[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

MakaiHU

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

Stanley Kubrick I.

szerkesztette: skitzz, 2009-01-15

kubrick mesterA filmkészítésére jellemzõ maximalizmusával és a filmjeire reagáló közönség és média vélemények jellemzõen kétpólusú megosztottságával legendás figurává nõtte magát, ami enigmatikusnak tartott személyének bizonyítékául szolgál.


kubrick mester

mechanikus narancs

2001 ûrodüsszeia

2001

tágra zárt szemek

tágra zárt szemek

tágra zárt szemek

acéllövedék

acéllövedék

acéllövedék

ragyogás

2001

ragyogás

Samuelis László:

Stanley Kubrick I.

    Stanley Kubrick nevét a filmszakma mindig az emberi teljesítõképesség legfelsõ fokával köti össze. A filmkészítésére jellemzõ maximalizmusával és a filmjeire reagáló közönség és média vélemények jellemzõen kétpólusú megosztottságával legendás figurává nõtte magát, ami enigmatikusnak tartott személyének bizonyítékául szolgál. Kubrick személyiségképe megalkotásához életmûvének összes darabját számba kell vennünk, hogy filmjeinek elemzését bármilyen szempontból maradéktalanul véghez tudjuk vinni. Felsorolásszerûen mûvei a következõk: Félelem és vágy (1953), A gyilkos csókja (1955), Gyilkosság (1956), A dicsõség ösvényei (1957), Spartacus (1960), Lolita (1962), Dr. Strangelove (1964), 2001: Ûrodüsszeia (1968), Mechanikus narancs (1971), Barry Lyndon (1975), Ragyogás (1980), Acéllövedék (1987), Tágra zárt szemek (1999).

    A filmtörténet legjelentõsebb rendezõihez hasonlóan Kubrick életmûvét egységesen hozzá lehet rendelni bizonyos fogalmakhoz, fogalomkörökhöz, enyhe túlzással akár filozófiai áramlatokhoz. Ez az önkényesnek mutatkozó hozzárendelés a kubricki életmû kettõsségébõl fakad. Kubrick filmjeiben a kettõsséget az a fajta filmkészítési attitûd és szándék jelöli, amely a végletesen egyedi személyiségébõl eredendõ alkotói originalitást elméleti síkon a legáltalánosabban értelmezett film fogalmára alkalmazza. Úgy gondolom, hogy ez egy bizonyítékul szolgáló pont abban a tekintetben, hogy Kubrick filmkészítési módszerével egyszerre tud egyedien és általánosan fogalmazni. Azt a bizonyos módszert, amellyel ezt a végletes kettõsséget a munka eredményeként eléri, csakis a saját elképzeléseiben való tökéletes meggyõzõdéséhez önkényesen válogatott eszközök határozzák meg. Ebbõl természetszerûen következtetni tudunk Kubrick diktatorikus hajlamaira, tulajdonságaira, amelyek a filmjei gondolatban való keletkezésüktõl forgalmazásukig teljes mértékben átjárja. A kettõsség továbbá azt is jelöli, hogy Kubrick filmjei ugyanúgy hordozzák szerzõjük kézjegyeit, mint amennyire általánosan értelmezik az élet ellentmondásos jelenségeit. Tehát filmjei tartalmára leginkább az egyetemesség jellemzõ. A tematikus specifikusság a legjelentõsebb filmjeiben inkább abban mutatkozik meg, hogy a történet cselekménye egy absztrakt, allegóriába, illetve metaforába kódolt üzenet. A témában megmutatkozó specifikusságot egyenesen mellõzi, mint például a magától adódó rasszizmus témáját egyes filmjeiben. A téma feldolgozására viszont a legszûkebb értelemben vett egyediség a jellemzõ. [1] „… Kubrick egyedisége nem a témaválasztásokban, hanem abban a beszédmódban … rejlik, melyen keresztül maga is értelmezi, a mûalkotás keretébe helyezi a világot.”

[2] „Minden zsánerfilmje szerzõi film lett. Kubrick ugyanis minden mûfajban ugyanazt kutatta, fekete iróniától ûzötten próbálgatva új és új szemszöget, ahonnan az emberi szakadék sötétlõ mélye jobban látszik.”

     A tudatosság Stanley Kubrick filmkészítési módszerében – ki lehet jelenteni – a domináns elv, minden más ebbõl az elvbõl eredeztethetõ. Élete korai szakaszában ismerkedett meg a sakk játékával, ami a stratégia iránti vonzalma a filmkészítésben alkalmazott tudatosságáig fejlõdött. Varró Attila a következõképpen ír a sakkban alkalmazott szabályokról Kubrick filmkészítési módszerében, ami részben értelmezi a fent tárgyalt egyetemesség és egyediség kettõsségét:

[3]Célja nem egyszerûen becsvágyó, inkább egyetemes: adott sémarendszeren belül eljutni a végponthoz, üdvözülni a mûfaj univerzumában – az ennek eléréséhez választott módszert pedig (akárcsak a sakkprogramokban) a legszigorúbb precizitást és hatékonyságot biztosító, matematikai eljárásokhoz, az algoritmusok kínálják fel számára.

    Általános értelemben véve minden tevékenység algoritmusnak nevezhetõ, ha egy elõre rögzített tervet követ (halászléfõzéstõl a templomépítésig), így hát többnyire a filmkészítésre is nyugodt szívvel mondható. Kubrick esetében azonban szûkebb, matematikai értelemben használt algoritmusokról van szó: szabályosan ismétlõdõ mûveletsorok segítségével történõ problémamegoldásról.

    Kubrick ezen elvszerû munkamódszere megengedi számára, hogy a tudományos fokig kigondolt tervek maximalista megvalósításával, a munkatársai megfelelõ parancsok ellátásával – az algoritmus tervszerû használatával – a tudománytól egy merõben más minõséggé alakítsa termékét – mûvészetté. Filmjei valójában minõségi metamorfózisokról szólnak. Olyanokról, amelyek éppen a szándéktól eltérõen jönnek létre.

           

    Stanley Kubrick személyéhez és filmjeihez továbbá olyan fogalom köthetõ, mint például az elszigeteltség. Egy olyan filmes generáció tagja, amely sem az óhollywood-i, de az új-hollywoodi filmrendezõihez sem sorolható. Az ó-hollywoodi filmrendezõi közül Orson Welles és Max Ophuls mûvei jelentettek ihletforrást a késõbbi alkotásai számára. Új-hollywoodnak viszont Kubrick jelentette azt a fajta etalont, amit annak idején Welles-ék jelentettek Kubricknak. Kubrick perifarialitása éppen abban a kettõsségben fejezõdik ki, amely a filmes generációk egymásból való merítésében mutatkozik meg. Az óhollywood-i zsánereket felülírta, de az új-hollywoodi filmesek Kubrick egyedi fogalmazására való tekintettel nem merítettek olyan mértékben, hogy képesek lettek volna Kubrickot felülmúlni. A periferialitás és az ehhez párosuló elszigeteltség megjelenítése egyébként a filmjeiben elõforduló szereplõkre is vonatkozik, akik valamilyen okból a társadalom szélsõ rétegeibe kerültek.


[1] Gyõri Zsolt: Filmodisszeia, Metropolis, 2002/2, 16.o.

[2] Schubert Gusztáv: A prófécia éve, Filmvilág, 2001/1, 4-5. o.

[3]3] Varró Attila: Kubrick Nagymester, Metropolis 2002/2, 39-40.o.


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :

név: spike e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-01-21
Az Ûrodisszeia nem csak zseniális film, de mellesleg ritka jó sci-fi. Ezen kívül nem is tudom, van-e olyan aminek nem tudnék (vagy nem akarnék) belekötni a történetébe. Persze segítségképp én is a könyvet olvastam elõbb. Anélkül nem biztos, hogy annyira szeretném.
név: Zolti e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-01-18
Nekem bejött az ûrodisszea, igaz a könyvet is minimum 3 x elolvastam elõtte, na úgy meg könnyû...
név: samu e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-01-17
a 2001re ra kell keszulni, az bizta. nem egy csajozos mozi. "sensual" - mondta valaki es igaza van.
név: jclayton e-mail: jc@jc.jc dátum: 2009-01-17
Az Ûrodüsszeia ritka rossz film, a Full Metal Jacket és a Mechanikus narancsi viszont remek.