[kapcsolat]   husken

Karácsonyi nyitva tartás

 

LitFest

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

Szalmabálák felhasználásával készített födém- és falszerkezetek

szerző: Igaz Titusz 2016-01-10

 

Szalmabálák felhasználásával készített födém- és falszerkezetek

 

Azok számára, akik még csak a 3 kismalac meséjében találkoztak szalmaházzal, elég merésznek tűnhet a szalmabálákból való építkezés ötlete. Ezért először is röviden ismertetem ennek az építési technológiának a történetét. 

 

Az első szalmaházakat Nebraskában a 19. század vége felé, a bálázó gépek feltalálása idején építették. A homokos dombokkal jellemezhető tájban nem találtak építésre alkalmas anyagot., így adódott a telepeseknek az ötlet, hogy a szalmabálákat, mint téglákat egymásra építve készítsenek házat. Először csak ideiglenes jelleggel építették, de idővel rájöttek, hogy ha bevakolják, akkor nagyon is komfortos és tartós házakat kapnak. Az első ilyen házak már több mint 100 éve épültek, és közülük sok még ma is épségben áll és lakják.  

  

Idővel, a „korszerű” építőanyagok megjelenésével és a mobilizáció fejlődésével, ezek a házak feledésbe merültek, ám később, az 1970-es évek energiaválsága idején újra felfedezték őket. Azóta a világ számos országában készültek és készülnek ilyen házak. Napjaink gazdasági és környezeti válsága idején egyre többen ismerik fel a környezet- és energiatudatos házak létjogosultságát, így a szalmaházak is nagy jövő elé néznek.

 

Az EU számos országában készültek már szalmaházak különböző építési technológiákkal. A legtöbb esetben hagyományos, kézi kivitelezésű házak épültek, de több példa található előre gyártott panelek alkalmazására is. Mindegyik építési módra igaz, hogy nagyságrendekkel kevesebb energiát igényel, mint a konvencionális (tégla, beton) házak létrehozása. A szalmaházak ráadásul a kiváló hőszigetelő képességű (U=0,1 - 0,15 W/m2K) fal- és födémszerkezeteik miatt rendkívül energiatakarékosak is, így tehát nemcsak az építésük, hanem üzemeltetésük is gazdaságos és környezetkímélő. 

 

A szalmaházak építésének tehát rengeteg módja lehetséges. Külföldön (például Angliában) a teherhordó típusú szerkezetek, vagyis ahol maga a bála teherhordó funkcióval is rendelkezik, sem ritkák. Ausztriában és Németországban pedig előre gyártott szalmaházak is szép számban fellelhetőek. Kísérleti jelleggel pedig épült már teherhordó szerkezetű szalmabálás kupola is például északi szomszédunknál. 

 

Nálunk még csak a favázas szerkezetek jelentek meg, ahol a szalmabálák kitöltő és hőszigetelő funkcióval kerülnek beépítésre. Az építés jellegét tekintve ezek tehát a könnyűszerkezetes házakhoz hasonlítanak, de a kétoldali 5 cm-es vályog és/vagy mészvakolattal ellátott szerkezetek tömege és hőtechnikai viselkedése egyértelműen a nehéz szerkezetű épületekhez teszi őket hasonlatossá. A rákerülő vakolatnak egyébként nem csak e miatt van fontos szerepe, hanem az épület tűzállósága és egyéb környezeti hatások elleni védelmében is.

 

A szalmabálák tehát nemcsak fal, hanem födémszerkezetekben, sőt, akár tetőtér beépítést határoló tetőszerkezetekben is alkalmazhatóak. Egy további, és rendkívül fontos, alkalmazási terület az épületek utólagos hőszigetelése. Hazánkban rengeteg rossz energetikai állapotú vályog- és tégla családi ház áll, amelyek jelentős részének utólagos fal- és födémszigetelése megoldható volna szalmabálák segítségével. Az alkalmazás lehetőségét és gazdaságosságát minden esetben meg kell vizsgálni (mert a nagy szerkezeti vastagság, a tetőtúlnyúlás, az alapozás stb. függvénye), de sok esetben nemcsak a legökológikusabb és leggazdaságosabb megoldás ez, hanem az egyetlen igazán hatékony és működőképes is.

 

A témával kapcsolatos szakmai ismeretek összefogására és elterjesztésére 2009-ben alakult meg a Magyar Szalmaépítők Egyesülete, amely non-profit szervezetként végzi tevékenyégét. A szalmaházak hazai elterjedésének a korábbi években még jogi nehézségei is voltak, ám a jogszabályi környezet mostanra sokat fejlődött, így ma már hazánkban is legálisan építhetünk ilyen környezettudatos házakat.

 

/a szerző okl. építészmérnök, szalmaház tervező, a Debreceni Egyetem doktorandusz, meghívott előadója/

 

Magyar Szalmaépítők Egyesülete, alelnök

www.szalmaepitok.hu

igaz.titusz@gmail.com

+36/30-234-989-0

 

 


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :