[kapcsolat]   husken

Karácsonyi nyitva tartás

 

LitFest

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

Szakrális építészet I.

szerző: Václav Kinga 2012-03-28

 

Szakrális építészet I.

 

Annak, hogy a 20. század folyamán a szakrális építészet jelentős változásokon ment keresztül, liturgiai, pragmatikus és esztétikai okai is vannak. 
Az esztétikai okok általános építészeti érvényűek, és rögtön a 20. század elején jelentkeztek: a történelmi korstílusok esztétikai elveit elavulttá nyilvánították, helyükbe pedig a szecesszió, a funkcionalizmus és az erre építkező irányzatok értékrendje lépett. Ezek legtöbbje formai inspirációs forrását a funkcióban, az építkezési anyagok esztétikumában, majd a természetben, vagy egyéb filozófiai forrásokban kereste. Ez a változás természetesen a szakrális építészetben is visszatükröződött, s a korszak egyik jelentős műve Le Corbusier Ronchamp-i kápolnája. Ez a mű nemcsak továbblendítette az építészeti gondolkodást a funkcionalizmus manírjaiból, de a szakrális tér fogalmának értelmezését is sokáig meghatározta. 
 

A liturgikus változásokat a templomépítészet műfajában a II. vatikáni zsinat által megalapozott közeledési szándék jelentette az egyház részéről a hívők felé. Építészeti vonatkozásaiban ez például a liturgikus tér elrendezését változtatja meg a korábbi hosszanti elrendezésből a centrális kompozíció felé, de fontos momentum például az ökumenizmus és pasztoráció felé történő elmozdulás is. Ennek következtében egy-egy szakrális épület már nemcsak  liturgikus, hanem olyan világi, bár az egyház elveihez közel álló funkciókat is betölt, amelyek közösségépítésre, pasztorációra vagy egyes egyházak közötti közeledésre szolgálnak. Ez csak konkrét megnyilvánulási formájában nevezhető a 20. század találmányának, hisz hasonló elvek alapján működtek például a kolostorok is, amelyek a liturgikus funkció mellett gazdasági, tudományos és közösségi szerepet is betöltöttek. Elvi szempontból lényeges különbség azonban, hogy míg a kolostorok zárt rendszert alkottak, a mai egyházi központok célja a nyilvánosság bevonása. Az egész koncepció funkcionális igényessége miatt viszonylag bonyolult épületstruktúrákat hoz létre, amelyek a külső, formai jelekben is megnyilvánulnak.  
 

A másik jellemző irány pont az előző ellenpólusát képviseli, s a templomok méreteit igyekszik csökkenteni, nemcsak fizikai értelemben, hanem a funkcionalitás szempontjából is. Egyre nagyobb igény mutatkozik a kisebb templomokra, kápolnákra, amelyeket kisközösségek vagy magánszemélyek építtetnek. Jó példa erre Peter Zumthor Klaus testvér kápolnája (link).  
Ezekben az épületekben a műfaji kötöttségekből származó hasonlóságok mellett közös elemként megfigyelhető a természeti környezettel szembeni érzékenység is. Természetesen ezt sem lehet kizárólag a 20. század hozatalának tekinteni, hiszen például a korábbi szakrális építmények elhelyezésében mindig nagyon fontos szerepet játszott a hely szelleme. Elég csak néhány szlovákiai példára gondolni, mint a máriatali zarándokhely vagy a garamszentbenedeki bencés kolostor. Mindkét esetben olyan természeti környezetbe épül a szakrális létesítmény, amely nagyon erős szellemiséggel (hely szelleme – genius loci) rendelkezik. Jelentős eltérés azonban a kortárs és a 20 századi alkotásokban, hogy az enteriőrrel is összekapcsolják ezeket a külső elemeket, nem maradnak a független kültéri környezet szerepében, hanem a belső tér megformálásába is aktívan bekapcsolódnak.

Az ilyen térképzés nagymestere Tadao Ando (link), de a következőben bemutatott két alkotás is.


A perui Limához közeli Lurín folyó mellett található a De la Piedra-kápolna, a Nomena Arquitectos és Ximena Alvarez munkája. Az épület az Andok hegylábánál található, enyhén sivatagos természeti környezetbe illeszkedik bele, egy jó sétányi távolságra minden környező épülettől. A kápolna a De la Piedra család magánszentélye. 
Az épületbe vezető járda egy spirált alkot, amely az eredeti építészeti koncepció szerint a tengeri kagylók formájának szögletes leképeződése. Ez a megoldás, valamint a járda mellett található vízelemek arra hivatottak, hogy a kápolna megközelítését egyfajta zarándoklatként élje meg az ember. Az ortogonális geometria pedig szakaszokra osztja az utat. 
Formai szempontból az épület egy minimalista kocka, falainak alsó része mozgatható, elhúzható, igény szerint biztosítva a magánéletet, vagy összekötve a külső és belső tereket. Az oltár az egyik ilyen nyílászáró előtt helyezkedik el, így kettős funkciót tud ellátni: a belső térben az individuális meditációra, míg a teret megnyitva kifelé, nagyobb tömeg számára szolgál. Egyetlen dekoratív és kissé felesleges elemnek az oltárral szembeni falon található perforáció-struktúra nevezhető, amely pont kör alakú profilációja miatt kissé idegenül hat az egész épület egységében.

Kopár és kietlen térben helyezkedik el Richard Hein munkája, a Szent Kereszt-kápolna. Az arizonai Sedona sziklái között bújik meg, formaiságában és anyaghasználatában tökéletesen illeszkedve környezetébe. Homlokzatát egyetlen domináns elem uralja, ez pedig egy monumentális feszület. Az épület ötlete Frank Lloyd Wright diákjától, Marguerite Brunswig Staudétől származik, aki szobrászként működött együtt a tervező Richard Heinnel. 18 hónap alatt építették fel, s bár azóta már viszonylag sok idő telt el (1956-ban épült), egyszerű formája mára sem vesztett szépségéből és aktualitásából. Egyetlen szépséghibájául az építész munkája utáni utóéletből származó belső díszítőelemeket róhatjuk fel, amelyek sajnos inkább a hívők lelkesedéséről, mintsem ízléséről tesznek tanúbizonyosságot. 

A két kápolna nagyon jó példa a fentebb felsorolt stílusbeli, liturgiai és gondolati változások bemutatására, de saját építészeti kvalitásaival építészeti élményt is nyújt. 
 


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :