[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

MakaiHU

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

Sin city

szerkesztette: skitzz, 2006-09-24

rajz Stílusbravúr. A film olyannyira hû a rajzokhoz, hogy a képregény storyboardként szerepelt készítésénél. Mi ez, ha nem pop-art filmben?


miller

   Robert Rodriguez és Frank Miller telibe talált. A film egy sikeres millerképregény filmmé adaptalása, jobban mondva a képregény filmre vitele. Sokan probálkoztak már hasonló feladattal, eddig a Sin City a legszerencsésebb. Az alkotás érdemei szerintem elsõsorban technikai jellegûek: a gragfikaszerû  fekete-fehér vizuál, amelyben a hellyel-közzel megjelenõ szín a hangsúlyozás eszköze, a képregényszerû látószögek és szöveg. Mozgó grafikák sorozata, amelyeken hús-vér emberek szerepelnek. Stílusbravúr.

A film olyannyira hû a rajzokhoz, hogy a képregény storyboardként szerepelt készítésénél. Mi ez, ha nem pop-art filmben? Éles kontúrok, fény-árnyék, fehér-fekete, és az érthetõségnek alárendelt ábrazolótechnika: fekete alapon a fehér vér mutat, fehéren a fekete, de van, hogy bíborvöröset kíván az epizód, vagy citromsárgát.
  

A zene tökéletesen illeszkedik a képhez, fõképpen sötét és elborult jazz, baljós downtempo, komor rézfúvósok, zaklatott vonósok, rozsdás villanygitárok és mélyrõl csattogó basszusok szólnak, szépen aládolgozva a libabõrös hangulatnak.
  

A film figurái felnõttmese-hõsök: a férfiak karizmatikusak, a nõk bombázók. Pátoszos szózatokat hallgatunk két óráig, annak tudatában viszont, hogy felnõttmesét, képregényt látunk, amelyet nem valódi emberek, hanem szupermenek es fantomok laknak. Ennek tudatában egyáltalán nem tûnik infantilisnek, vagy kínosnak. A színészi alakításokból had emeljem ki Mickey Rourke munkáját. Feledhetetlenül formálja meg Marvvot, a kétlábon járó mészárszéket. Mozgása kidolgozott, pontosan koreografált, vadállatokra emlékeztetõ tánc, gesztusai félelmetesek és hihetõek.
  

Rodriguez rendezõi stílusa arra a diákra emlékeztet, amelyik olyannyira nyilvánvalóan nyalt felelet közben a tanárnak, hogy azzal már az osztálytársait is szórakoztatta. Gondoljunk csak a Desperadora, amit egyesek azért szeretnek, mert a macsó Banderas péppé lövöldöz mindenkit, egyesek pedig azért, mert a péppé lövõs filmek finom paródiáját vélik benne felfedezni. Ezt a jelenséget látom a Sin Cityben is. Lényegében egy mesterfokú filmtechnikai megoldásokkal készített potenciális kultuszfilm. Azt a réteget szólítja meg, amelyik a Kill Billt és hasonló igényes akciófilmeket komálja, nem közönségfilm viszont. Komor hangulatú véres történet, amelyben a jó nem jutalmaztatik meg, mindenki bûnhõdik. A film nem filozófiai téziseitõl, vagy blöcs tanításaitól érdemes, hanem elsõsorban a vizuális élménytõl, és annak az ösztönös igénynek kielégítésétõl, amelyik arra vesz rá, hogy szembenézzünk a fenevaddal egy állatkertben. Nem gondolkodtam a film nézése közben, hanem „megéltem azt“, kápráztam.

szerzõ: Gyenes Gábor

bruce

mickey

autos

alba

bortonutolso


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :

név: samu e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-10-06
ez a kedves film Frank Miller elsosorban, nem QT vagy RR. Teny, hogy a dramaturgiaja pulpfictionos, de ember legyen a talpan, aki meg tudja mondani hol kezdodik tarantino es hol kezdodik rodriguez.
név: gabor e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-09-28
ezekkel a színekkel egyezzünk ki annyiban, hogy neked nem tetszenek így, nekem viszont igen. Azt viszont nem tartanám szerencésnek, ha megkülömböztethetõek lennének a más- más rendezõ által késyített jelenetek. Egységet alkotnak, s ettõl jó ay egész. Pavarotti sem biztos, hogy jó kórusénekes lenne, például. Kiderült, hogy Tarantino sem csak szólózni tud.
név: aa e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-09-28
az igaz, hogy nagyon odafigyeltek a filmre, pontos, preciz, "szep".
de akkor is. epp azert, mert tarantino is benne van. miert ugyanolyan szinvilagu pl. midegyik jelenet? pl. a tarantino megcsinalhatta volna, hogy jatszik a szinekkel. a kill billbol tudjuk, hogy ert hozza. mintha mindketten csak millert vittek volna filmre egy az egyben, hol vannak ok?
név: gabor e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-09-26
en erezni velem benne Rodriguez jelenletet, sot megkockaztatom, hogy talan erre a filmjere figyelt legjobban, ezt vette legkomolyabban. hozzatartozik a tortenethez viszont az a teny, hogy a filmet rendezoparos alkotta, nameg egy jelenetet tarantino keszitette, ugyhogy nem biztos, hogy elvarhato egy bizonyos rendezo tukorkepe. bennevannak mindketten+ a harmadik, partnerkent. gondolati tobblet- ez a film nem a gondolatrol, hanemaz osztonokrol szol, szerintem
név: aa e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-09-24
en is lattam a filmet, annyira nem tetszett, de elismerem ezeket az erdemeit. amit leginkabb hianyolok belole, az a rendezoi attitud. jo az otlet, hogy feldolgozza ezt a temat, kitalalta a kompoziciokat, de nekem hianyzik belole a rendezo maga. valami tobbletet meg tehetett volna bele, akarcsak gondolatilag vagy szinbelileg.