[kapcsolat]   husken

horrorvacui

 

bojarcuk

 

mizsák

 

Géresi

 

Karácsony nagyinál 2019

 

retRock

 

eNRA RV 2019

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Zeman Zoltán
<<< Vissza a főldalra

Szegény ember vízzel fõz

szerkesztette: Szászi Zoltán, 2006-09-25

CímersasSzegény ember vízzel fõz
A közmondás másik része: még a gyerekét is maga csinálja. A Középsõ Ipoly-mente  szlovákiai országos szinten elmaradott régió. Nem csak nálunk, hanem a folyó túloldalán is az. Azért élnek itt emberek, akik dolgozni akarnak és a fellendülést szorgalmazzák.


városfal


a bástyából a torony


a Forgách kastély


Ferences kolostor


Fõtéri hangulat

 Ennek érdekében szerveztek egy kiállítást Szécsényben, a magyarországi Nógrád egyik legfestõibb kisvárosában. Innen, a történelmi városközpontból, a várból átlátni. Haza. Haza? Na már megint ez itt a kérdés. Szécsénnyel azért idõszerû most éppen foglalkozni, mert mintaszerûen helyrehozták a városmagot, mert a történelmi hangulatot sugalló falak közt jó járkálni. Meg két hétig egy kiállítás is látható, ahol szlovák és magyar vállalkozók, önkormányzatok, civilek ismertetik meg magukat a szomszéddal. Nem rossz ötlet. Talán még több kéne ilyen. Együtt – Egymásért! Alább egy kis történelmi áttekintés errõl a városról, meg mellékelve egynéhány fotó, szép szeptemberi napsütés fényeivel írva.

A mai kastély a középkori belsõ vár alapjaira épült. Az észak-nyugati szárny földszinti része és talán az észak-keleti oldalszárny is, egy-egy várbástya átalakítása. A barokk kastélyt 1760 körül a Forgách család építette. A francia háború idején ideiglenesen katonai kórháznak használták. A középrizalit és a díszkerítés a XIX. század során épült. 1846-ban Pulszky Ferenc vásárolta meg, majd a Grosz, végül pedig a XX. században a Lipthay családé volt. 1975 óta múzeum mûködik az épületben. A körötte 1800 táján létesített park maradványait 1975-ben természetvédelmi területté nyilvánították. Középkori az épület alatti, dongaboltozatos pince is.

Szécsény a Kacsics nemzetség õsi területe volt, kezdetben Simon báné, majd kisebb megszakítás után Folkus fia Farkasé, kinek fia a birtokról Szécsényinek nevezte magát. Elsõ okleveles említései 1229-bõl származnak. Szécsényi Tamás kérésére Róbert Károly 1334. május 5-én Szécsényt városi ranggal ruházta fel, és engedélyt adott  megerõsítésére. A várépítés kezdetérõl nincs adat, a XIV. századi oklevelek mezõvárosként említik Szécsényt, mint város 1405-ben, várkastélya pedig 1461-ben szerepel az okiratokban. A vár ásatása során talált legkorábbi leletanyag a becslések szerint XV. századi. Ez azt valószínûsíti, hogy a vár csak az 1400-as években  elején épült. A huszita háborúk során Szécsényi László volt a birtokosa. 1440-ben a vár alatt szétverte a cseheket, majd 1441-ben Szécsényben fegyverszünetet kötött velük. 1456-ban Axamit zsoldosvezér tört be a városba, ami Szécsényi László halála után a Losonczyak tulajdonába került. A törökök már 1526-ban végigrabolták a várost és annak környékét. Így történt ez 1547., 1549., és 1550-ben is, ekkor a városfalak azonban megvédték Szécsényt. Ezt megelõzõen Losonczy István  1541-ben palánkkal vette körül a vár egy részét, az 1546-os országgyûlés pedig elrendelte a kõfalak helyreállítását. 1552-ben csata és harc nélkül került török kézre, Árokházi Lõrinc katonái megszöktek, a kapitány is menekülni próbált. Balassa János tíz évvel ezután megkísérelte visszafoglalni, seregének nagy része azonban odaveszett a csatában. Szécsény török szandzsák székhelye lett, nagyobb számú helyõrséget kapott. A törökök elsõ uralma 1593. november végéig tartott, ekkor Pálffy Miklós seregei visszafoglalták a várat és a török csapatokat szétverték. Bethlen Gábor hadjárataiban kevés szerepet játszott. 1655-ben 300 lovast és 200 gyalogost rendeltek Szécsénybe, miután a török betörések ismét megszaporodtak.

Az 1663-as hadjárat során Koháry István nem tartotta tarthatónak Szécsényt, ezért a várat felgyújtva Fülekre vonult vissza. Végleg 1683-ban került vissza a vár magyar kézbe, amikor Sobieski János lengyel király Bécsbõl hazatérõben két napi ostrom után elfoglalta. Ezután Disznóssy Ferencre és 300 katonájára bízták a vár õrzését. A város ekkorra teljesen elnéptelenedett, járvány pusztított, a kapitány ezért 1684-ben a még megmaradt építményeket felgyújtva elhagyta a lakatlan várost. Szécsény csak hat év elmúltával települt újra. Vára elvesztette jelentõségét, de azért õrség továbbra is tartózkodott benne, kapitánya 1703-ban Réthey Ferenc volt. Rákóczi kurucai szeptember 14-én szállták meg a környékét, de a várat csak október 13-án tudták elfoglalni. Jelentõs esemény volt az 1705-ös szécsényi országgyûlés. Katonai szerepe 1711 után teljesen megszûnt, falait beépítették, vagy elbontották.

Így múlik el a világ dicsõsége! Hic transit gloria mundi! A város mégis él, a vár romjaiban is impozáns. Meg kell nézni!


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :

név: oti e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-09-26
nagyon jól fogalmaztál, Zõdi, a hasonlatod is tök találó
név: Szászi Zoli e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-09-25
Zõdikém!
Az a baj, hogy mikor beelfognak valamibe, az nem koncepciózus. Persze Szécsényben sem minden fenékig tejfel, de valami elindult és lám, van eredmény. Szerintem nem kellene kapkodni, hanem módszeresen kéne dolgozni, akkor van eredmény is.
név: zõdi e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-09-25
Zoli én Sepsában lakom.Szépítik?? a városunkat.Megnéztem ezt a pár fotót...francba.Nem tudom mi a megoldás..Kalasnyikov?atombomba?lámpavas???Miért mások az ottani Magyarok?Mi miért vagyunk ilyen bénák?Ha Quaszimódónak adok egy új zoknit attól még nem fogják lerohanni a nõk....