[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

LitFest

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

Szabó félholdja

szerző: SZABÓ OTTÓ 2010-05-06

 

Szabó félholdja

Birkózás a démonokkal
Néhány gondolat Szabó Ottó szakrális festészetéről.
Via Lucis és Keresztút. Zuhanó Ikarosz és kockavállú, sanda démonok. Tökéletes testű, megfeszítésre váró és lehulló, meggyötört halott Krisztus, megnyúlt és rémisztő démonok. Ellentétpárok és belső kényszerek feszülése, megfeszíttetés, amely egyszerre emelkedés és zuhanás. Ki kire is hasonlít? De hiszen mindenki magából indul ki, magát hasonlítja Istenhez, Istent önmagához.
Itt élünk, ebben a letagadnivaló, oly sokszor kiismerhetetlen világban, amely tele van velünk, amivel mi vagyunk tele. Prédikációt hallgatunk és kocsmai káromkodást. A szakrális és a profán fogalmaival dobálódzunk. Belenézni nem tudok a festő agyába, csak a képeken átsugárzó érzelmeket tudom magamban értékelni. S mivel az érzelem nagyon személyes dolog, én meg szégyenlős vagyok, maradjon a titkom, mit érzek, ha ezeket a képeket nézem. Így élni nem jó, de érdekes és más, s másképp élni nem is lehet, legyen ez a kulcs, ha valaki mégis megfejtésre vágyik.
 Szabó Ottó soha nem volt és azt hiszem, már soha nem is lesz az a fajta festőművész, grafikus, akiről azt lehet mondanom: értem a képeit. Nem értem, nem is érthetem azokat. Nem is várja el tőlem, úgy gondolom, sem a megértést, sem az átélést. Remélem, azt várja el, hogy nézzem a képeit, hogy a képeiből sugárzó érzések bennem kigeneráljanak gondolatokat, belelépjek a képekbe, azok átlengjék az agyam, lenyomatokat hagyva. A szakralitás akkor válik valósággá, amikor átleng az a furcsa érzés, hogy közelebb vagyok Istenhez. Erre képes Szabó Ottó, hát hagyja magát mindenki kedvére csábíttatni. Persze, azt is mondhatná valaki, igen, ezek dekoratív képek, ezek vonzzák a szemet, ezek tényleg a templomok falára valók, ahogyan Masaccio, Michelangelo, Leonardo, Tintoretto, El Greco képei. Lángol bennük, lángol belőlük valami, leborul előttük az ember, már-már az isteni megtestesülését várná kézzelfogható élményként, amikor rá kell jönnie, bizony, több a festészet ennél. Hogyan boruljon le Szabó Ottó az előtt a Krisztus előtt, akit ő festett? Mikor azt is tudja, arra is emlékszik, mikor és hogyan festette a lehulló kezet, a vásznat majdnem átdöfő bordát, az ágyékkötő redőzését, amikor a festőnek egy fej egyszerre tanulmány, kihívás, szentségtörés és teremtés?! Verset lehet írni a képről, a kép hangulatában révedve, a kép ihletésében sorbarendezve a gondolatokat. Na, azt lehet! Másképp megközelíteni még lehetne a képeket kamu és álságos szóömlennyel, szakkifejezésekkel megtűzdelt talmi katyvasszal is, de minek. Még a verset is csak olyan érzelem-esszenciának tartom egy-egy alkotás vonzásában megírva. Vagy kihoz valamit, vagy sem. A próbát megéri:

in nomine domini
a kezdetben lévő
az alany az állítmány a főnevek a melléknevek a jelzők
az IGE
suta segítségét kérem itt kancsal félhold faragásához

akinek keserű poharát átvenni lenne-e merszed
jutna-e eszedbe hegyi beszéd
én uram én uram miért is
élói élói láma sabaktáni
végy ecetet itass
végig izsóppal
beteljesedek
jobbról csitít
ajkam
balról káromol
illatossá ken eltemet bánatot szed
elárul leemel megsirat kikéreti testem
megőriztet őriz és kövemet elguríttatja
kendőt hajtogatva talál meg másnap aki szeretett
nem kértem s így maradt minden lezáratlanul vele pont vele
ki hajával törölte lábam s kit tudja mi kincsét oda nem adta volna


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :