvegkalitkák hirdetik a nemzetközi kultúrakorrupciót, az élhetetlen nyugati élet ridegségét.  

 

     Felhőkarcolót az Autocad programmal ma már egy iPhon is meg tud tervezni, igazi művész ceruzával rajzol. Nincs is szükség immáron ennyi irodára: három okos telefon egy virtuális iroda. Ipari oligarchák szeretik a nemzetközi sztárépítész stílust, nem kíván művészi mesterember-kezet. Pikk-pakk gyorsan megvan, feszül az acél, csurog a beton, s már repülnek is a nullák, a számítógépekben: nem létező, létező pénz, aranyfedezet nélküli arany, vérverejtékes adó-garasok a rendszer másik oldalán! A nemzetközi sztárépítészek még inkább szeretik a nemzetközi sztárépítész stílust, a számítógép dolgozik, az alkotó pihen. Bizarr életvilágunkban minden kalapácsütésre tízszeres az adminisztráció. (plusz golf-partik, meeting-ek, tea a királynőnél…) Gyarmati rabszolgák, befizetünk Brüsszelben évente X milliárdot. Ebből X-Z milliárd visszapályázható. A donátor szigorúan meghatározza az erőforrások felhasználását, csak arra ad, ami belefér ízlésvilágába, amit megért: kockát, egyenest, derékszöget… Az „organikus” szitokszó lett, mint a „vallásos” a „szélsőjobboldali” a „konzervatív” és „szeme se áll jól” cimboráik a káromkodások enciklopédiájából. Miért? A százéves Bauhaus, miért korszerű? A világhírű, magyar organikus építészeti iskola hozzáadott az egyetemes emberi kultúrához, ellentétben a fővárost uraló, epigon Finta-izmussal. Fintánkat még a futóbolond György Péter „esztéta” is „közhelytervezőnek” nevezi. Tudóspásztor, huszonöt esztendeje fúvom a dudán ugyanazt a nótát: az angolokat nem érdekli a magyar rock and roll, a franciák nem kíváncsiak avantgárdunkra, az amerikaiak nem fogják megbámulni a budapesti felhőkarcolókat, de Japánt érdekli Bartók és Kodály, Kínában Petőfi tananyag! A franciák összetévesztik Budapestet Bukaresttel és Csontváryt naiv festőnek tartják. Mennél inkább hasonlítani akarunk hozzájuk, annál inkább keresztülnéznek rajtunk: elemi pszichológia.  Az a tiéd, amit adsz, az utánzás  lopás.

 

     Organikus építészet mindig létezett, holisztikus szemlélet: Goethe a Kölni Dómot hatalmas, burjánzó kőnövényhez hasonlítja. A szecesszió szellemhidat álmodott Nyugat és a misztikus Kelet közé. Az álomhidat elsodorta a háború, a dessaui Bauhaus új igénytelenséget hoz:minél olcsóbban, minél többet és nagyobbat.” Nincsen dísz, minek? A forma a gyártástechnológia alá rendeltetik: az anyag határozza meg a szellemet, lét a tudatot. De a „dísz” sohasem dísz volt. Az ősember agyagedényein a labirintus-minta szent titkokat jelent: egykor a tárgyak beszéltek. A „díszítés” képnyelv, a régiek beszélő falvakban, városokban éltek. A homlokzat arc, megszólít, mesél.

 

     Az igazi épület úszik az időben. Tadzs Mahal, Kheopsz, mongol jurta, göcseji parasztház: a mindenség modellje. 

A magyar organikus építészet nem a posztmodernből ered, egyenes folytatása a népies szecessziónak: Kós Károly, Lechner Ödön, Árkay Aladár, Maróti Géza… emberi arányú, élhető életvilágot álmodtak. „Gesamtkunstwerk” a Wagnertől származó kifejezés igazán illendő a szecesszióra és az organikus iskolára. 

 

     A beavatott főpap-építész szobrászok, kőfaragók, fafaragók, ácsok, statikustervezők, mesteremberek nagyzenekarát vezényeli, mint a polihisztor, zeneszerző-karmester-költő-író-díszlet-jelmeztervező Wagner. Ebben a rendszerben a munkás mesterré, a mester művésszé, a művész filozófussá emelkedik: valami erő szív fölfelé, mint a gótikus katedrálisok korában. Az egyén „megvalósíthatja önmagát” ha együtt hullámzik a nagy közös alkotólázzal. Ruskin s az angol Art and craft mozgalom egyik kulcsgondolata: az értékalkotó munka örömforrás. Az épültbe bedolgozott munkaöröm évszázadokon át életenergiát sugároz: a munka boldoggá tesz.

 

     Őrzők, ezt a Hősök tere mellé kiíratott múzeumi komplexumot nem engedhetjük át az ellenségnek, a „halál kultúrájának”!

 

     Ekkora pénzből minő mérgezett nyilakat, csillogó acél-műanyagorgiát rittyenthet a kultúrakorrupció. Itt az alkalom megfordítani a beteg folyamatot. Várossebek, léleksebek: Vaskefe és Időkerék eltakarítandó a Felvonulási térről”, az 1951-ben Rákosiék által lerombolt Regnum Marianum ugyanoda, ugyanúgy visszaépítendő, és elfér ott az 1992-ben, Sevillában megépült Magyar pavilon, Makovecz Imre remekműve.

A lebontott Vaskefe helyére állíthatunk méltó, figurális emlékművet a Forradalomnak időálló, nemes anyagból, kőből, fehér márványból, mely elmeséli a messziről jött látogatónak a világfordító napokat. Egy narratív alkotásnak komoly feladata lenne: talapzatán márványreliefek a Forradalom konkrét jeleneteit ábrázolhatnák. (Vámos Miklós „író” még a nyolcvanas években is azzal oltogatta a dán „baloldali értelmiségieket”, hogy „a magyarok fasizmust akartak ’56-ban…”) Az ötvenhatos veteránok szépen kérték a kérlelhetetlenül makacs Gyurcsány kabinetet, hogy a „pályázati díjnyertes” kegyeletsértő,  acél-Sztálin-ék vaskefét  meg ne építsék.    

 

     Időkerék homokóra unalomszobor helyébe mutatós, igazi Időgépet kérünk. (Technikai művészet akkor, és csak is akkor izgalmas, ha lehetetlenséget valósít meg. A lehetetlen lehetséges: kérdezzük meg „gömbvillámos” Egely Györgyöt, Michio Kakut…)  

Egy múzeumi negyed vonzza távoli földekről a kíváncsi utazókat! A néző figyelmét csak az ragadja meg, ami érdekes.

A művészetben erő van: az amszterdami Van Gogh Múzeumnak évente másfél-millió a látogatója.

 

     A mi múzeumi negyedünk is vonzhatna ennyi látogatót, de ehhez vonzó épületek is kellenek. A környék adja a stílust: a Kós Károly tervezte állatkerti pavilonok, a Vajdahunyad vára, a fölújítandó Városligeti tóval, a múzeumok,  a Millenniumi Emlékmű és az Ajtósi Dürer sor mesélő szecessziós épületei. Ezt a bensőséges stílusösszhangot megtörni háborús bűn volna.

 

     A „Felvonulási tér” tankbíró betonjának föltörésével a Városliget zöldterülete sok tízezer négyzetméterrel növelhető, melybe a beszélő épületek közé stílusban illeszkedő, faragott utcabútorok, padok, játszótéri eszközök kerüljenek szervesen kapcsolódván a népi szecesszió és az organikus építészet világához. Művészek, mesterek serege kapna méltó feladatot ebben a nagy tervben.  A közbeszerzési pályázatok a korrupció belterjes dagonyái. Ebben az esetben egy speciális, átlátható, politikamentes megbízási rendszer vár kidolgozásra, nem kiskapukeresésről beszélek. A múzeum-komplexum egyetlen mű-egész. Nem demokrácia, hanem hierarchia szellemében a Nagymester dönt, mely festő, szobrász, faragó méltó a megbízatásra. A katedrálisok korában, s a szecesszió idején is így volt, mert így normális.

 

     Lehet amerikai rendszerű, műkő padokat az új Néprajzi Múzeum mellé állítani? A hangulat megteremtésében a részleteknek, a stílusegységnek óriási szerepe van. Elrettentő rémpélda az V. Kerület elcsúfítása Rogán Tóni baráti köre által. Milliárdokból a klasszicista, romantikus, eklektikus-historikus és szecessziós, ma már történelmi épületek közé, neo-Bauhaus, posztmodern, zaklatott vonalú, steril kandeláberek, szökőkutak, utcabútorok kerülhettek. Elfelejtették kérni a tekintélyes városvédő Ráday Mihály jó tanácsát…

 

     Őrzők, még van idő, nincs minden veszve: médiában, Interneten kongassuk a vészharangot! A nagy tekintélyű, alkotmányosan is védett akadémiák, művészeti szervezetek, (pl. a Kós Károly Egyesület), egyházak figyelmét hívjuk fel: teljes súlyukkal próbáljanak meg nyomást gyakorolni a műveletlen, korrupt, politikus-pénzügyi kasztra! (Nem biztos, hogy még mindig a finánctőke a legfőbb hatalom. 1990-ben vége szakadt a hidegháborúnak, most a tudatháború korát éljük.)  

 

     Az új múzeumi negyed spirituális központ legyen, Kós Károly, Makovecz Imre művének méltó folytatása számíthat csak nemzetközi figyelemre.

 

     „Őrzők vigyázzatok a strázsán…”

 

 

 

 


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :