[kapcsolat]   husken

ÉLŐ ZENE

 

Ropás

 

oti kiállítása

 

prosecco kóstolás

 

Kodály

 

Dráb

 

30 éve szabadon

 

hastréning

 

horrorvacui

 

eNRA RV 2019

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Zeman Zoltán
<<< Vissza a főldalra

Szabó Ottó kiállítása Losoncon

szerző: Kovács Ágnes 2015-11-09

 

Szabó Ottó kiállítása Losoncon

 

Az idén jubiláló Szabó Ottó festőművésznek 2015. november 6-án Losoncon, a Szabó Gyula Emlékház Galériájában nyílt kiállítása. A kiállítást felesége, Kovács Ágnes nyitotta meg, közreműködött Benko Fruzsina. Az alábbiakban a megnyitó beszédet közöljük:

 

Tisztelt hölgyeim és uraim, kedves barátaim!

 

Nagyon nehéz röviden és velősen összefoglalni azt a tevékeny életpályát, amely Szabó Ottó mögött van. Mert ő nem az a fajta művész, aki a képzőművészeti főiskolán készített alkotásainál lecövekelt volna, vagy még mindig azt járná körbe az unalomig ragozva. Nála van GONDOLAT. Ő sosem szenvedett alkotói válságban, sosem égett ki vagy üresedett ki. Mindig voltak és vannak céljai, tervei, ő gondolatban is fest. Sőt, volt időszak, hogy csak gondolatban festett, mígnem összeállt A KÉP. S akkor azt vászonra vitte.

 

Öt éves lehetett, amikor Leonardo életéről látott egy sorozatot a tévében. Ez a film nagyon megragadta. A nagyapjánál halomszámra állt a Ludas Matyi, a Rakéta Regényújság, a Füles, ez utóbbiban Zórád Ernő és Korcsmáros Pál képregényei bűvölték el – és talán Zórád hatásának köszönhetően lett a vonal szerelmese. A Korcsmáros Pál által rajzolt Egri csillagok elemista korában jelent meg a Tábortűzben, ő aprólékosan kiszínezte, és külön füzetbe ragasztgatta a képregény részleteit, szétnyírta képkockák szerint, olykor belerajzolt, vagy kiegészítette a történetet. Amikor megjelent a Fülesben a Láthatatlan ember, azzal is ugyanezt tette és önállóan belerajzolt, hozzátett, felfokozta.

 

A gimnázium után ugyan eltelt öt év, de harmadszori próbálkozásra végre fölvették Pozsonyba. A felvételi idején, megállt mellettük Ján Kulich, a kommunista rektor és a munkáit látva megjegyezte: „Egész jó!” Majd jött a lényeges kérdés: „Munkáskáder?”„Az.” Ez 1987-ben volt, a régi rendszer haldoklása idején. A főiskolán Igor Rumanský lett a mestere, később a barátja is. Amikor befejezte az egyetemet, azzal búcsúzott tőle Rumanský, hogy amióta ő az egyetemen tanít, Szabó Ottó volt az egyetlen, akit becsületesen vettek fel. 

 

A főiskolán grafika szakra járt, de látogatta a szobrászatot is, párhuzamosan modellezett, faragott és vésett. Négy szemesztert tanult szobrászatot, s ezt a szakmabeli tudást hasznosítani tudta például a Kassai Vértanúk domborműve, a Salkaházi Sára szobor, a Restei Mária-szobrok vagy Tóth László Doky emlékműve készítése során. 

 

Sok egyházi megrendelése akad. Ezeknél nagy hasznát veszi a rajztudásának, amiről a főiskolán annyira le akarták szoktatni. Nagyrészt még annak a régi iskolának köszönhetően keresik a templomi megrendelések miatt, mert freskót, szekkót és mozaikot is tanultak készíteni a gyakorlatban. A híres kassai építész, Michal Baník a helmeckei templom oltárképét bízta rá, épp csak befejezte az egyetemet. Ez egy üvegfestmény volt. Az építésznek annyira megtetszett, hogy az akkor épülő bodollói templomában a keresztút elkészítését bízta rá. Mielőtt abba belekezdett volna, Ravasz Marián dunaszerdahelyi építész a dióspatonyi templom keresztútját bízta rá. A Jézus szenvedéseit ábrázoló festmények hatására született meg a gondolat, hogy könyv formájában is meg kellene jelentetni. A Méry Ratio gondozásában napvilágot is látott és Jankovics Marcell írt hozzá előszót. Ezután következett a már említett bodollói keresztút, amire fölfigyelt Gábor Bertalan szepsi esperes. Ő felkérte, hogy Szlovákia első Via Lucisát (Fény Útját) készítse el. Ez ma a katolikus templom körül látható. A felkérés aztán következő megrendeléseket hozott. Következett a szepsi templom keresztútja, majd Szent László király képe, aztán a sekrestye és a szentély átépítésének megtervezése és kivitelezése, az oltár, trónus, szedesz és az ambó, s a liturgikus tárgyak – a gyertyatartók, körmeneti kereszt. Legújabban pedig Boldog Salkaházi Sáráról mintázott festményét helyezték el a templomban.

 

A fentebb felsoroltak hallatán talán nem hangzik nagyképűen, ha azt mondom, Szabó Ottó az Úristen udvari festője, hiszen egyike a leggyakrabban foglalkoztatott művészeknek szakrális területen. 

A már említett diósförgepatonyi, bodollói, szepsi keresztutak mellett három éve a restei templomban is az ő keresztút-sorozata előtt imádkozhatnak, de ugyanennek a templomnak teljes berendezése – beleértve az orgonát is – és belső tér kialakítása is az ő tervei alapján valósult meg, s vált a templom művészileg egységes egésszé. 

Jelenleg az ipolynyéki templom teljes belső terén dolgozik, ahol a következő nagy kihívás várja, merthogy freskót rendeltek tőle. 

 

És most a végére had említsem meg a kitüntetéseket, elismeréseket, amelyek munkásságát fémjelzik.  

2004 őszén a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társaságának nívódíjában részesült. 

2010-ben tevékenységéért megkapta a Pro Cultura Hungarica díjat. 

2014-ben magas állami kitüntetésben részesült:  kimagasló, a magyar nemzet kultúráját gazdagító művészi alkotótevékenysége elismeréseként megkapta a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést Áder János, Magyarország köztársasági elnökétől.

 

Szabó Ottó neve összeforr az általa alapított és irányított Rovás Polgári Társulás nevével. A Rovás kortárs művészeti kezdeményezésekkel, filmmel, fotóval, intermediális tevékenységgel, számítógépes és alkalmazott grafikával, kiállítás-szervezéssel, nemzetközi, országos és regionális jellegű workshopokkal, különféle kurzusokkal, tehetséggondozással, klasszikus képzőművészeti technológiák oktatásával, képző- és iparművészeti, kézműves és kulturális alkotótáborok rendezésével foglalkozik. Öt éve fenntartója a Rovás Akadémiának, amely Kassán, az egykori Szent László utcában, ma a Kmet utcában működtet egy intézményt. 

2004-ben az egyik iniciátora az első felvidéki művészeti portál, a háromnyelvű Rovart létrehozásának és működtetésének (www.rovart.sk), amely tavaly volt 10 éves.

2012-ben megalakította a Nemzetközi Rovás Alkotóközösséget, rövidített nevén az eNRÁ-t.

 

A Rovás 2014-ben amely tavaly volt 20 éves, megkapta a Kassa Megyei Önkormányzat elnökének plakettjét.

2015-ben a Rovás a Magyar Termék Nagydíjat, ezen belül is a Régiók Díját kapta. 

 

Kedves Oti, 

kívánunk neked töretlen alkotókedvet és sok-sok megrendelést. 

És most a kiállítást ezennel megnyitottnak nyilvánítom. 

Köszönöm, hogy meghallgattak.

 

 

 

 


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :