[kapcsolat]   husken

MaJel nyitva tartás

 

MakaiHU

 

Szathmári Hamvas

 

ŐsziFeszt

 

rákóczi 112

 

WMU

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

SZÉPRÕL ÉS IGAZRÓL ÉS JÓRÓL

szerkesztette: SZABÓ OTTÓ, 2005-06-22

csillagos égSodródva, hányattatva a mindennapokban gyakorta felébred bennem a kíváncsiság, hogy megtudjam, mihez viszonyít, aki összehasonlít? Mibõl gondolja, hogy õ az, aki elbírálhatja a létezõket? Miért hiszi magáról, hogy õ egy értékmeghatározó tényezõ?


zöld-sárga

rosa

fények és árnyékok

a másik oldal

kontrasztok

létezésünk

nap

szirmok

virágok közt veled lenni

- Nekem nem tetszik! - hallani gyakran. Piacon, galériában, orvosi rendelõben, fodrásznál, úton, útfélen.
- Nincs igazad! Nekem van igazam! - hangoskodnak kerítéseken átkiabálva, sorompóknál vagy határvitákban, kocsmában, iskolában, óvodákban és bíróságokon.
- Nem jó! Nem ízlik! Nem helyes! Nem, nem és nem…
Ki az az ego, aki ennyire biztos magában, holott az esetek többségében önmagát sem ismeri. Honnan származnak ködös ismeretei, értékrendjét vajon mi befolyásolja?
Mibõl gondolja, hogy õ az, aki érti a lényeget és tisztán látja a dolgokat?!
Miért van az, hogy minél sekélyesebb mûveltségû valaki, annál határozottabb véleménye van a jó, az igaz és a szép dolgában?

Platón véleménye szerint, ha a dolgokat úgy találjuk, hogy azok többé vagy kevésbé jók, igazak vagy szépek, ítéletünk valamiképpen magában foglalja a maradéktalanul jó, igaz és szép ismeretét. Mintha valamikor - ki tudja, mikor - talán a földi élet elõtti létezésben tisztában lettünk volna mindezekkel. Mintha onnan jöttünk volna, ahol ezek a fogalmak "vannak". Talán azért mer kapásból véleményezni szinte minden ember ezen dolgokkal kapcsolatban, és csak akik már tudják, hogy nem tudnak semmit - bizonytalanodnak el…*
Az ókori filozófus a jót, az igazat és a szépet az Eggyel azonosítja és ezt a titokzatos egységet isteni valóságnak tartja (vö. Parmenidész). Az ideák és az érzékelhetõ dolgok azáltal léteznek, azáltal igazak, szépek és jók, hogy részesülnek e titokzatos egységbõl. Platón szerint a törekvõ szeretettõl ( erósz) vezérelve és a tökéletességek lépcsõfokait végigjárva juthat el az ember arra a fokra, ahol már képes szemlélni magát a jót, az igazat és a szépet (Szümposzion 210 e - 211 d; Politeia 505-520; Phaidrosz 249 d; Phaidón 74 a). Szemlélni…, de semmi esetre sem bíráskodni fölötte. Mindenesetre ezen a fokon már tisztában van azzal, hogy nem neki akarnak tetszeni a dolgok és nem is a "tetszik-e" a mértéke mindennek. Felfogja, hogy az igazság tõle független szentség, amit nem birtokolhat - következésképpen nem állíthatja hogy igaza van. Érti, hogy a jó nem azonos azzal, hogy ízlik-e…
Arisztotelész a Metaphüszika második könyvében a legfõbb igazsággal azonos legfõbb létezõrõl beszél (Metaphüszika 993 b és 1008 b - 1009 a).
Plótinosz azt állítja, hogy a lélek a misztikus felemelkedésben a jó, az igaz és a szép formájában megnyilvánuló Egyhez jut közel (I. Enneasz 3 és 6).
A világ dolgai csak korlátozott mértékben jók, igazak és szépek Augustinus Aurélius szerint. Ennek magyarázata az, hogy csak részesülés útján birtokolják e tökéletességeket: magából a jóból, az igazból és a szépbõl, azaz az isteni létbõl részesülnek. A feltétlen jóról, igazról és széprõl háttéri ismeretünk van: errõl az ismeretrõl végtelenbe mutató vágyaink és összehasonlító ítéleteink tanúskodnak (De Trinitate 8, 3, 4; Confessiones 10, 23, 33; 7, 17, 23).
"…Minden, amit tökéletlennek mondunk, tökéletessége megfogyatkozásával lett azzá. Következésképp, ha látunk valami ilyen vagy olyan fajtájú tökéletlen dolgot, szükségszerûen kell lenni ugyanabból a fajtából egy tökéletes példánynak is. Hiszen ha tagadjuk a tökéletes létét, akkor el sem képzelhetõ, hogy az, amit tökéletlennek mondunk, honnan lett légyen…" - elmélkedik Boëthius a De consolatione philosophiae (3, 10) címû mûvében.

