[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

LitFest

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

Szabó Ottó: „Ismeretlen ismerős” – kiállítás a Forrás Galériában Budapesten

szerző: Kolmont Enikő 2015-06-20

 

Szabó Ottó: „Ismeretlen ismerős” – kiállítás a Forrás Galériában Budapesten

 

„Félszárnyú angyalok vagyunk mindannyian; ezért csak akkor tudunk repülni, ha a másikat átöleljük” – idézte Luciano De Crescenzo olasz írót köszöntőjében Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke. A „Kárpát-haza Galéria” rendezvénysorozat 18. alkalommal megrendezésre kerülő kiállításának soron következő kiállító művésze Szabó Ottó, felvidéki magyar grafikus- és festőművész

 

A Kárpát-haza Galéria a kiemelkedő kortárs magyar képzőművészeti értékek bemutatására született. Az alapító Nemzetstratégiai Kutatóintézet a Kárpát-medencei magyar kulturális tér fejlesztése és a nemzeti összetartozás erősítése miatt tartotta fontosnak, hogy Budapest új kulturális központtal gyarapodjon” – olvasható a Nemzetstratégiai Kutatóintézet honlapján. „A szellemi nemzetegyesítés legfontosabb terepe a kultúra. Nélkülözhetetlen szereplői pedig a művészek és a tudomány emberei. Épen tartják a szellemünket, erkölcsünket, emlékeztetnek bennünket kötelékeinkre és kötődésünkre” – hangzott el dr. Balogh Csaba Sándor, a Külgazdasági és Külügyminisztérium közigazgatási államtitkárának ünnepi beszédében. „A Kárpát-haza Galéria egyben úttörő és speciális szerepet vállalt abban, hogy sajátos eszközeinek felhasználásával a magyar kultúra határainkon túl élő alkotóinak és ott keletkezett alkotásainak hazai megismertetésével hozzájáruljon a szellemi nemzetegyesítés célkitűzéseihez. Ahhoz, hogy a Kárpát-medence minden magyar számára igazi ’Kárpát-haza’ maradhasson.” 

 

Lóska Lajos művészettörténész, a kiállítás megnyitó szövegében ismertette az alkotó életpályáját, művészeti tevékenységeit, majd ezekkel a szavakkal méltatta az alkotó munkásságát: „Szabó Ottó műveinek nagy része szakrális tematikájú. Munkáinak stílusára hatott a szecesszió, például Klimt, vagy Mucha sík-dekorativitása. (…) Ezeken az olajképeken keveredik az erotika és a szakralitás. A figurák szétválnak, összekapaszkodnak, és sejtelmes, dekoratív háttér előtt lebegnek. A 10 darabos „Ének a kígyórólcímű festménysorozat egy parabola, jelkép a Paradicsomról, a jóról és a gonoszról szól, a kígyóról, aki kísértésbe vitte Évát. A nőkkel nagyon sokat foglalkozik Szabó Ottó. A következő sorozatának címe „Ének a nőkről”. Ez a sorozat a szépség dicsérete, a legexpresszívebb és legrajzosabb a többi közül. A harmadik sorozat, mely a „Jönnek a harangok értem” címet viseli egyszerre kultikus és metafizikus.” Lóska Lajos kiemelten beszélt a „Dávid és Betsabé” történetét elmesélő képről, mely a negyedik sorozatban, az „Énekek énekében” szerepel.

 

 

Interjú Szabó Ottóval

Kérdező: Kolmont Enikő

 

Mesélj a képeidről! Honnan merítetted a témákat? 

