[kapcsolat]   husken

Karácsonyi nyitva tartás

 

LitFest

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

Selfridges & Co

szerző: Václav Kinga 2010-06-16

 

Selfridges & Co

Selfridges & Co Üzletház, Birmingham, Nagy Britannia
Alkotó: Future Systems, Jan Kapliczky
Kivitelezés: 1999-9/2003

 

   Az utóbbi időben sok európai nagyváros kénytelen konfrontálni a történelmi korok építészeti stílusát a kortárs építészeti formanyelvvel, és szembesülni az ebből származó esetleges konfliktussal. Gondolok itt nemcsak arra a jelenségre, amikor két eltérő világnézet szembesül, amelyek mindegyike saját korának értékrendszerével determinálódott, vagy amikor az új struktúrák ufóként hatnak épített környezetükben, hanem a közönség túlexponált reakciójára is. Természetesen ennek pozitív hatásai is lehetnek, sok esetben megfigyelhettük például, hogy egy épület kontrasztos jellegéből származóan az adott város(rész) ikonja lett, amely fellendítette mondjuk a turizmust. Hogy inkább egy közutálatnak örvendő betolakodó vagy egy egzotikus és szerethető idegen (Friendly Alien – Kunsthaus Graz) lesz-e a végeredmény, nagy mértékben függ az építész hozzáállásától, na meg szakmai alázatától is. Jan Kapliczky (és irodája, a Future Systems) nem az a fajta alkotó, aki szubmíssziven viselkedik épített környezetében, láthattuk ezt már a prágai Nemzeti Könyvtár tervénél is. Természetesen a két épület összehasonlítását és megítélését árnyalja az eltérő kulturális háttér, amit Prága történelmi belvárosa illetve Birmingnam iparian pragmatikus struktúrája képez. Jan Kapliczky egyik és másik környezetbe is provokatívan és pimaszul lép be, nem rendelve alá sem magát, sem építészeti stílusát annak.


   Mint a digitális építészet egyik korai képviselője, annak sajátos értékrendszerét helyezi előtérbe a klasszikus esztétikai elvekkel szemben. Az utilitas, venustas, firmitas (funkcionalitás, szépség, statika) hármasból a venustas helyébe az expresszió lép. Természetesen az expresszió nem zárja ki a szépség lehetőségét, de ez az elmozdulás az extravagáns irányába generálja a kihívó formákat is, amelyek a fentebb említett konfliktushelyzetet teremtik. Ez a jelenség egyébként nemcsak az építészetben figyelhető meg, hanem sok művészeti ágban is, ugye. Jelenléte az építészetben tulajdonképpen csak reflektálás a társadalom (el)változásaira, eme tendenciák leképeződése. Persze, itt jön megint a megjegyzés: mindez nagymértékben függ az adott építész habitusától is.


   A Selfridges a Birmingham Bullring nevű részében található. Ez a városrész a középkortól kezdve fontos szerepet töltött be a város életében, 1154-től itt tartották a vásárokat. A huszadik század folyamán kétszer született meg az ötlet, hogy bevásárlóközpontot alapítsanak itt. Funkcionálisan valamilyen formában tehát átöröklődik a terület eredeti funkciója, természetesen kortárs formába és méretekbe öltve.

 

   Építészeti megoldások
   Az épület gömbölyített formája egy függönyre emlékeztet leginkább. Tipológiai szempontból egy blobról van szó, kortárs digitális trendek által ihletve. Az ilyen formarendezés éles kontrasztban áll a város puritán ipari jellegével, valamint a szomszédos neogótikus Szent Márton-templommal.
A homlokzat egységes felületet képez, amely mindkét irányban görbül, így az épület legömbölyödik, sem éles szög, sem törés nem látható rajta. A homlokzat burkolására kb. 15000 alumíniumlemezt (diszket) használtak fel, amelyek így összefüggő felületet képeznek, hangsúlyozva az épület introvert szoborszerű jellegét. Ez az ötlet Paco Rabanne divattervező flittereiből inspirálódott. Ezeknek az alumíniumlemezeknek köszönhetően az üzletház érzékenyen reagál a különböző fényviszonyokra, visszatükrözi a napfényt és az esti megvilágítás színeit is.


   Homlokzatát csak helyenként bontja meg egy-egy nyílás, ablak, ezek kontúrjait sárgára glazúrázott burkolattal hangsúlyozták. Ezek a nyílások biztosítják az egyetlen kapcsolatot kinn és benn között. A főbejárathoz egy zárt passzázs vezet. A következő bejárat egy teraszra vezet, a harmadik pedig egy szomszédos utcából nyílik, a negyedik pedig 17 m magasban helyezkedik el, és az utca felett a szomszédos garázzsal köti össze az épületet.
   Ez a kis gyalogoshíd háromdimenziós szkulpturális formát alkot, amely alaprajzában görbül. Ezt a kis hidat polikarbonát burkolóelemekkel fedték le, konstrukciója pedig acélszerkezet.

 

   Enteriőr
   Amíg az épület külseje extravagáns és nagyléptékű, a belső terek viszonylag visszafogottak és egyszerűek. Az épület egyfajta háttérként szolgál a szélesskálájú funkciók számára. Feladata a tereket egységesíteni. Meghatározó építészeti eleme az átrium, amely az összes emeletet összeköti, és amelyen a fehér mozgólépcsők keresztülfutnak. Az üzleteken és szolgáltatásokon kívül kávézók, bárok, éttermek találhatók itt. Az egyik pont a teraszon helyezkedik el, remek kilátást biztosítva a Szt. Márton térre.

   Az átriumot egy a mennyezeti konstrukcióban kialakított nyílás világítja meg. Az épület kívülről úgy viselkedik, mint egy individualista lázadó, belülről azonban respektálja a terek és az egész épület hierarchiáját (Peter Žiak).

 

   Szerkezeti megoldások
   Az épület szerkezete sajnos nem mentes a formalitásoktól és logikátlan megoldásoktól. Formája nem tükrözi a tektonikáját, szerkezeti megoldásait teljesen alárendelték annak. A konstrukció fő tartóeleme egy acélkeret. A homlokzatot vasbeton konstrukció képezi, erre utólagosan szerelték fel az alumíniumlemezeket. Az említett lemezek által öszefüggővé váló homlokzat erősiti fel az egész egység organikus és plasztikus hatását. Kár, hogy a kivitelezéskor nem találtak olyan megoldást, amely a diszkeket nemcsak a vizuális hatáshoz használná, hanem tartószerkezetének szervesebb részeként.
   Így konstatálhatjuk: a Selfridges & Co esetleges innovatív jellege nem a materiális-szerkezeti megoldásokban rejlik, hanem szinte kizárólag a blobszerű digitális formára összpontosít. Sajnálatos, hogy a szerkezeti vagy anyaghasználatbeli megoldások csupán formálisak.

 

   Üzletház és környezete
   Az épület kétségkívül némileg agresszíven viselkedik a saját környezetében. Formanyelvével megbontja az eredeti városrész építészeti egységét, igyekszik átvenni a lokális domináns urbanisztikai elem szerepét, amelyet addig a Szt. Márton-templom töltött be. Az épület alaprajzi formája ugyan követi a tér alakját és befejezi azt, anyaghasználata és formái azonban erős kontrasztban állnak a tér eredeti architektúrájával és anyaghasználatával. Ezt a kontrasztot kicsit enyhíti a homlokzat homogenitása, amely nem konkurál a templom gazdag strukturális tagoltságának, hanem hátteret képez számára. Ennek ellenére introvert jellegéből adódóan, valamint abból, hogy nem igazán teremt kapcsolatot a kinn és benn között, anonim akadályként hat ebben a térben.
   Birmingham mint ipari város, a saját építészetével mindig is egy pragmatikus városként működött, hasonló jellegű különcségek nélkül. Az ipari épületek tektonikája, pragmatikussága, egyszerűsége éles kontrasztot képez Kaplicky építészeti felfogásával szemben. Az üzletház építészeti koncepciója nem is igyekszik a harmonikus beágyazódásra, hanem pontosan erre a kontrasztra épít a tér eredeti jellegével szemben. Ez váltotta ki az indulatos reakciókat nemcsak a szakmai, hanem a laikus közönség köreiben is.
   Mindezek ellenére meg kell említenem egy nagyon fontos tényezőt: a blob inspiráló hatását a környező épületek felújítására.
   Továbbra is azonban kérdés marad, hogy az üzleti-stratégiai vagy alkotói-individualista szempontok egy épület megalkotásában magyarázataként tudnak-e szolgálni a tolerancia abszolút hiányára egy ignoráns és arrogáns hozzáállásra a kulturális környezettel szemben.
   A Selfridges & Co üzletház az első a kivitelezett digitális tervek közül. Kulturális közegét nem saját épített környezetében találja meg, hanem más városok hasonló jellegű épületeiben (Graz – Peter Cook: Kunsthaus, Köln- Renzo Piano: Peek & Cloppenburg). Persze ezek között az épületek közötti hasonlóságot leginkább az expresszív szellemiség jelenti, hiszen formájukban és anyaghasználatukban jelentősek az eltérések. Ezek a rokonjellegű társak szintén történelmi környezetbe épültek, nagyszabású építészeti gesztusként formálódtak meg és domináns funkciót töltenek be pont kontrasztos formanyelvük miatt. Globalizáció? Leginkább. Az építészetet sem kerüli ki.
   Pedig pont a reakció lehetősége a terület lokális specifikumaira, földrajzi, klimatikus adottságaira és a hely szellemiségére az építészet egyik legfontosabb sajátsága. Ha az építészek tudomásul vennék ezt az alapvető, ugyanakkor szenzációs attribútumát saját hivatásuknak, pont az architektúra tudna abba a kivételes helyzetbe kerülni, hogy a globalizáció negatív hatásait lokálisan enyhítse.

 


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :

név: Anett e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2010-06-16
www.dornob.com