[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

LitFest

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

Schengenrõl és határokról

szerkesztette: SZABÓ OTTÓ, 2007-12-16

a Duna TV a vendégi képolnánál, a régi útelágazásnál2007. december 20-án éjfélkor megszûnnek a határok Szlovákia és Magyarország, illetve Ausztria között. Megszûnnek... - mondjuk úgy inkább, hogy jelképessé válnak. Furcsa világban élünk. Sajnálom, hogy ezt a nagyszüleim nem érhették meg.


a Duna TV stábja Vendégiben

a határt jelzõ kápolna

alkony a határon

naplemente

búcsú a határon

a vendégi határ

búcsú a határon

hídvégardóiak és bódvavendégiek együtt

kápolna a határon

1985-ben Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg és Németország kormányai egy kis luxemburgi határfaluban, Schengenben megállapodást írtak alá arról, hogy közös határátkelõiken megszüntetik a személyi ellenõrzését, valamint összehangolják a rajtuk kívüli országokkal közös határaik ellenõrzését. Közös vízumpolitikát vezettek be, ezzel létrejött a schengeni térség néven ismert, belsõ határok nélküli terület.
Azóta a schengeni térség határai kitolódtak, 2006-tól 13 uniós tagállam - Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Luxemburg, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország és Svédország - valamint a független Izland és Norvégia is teljes egészében átvette a schengeni szabályokat.

Íme, néhány fontosabb dátum az Európai Unió születésével kapcsolatban:

- 1951-ben hat alapító taggal megalakul az Európai Szén- és Acélközösség
- 1957-ben a Római Szerzõdés által létrejön a Közös Piac
- 1973-ban a Közösség kilenc tagállamra bõvül és kialakította közös politikáját
- 1979: az elsõ közvetlen választások az Európa Parlamentbe 
- 1981: az elsõ mediterrán bõvítés
- 1993: a Maastrichti Szerzõdés létrehozza az Európai Uniót
- 1995 : az EU 15 tagra bõvül, de máris megkezdõdnek egy addig példátlan nagyságrendû bõvítés elõkészületei. A 90-es évek közepén sokan jelzik csatlakozási szándékukat: az egykori szovjet blokk országai (Bulgária, Csehország, Lengyelország, Magyarország, Románia és Szlovákia), a valamikor a Szovjetunió részét képezõ három balti állam (Észtország, Lettország és Litvánia), a volt Jugoszlávia egyik köztársasága (Szlovénia), illetve két földközi-tengeri ország (Ciprus és Málta).
- 2002: bevezetik az euróérméket és bankjegyeket
- 2004. május 1-jén az EU 25 országra bõvült, amikor a 10 tagjelölt ország is csatlakozott a 12-bõl. Bulgária és Románia 2007. január 1-én léphetett be. Hét évet kaptak a schengeni térséghez való csatlakozás feltételeinek teljesítésére.
- 2007. december 21. - A schengeni feltételeket teljesíti Magyarország és Szlovákia: kettejük belsõ határai megszûnnek, megerõsítik viszont a külsõ határokat, amelyek ezáltal az EU keleti és délkeleti határaivá válnak.

Eszembe jutott egy történet.
Nagymamám gyermekként még nem is nagyon foghatta fel az elsõ világháborút és következményeit, amikor a kertek alatt meghúzták egy új ország határait. Amikor 1930-ban férjhez jött a határ túloldalán fekvõ csehszlovákiai faluba, magyarok közé került akkor is. Nem is gondolkodott rajta túl sokat, hogy miért vitték nagyapámat csehszlovák katonának, ha egyszer magyar ember. "Vót, ahogy vót. Élni kell, dolgozni kell, templomba járni kell, a gyerekekrõl meg az öregekrõl gondoskodni kell."
1938-ban új határokat húztak, pontosabban eltörölték azt, amelyet gyerekkorában a kertek végben megrajzoltak. Nemsokára nagyapámat a magyar hadseregbe hívták be katonának. Kassára, oda, ahová korábban csehszlovák katonának került.
- "Jaj, fiam, hogy az a Jóisten..." - kezdett bele nagymamám rengetegszer valamibe, amit aztán sosem folytatott.
Háború, nélkülözés, szenvedés. Nagyapám a fronton, valahol a pinszki mocsarak környékén. "De hát vót, ahogy vót. Élni kellett, meg dolgozni is, templomba menni, a gyerekekrõl meg az öregekrõl gondoskodni kellett."
Nagyapám haza jött, a határt ismételten megrajzolták, lett viszont olyan, ami korábban még sosem vót: "komonizmus, vagy hogy a görcsbe hítták!"
Egyre többet beszéltek arról, hogy Isten nincs, hogy Sztalin apánk van, de aztán Sztalin csak meghalt, az Isten meg töretlenül maradt olyan, mint azelõtt. Sem nem erõsebb fényû, sem nem halványabb, hiába vót az a sok szenvedés.
53-ban, amikor meghalt nagymamám anyja, szegényt nem engedték át a szomszéd településre a fináncok. Egyik magyar faluból a másik magyar faluba a csehszlovák határõrök. Kiment fekete ruhában a két falu határát összekötõ - adott esetben elválasztó - hídra, és hangosan énekelt a koporsót vivõkkel. Távolból búcsúzott anyjától, pedig nem is volt olyan messze. Épp csak a kertek alatt...

Eszembe jutott egy történet.
Egy fiatalasszonyról, aki vézna kis öregasszonyként él emlékezetemben, és egy megalázó békeszerzõdésrõl... Meg egy néprõl, amely kérdéseket keres válaszaira.

Ünnepelni fogok én is, december 20-án éjfélkor. A környezõ magyar falvak harangzúgással, lelkesen köszöntik a változást; a szomszédom, Király Józsi bácsi, az öreg harcos valószínûleg felrakja a második világháborús kitüntetéseit. A fiatalok talán diszkózni mennek, talán nem; a kiábrándult özvegyasszonyok meg ki tudja... Azt hallottam, már most attól félnek, hogy át fognak járni lopni a rosszemberek. Vannak, akik azt fontolgatják, hogy a határ túloldalára adják iskolába a gyerekeiket. Vannak, akik átjárnak majd sörre, vannak, akik üzletelni. Én kimegyek a falu határába, a kertek alá, a hídra, ahol annak idején a nagymamám sírt az anyja temetésén. "Istenem, örök Atyám, szent kezedbe adom lelkem. Légy jóságos bírám. Engedj haza országodba engem..."

Nem ér itt véget a történet.



Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :

név: andi e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-12-21
Nem tudom, ki hogy, de én nagyon szkeptikus vagyok. Nem fog itt változni semmi. Pusztán több a lehetõség lopni.
név: napóleon e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-12-21
Ja kérem, a szlovák megszállás...
név: Peti e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-12-21
Néztétek tegnap este az állami híradót, az STV-t? A határok megszûnésével foglalkoztak a néhány kilométeres osztrák határon, meg a néhány méteres lengyel határon, kimentek az ukrán határra is bizonyítani a felkészültséget, a magyar határról egy mukk nemsok, annyi sem hangzott el. Mi már megint nem is létezünk. Agyonhallgatnak minket. Szar ez az ország, gyerekek, ahol élnünk kell.
név: sea e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-12-17
lesz még szõlõ, lesz még lágy lágy kenyér meg izé!
név: oti e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-12-17
mehetünk ober am see, vagyis az Óperencián túlra, egész az Atlanti óceánig
név: Zolti e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-12-17
Ez a történet jellemzõ a mindenkori elvakult szocializmus idejére. Szomorú, hogy elõfordulhatott ilyen. Na de mostantól más a helyzet. Akkor elszünk gondban, mikor majd el kell magyarázni a gyerekeinknek, mi is volt a dolo¾ka, meg a vámnyilatkozat, meg hoyg féltünk, amikor újságokat hoztunk be HU- ból. Lehet sétálni. Óceántól tengerig. Lehet sétálni. Európa lesz. Na végre!!!