A képekről nehéz mesélni. Ha nem így lenne, valószínűleg író lennék. Vonz az irodalom, különben, elég sok szabadvers-szerű jegyzetem van, amelyeket azért írok le, hogy könnyű legyen felidézni néhány képszerű gondolatot. Összefüggéseket keresek, egész életemben megérteni próbáltam a változásokat. Ha egy képemet szeretnéd megfejteni, az a legjobb módszer, hogy elkezded kimondani, hogy mit látsz, így közelebb kerülhetsz a lényegükhöz. Nem arról szólnak, amiket elsőre látsz rajtuk, ahogyan az ember sem a ruhájáról szól. Még csak nem is a viselkedéséről, mert azt sok minden befolyásolhatja. Istent keresem.

 

Igen, a legtöbb képed vallásos témájú. Hogyan tekintesz Istenre? S a vele való kapcsolatra?

Hitvallás minden képem, ez igaz. Vannak kifejezetten egyházi megrendeléseim is, de nem ez jellemző rám. Az istent keresem az emberben, ezért tud szakrálissá válni egy akt is, sőt… Milyen a kapcsolatom Istennel? Mindent neki köszönök és hálát adok mindenért.

 

Ki az ihletőd? Volt rád hatással valaki a képek megfestésekor?

Ihlet... Vannak különböző belső vívódások, szorongások, félelmek. Tehetetlen kétségbeesés, a környezetem érthetetlen, nem helyénvaló és logikátlan reakciói, a rosszakarat intrikái és cinizmusa, a rengeteg miért... Ezek az ihletőim. Ezek a hatások, amelyeket ki kell, hogy fessek magamból. Aztán hagyom, hogy megtörténjenek a képek.

 

Ki a példaképed, akire „Mesterként” tekintesz?

Példaképem nem nagyon van. Sosem volt. Ahogyan „Mesterem” sem. Szeretem Caravaggio színeit, árnyékait és fényeit.

 

Beszéljünk most kicsit a képeid technikai oldaláról is. Milyen technikával készültek a kiállított képek és milyen méretben?

A kiállított képek olajjal készültek farostra és vászonra, méretük különböző.

 

De mégis! Milyen méretűek? Én egész nagyoknak érzékeltem őket a kiállításon… 

Az „Ének a kígyóról” 90x130 cm, vászon, olaj.

Az „Ének a nőről” 80x120 cm, farost, olaj.

Az „Énekek éneke” 70x120 cm, farost, olaj.

A „Jönnek a harangok értem” 50x70 cm, farost, olaj.

A „Titkok könyve” 50x70 cm, farost, olaj.

S vannak még önálló egységek, 50x70 cm-es farost, olaj technikájú képek, amelyek egy széthullott ciklus, a „Reditio” darabjai.

 

Van kedvenc méreted?

Nincs kedvenc méretem. Álló formátumokat kedvelek, 50x70 cm-eseket, és ezek fölött...

 

Mindig sorozatokban gondolkodsz?

Mindig. Valójában egy probléma különböző megközelítését jelenítik meg a sorozatok. Olyan ez, mint amikor valaki idegennek el kell magyarázni, hogy hol találja azt a helyet, amit keres. Elmondom neki, majd elmondom egy másik variációját is, sőt, ha ebédelni is akar közben, akkor egy következő lehetőséget is. Ha itt szeretne aludni, akkor viszont ne is oda menjen, hanem... És ismét elmondok néhány variációt...

 

Képeiden többnyire meleg színekkel dolgozol, vagy monokrómban festesz. Minek az eredménye ez? 

Ez egy újabb korszak eredménye. Korábban kékes, hideg képeket festettem, a távolságtartó, isteni igazságot firtattam velük. Most meg ez van.

 

A női modellekhez modellt is állt valaki, vagy rutinból, fejből fested az alakjaidat?

Nem szükséges mindenhez modell, fejből dolgozom, alakjaim elmozdult, dinamikus gótikus figurákra hasonlítanak, a Képes Krónika alakjai gyerekkorom óta tetszenek. Fejből elkezdem festeni az alakjaimat, aztán, ha megakadok, megfestem modell szerint a problémás testrész fényeit. A sötétből a világos felé haladva festek.

 

Mennyi idő alatt festesz meg egy képet?

Nem tudom, mert általában több képen dolgozom egyszerre. De nemrég festettem Salkaházy Sáráról egy festményt a szepsi templom számára, olajjal, vászonra, nagy méretben, amelyet egy hónap alatt megfestettem.

 

Van kedvenced az itt látható sorozatok közül? Esetleg egy konkrét kép?

Nincs kedvencem, kibeszélt titkok között kedvencet keresni nem lehet. Szinte mindegyik miatt bánt a lelkiismeret…

 

Más témákban is gondolkodsz, hogy esetleg a későbbiekben megfested? Gondolok itt nem vallásos indíttatású képekre.

Sok tervem van még, formálódnak, alakulnak egyelőre. Az eddigieknél szokatlanabb ciklus terve, egy kb. 30 képből álló sorozat rakódik most össze a fejemben…

 

Most beszéljünk még egy kicsit Rólad. Grafikusként végeztél az egyetemen. Hogyan került az életedbe a festészet?

Csak úgy jött. Ahogyan a szobrászat is. Vagy a lakberendezés. Vagy a bútortervezés… 

 

Minek érzed inkább magad: grafikusnak, vagy festőnek?

Képzőművésznek. Ezek csak az önkifejezés eszközei.

 

Melyik a kedvenc színed?

A „Van Dyck” barna.

 

Van kedvenc ecseted?

Nincs. A célnak megfelelő legyen, sokáig tartsa a festéket, természetes anyagú legyen...

 

Vászon vagy farostlemez?

Mindegy. A vászon bonyolultabb kicsit.

 

Miért bonyolultabb?

Mert jobban oda kell rá figyelni. Az előkészítésénél is, a festéskor, de a kiállításokra történő szállításnál is. 

 

Melyik művészettörténeti korba utaznál vissza szívesen és miért?

Jó nekem itt. De a gótikát és a barokkot csodálom leginkább.

 

Ha tanácsot adhatnál valakinek, aki kéri, aki egy önmagát képző festő, alkotó, mi lenne az?

Hogy mester nélkül nem boldogul, keressen Mestert. De ne olyat, aki elmondja, hogy hogyan kell egy házat, dombot, fát, arcot megfesteni, ne olyat, aki tudni véli a sablont mindenre. Sablonok nincsenek. Olyat keressen, aki repülni segít. Aki a szabadság bajnoka. Aki mellett megszereti maga is a szabadságot és nem társul a jól járható, széles úton haladó tömeghez.

 

Ki az, akinek/akiknek a támogatására számíthatsz, mind emberileg, mind szellemileg munkád során?

A feleségem, a szüleim, a barátaim. 

 

Mesélj egy kicsit egyéb tevékenységeidről. Templom-részeket készítesz, szobrokat emelsz, egy művészeti csoportot vezetsz, az eNRA-t. Mit lehet tudni ezekről?

Érdekesen alakult az életem, a szakrális megrendelések rám találtak. Sosem próbáltam kitérni előlük, valahol mindig is erre készültem. Gyerekkorom óta. Az egyetem végeztével kaptam egy megrendelést a helmeckei templom oltárára, amely annyira megtetszett az építésznek, hogy megbízott a szülőfalumtól nem messzi bodollói templom „Keresztútjával” (Via Crucis). Egyik dolog hozta a másikat. Megfestettem a dióspatonyi templom keresztútját is (ez 14 képen ábrázolja Jézus szenvedéseit), majd a szepsi templom „Fényútját” (Via Lucis). Közben a jászói templomba mellékoltárt festettem, majd a szepsi templomba keresztutat is. Aztán a szepsi templom szentélyének átépítését bízták rám, ahol már egy egész „tímmel” dolgoztam együtt. Jött a pozsonyi Magyar Nagykövetség „Égigérő Fa” mozaikja, ezek után a restei templom komplett belső tere, ahová oltárt, ambót, székeket, trónust, padokat, ablakokat, szobrokat és festményeket, portált és ajtókat, sekrestyét és gyóntatószéket, gyertyatartókat és oltárkeresztet készítettem. Jelenleg az ipolynyéki templom mennyezetfreskóin és vitrázsain dolgozom.