"A szépség csak a tudat fényében, az ember élményében jelentkezik" - mondja Aquinói Tamás.
Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a világ csak azáltal szép vagy nem szép, igaz vagy hamis, jó, esetleg rossz, hogy mi - neveltetésünk, vallásunk, világképünk, nemzeti hovatartozásunk, hagyományaink által befolyásolva - miféle képet alakítunk ki róla.**
Elképzelhetõ talán, hogy minõségileg minden - az egész dologi világ - csak bennünk létezik?
"Minden ember egy önmagába zárt külön világ" - mondja Kierkegaard és hozzáteszi: "minden indivíduum örök inkognitóban él" Vagyis az egyén teljesen sosem fedi fel kilétét. Még önmaga számára sem… "Ismerd meg önmagadat!" - hangzik Szókratész kategorikus imperatívusza útbaigazítva a keresõ elmét…

Hányszor gyönyörködünk a gyerekekben, ahogyan ismerkednek fizikai valójukkal? Hosszasan tudják tanulmányozni a kezüket, ujjaikat, tenyerüket. A tükör elõtt úgy belefeledkeznek önmaguk szemlélgetésébe, mintha nem akarnának hinni a szemüknek… A felnõttek többsége is - mint csodás ajándékot - ápolja és kényezteti a testét.
- Mert megérdemli - gyõzködnek minket minduntalan a reklámok.
És tényleg: - megérdemli?
Platónt, majd a hatása alatt álló Plótinoszt tanulmányozva valóban megérdemeltük. A testbe-bukásról, lealacsonyodásról elmélkednek. Valamiféle bukott angyalok börtönszigete sejlik fel a képzeletben, vezeklés, megtisztulás…- mit tudom én: miközben egyre inkább ráérzünk az igazság, a jó és a szép hiányára. Sõt, leküzdhetetlen vágyat érzünk, sóvárgunk utánuk… Viszont ha a közelébe kerülünk egyetlen dolognak is, amely többé vagy kevésbé, részletekben tartalmaz belõlük valamit, máris meg akarjuk enni. Esetleg meginni, vagy úszni benne; birtokolni akarjuk vagy rákényszeríteni másokra, letépni, megszerezni vagy párosodni vele…
Utálatos, szörnyû természetû, ostoba, képmutató és kegyetlen bukott angyalok vagyunk…


* Szókratész híres meghatározása a bölcsességrõl, miszerint õ már tudja, hogy nem tud semmit, míg a többi ember idáig még nem jutott el…
** Ebben az esetben már I. Kant elmélkedése lett összehozva Szent Tamás meghatározásával. "Megismerhetõ-e a rajtunk kívül létezõ világ"- teszi fel a kérdést "A tiszta ész kritikája" címû mûvében. Ezekkel a dolgokkal foglalkozott Francis Bacon is a helyes megismerés útjában álló akadályokkal kapcsolatban.


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :

név: nagy robi e-mail: balajthydavid@citromail.hu dátum: 2008-04-23
nagyonjo
név: gyój e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-01-31
Tanár úr, igen szépek a képek. Különösen a legalsó sárga virág. Aszta mindenét
név: Fõszerkesztõ e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-05-29
Kétféleképpen lehetséges. Elsõ lépésben elküldöd az írásodat minimum 3 képpel együtt erre a 2 címre: hanesz@host.sk és art@rovas.sk. Ha jók lesznek a szövegek, akkor a szerkesztõség felteszi a Rovart, valamelyik rovatába. 2-3 sikeres cikk után, ha nem riadsz meg egy kis informatikai iskolázástól, megegyezhetünk abban is, hogy közvetlenül Te magad szerkeszeted be a szöveget és a képeket a Rovart-ra. Természetesen tetszõleges álnevet használhatsz. Tisztelettel, Hanesz Zoltán
név: járókelõ e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-05-29
Jó ez a Rovart újság. A cikk, ahogy nézem, két éve volt megírva, de nem érzõdik rajta, hogy elavult volna. Szívesen olvasom a Rovartot, csak ma kerültem hozzá, de elmondhatom, hogy szórakoztató, tanulságos és idõtálló. Szívesen bekapcsolódnék, magam is írogatok és elmélkedõ típus vagyok. Nem szeretném viszont felfedni a kilétemet. Lehetséges ez?
név: lacolero e-mail: lacolero@freemail.hu dátum: 2006-03-16
Ezek a képek tényleg a SZÉPRÕL ÉS A JÓRÓL szólnak!!!!
név: dzsoni e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2005-09-11
gyönyörûek a nõk. gyönyörûek. Jó, hogy ezzel is foglalkoztok
név: dzsoni e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2005-09-11
gyönyörûek a nõk. gyönyörûek. Jó, hogy ezzel is foglalkoztok