Egyéb iránt az immár 21-éves Rovás Civil Szervezetnek vagyok az elnöke, amelynek a kezdetektől sokféle professziójú fiatal baráti köre volt, egy hullámhosszon gondolkodó emberek közössége, nem pedig olvasztótégelye boldognak-boldogtalannak, ahogyan azt máig feltételezik sokan. Az eNRA a Rovás képzőművészeti szárnya, tagjai a Kárpát-medence különböző területeiről származnak. Olyan művészek, akik hiszik, hogy elsődleges a művészet, de másodlagosan elsődleges a szaktudás. Akik „a vendégeiknek a kamrájukból a legjobbat hozzák elő, még ha világszerte a lejárt szavatosságút, vagy a romlottat divat a vendéggel megetetni”...

 

Úgy tudom, beindult a "Rovás Voyage" is a Rovás tevékenységein belül. Hol jártatok már és hová tervezitek a kitekintést? 

A „Rovás Voyage” a szervezetünk utazási programja, tanulmányi utak, művészeti rezidenciák és különféle szabadidős kirándulások szervezésével foglalkozik. Voltunk az olaszországi Velencében (ahol idén az Accademia-n hármunknak kiállítása is lesz az eNRA-ból), voltunk Rómában, Milánóban, Pisaban, Veronában, Torinóban, Bécsben. Megemlékezéseket szerveztünk az első világháború centenáriuma alkalmából, elmentünk a doberdói harctérre, végigjártuk az Isonzó folyót, egészen a forrásáig, Szlovéniában. Voltunk Fiumében, Budapesten pedig többször is, Debrecenben, de a Francia Riviéra városait is meglátogattuk: Monacon át Cannes-t, majd Antibes következett; Arles, Avignon és sok kisebb tengerparti falu és település. Erdélyben is jártunk: Torockón, Kolozsvárott, Sepsiszentgyörgyön, Brassóban, a Gyimesben, Gyergyóban, de jártunk a Kárpátokon túl élő csángóknál is.

 

Visszatérve a "fővárosba": milyen érzés volt Budapesten kiállítani felvidéki magyarként?

Jó dolog volt, jó érzés, annál is inkább, mivel két helyen is láthatóak most a képeim: a Műcsarnokban is részt veszek egy csoportos kiállításon, a Nemzeti Szalon tárlatán. Kiállítottam már Budapesten, 2006-ban, a Nádor Galériában volt önálló kiállításom, tavaly pedig az eNRA mutatkozott be az Art IX-XI Galériában.

 

Hogyan kerültél kapcsolatba a Forrás Galériával? 

Erre én is kíváncsi vagyok, egyelőre még nem firtattam: megkerestek, és igent mondtam. 

 

Terveid a jövőre nézve?

Kiállítások! Velence novemberben, majd 2016 elején Milánó…

 

Köszönöm szépen Ottó!

 

Szabó Ottó „Ismeretlen ismerős” című kiállítása megtekinthető:

2015. június 11. és június 24. között

 

A kiállítás helyszíne: 
Forrás Galéria 
1067 Budapest, Teréz krt. 9.

A kiállítás kurátora: 
Tóth Norbert, a Forrás Művészeti Intézet igazgatója

 

A kiállítás megnyitón közreműködött: 
Ferenczi György blues harmonikás

 

*

Forrás Galéria: http://www.forrasgaleria.hu/

A Nemzetstratégiai Kutatóintézet honlapja: http://www.nski.hu/szabo-otto-kiallitasa.html

A megnyitóról készült videó: https://www.youtube.com/watch?v=EqPE-e1NGuQ

 

Fotók: Kovács Oszkár

 


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :