[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

LitFest

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

Szimbolizmus és szecesszió, II

szerkesztette: SZABÓ OTTÓ, 2007-09-24

Gustav Klimt: FasorA szimbolizmus is, akár a szecesszió - ahogyan már azt elemeztük a XIX. század kapcsán - át van itatva romantikus érzelmekkel. A szecesszió újra az egységes formanyelvért és értékekért száll síkra és egy idõre valóban jellemzõvé válik Európa-szerte.


Klimt: Barátnõk



Klimt



Beethoven-fríz



Csók



Erotikus rajz



Gaudi: Sagrada Familia



Sagrada Familia

Gaudi: a Güel-kolónia parkja



a Güel-kolónia parkja



Gaudi: Bérlakás Barcelónában



Alfons Mucha: Szláv apotheózis



Mucha: Árva



Alfons Mucha



Mucha: Médea

A századforduló

A mûvészetek fõvárosa egy idõre Bécs lett.
A szecesszióra nagy hatással van a bizánci fényûzés, de inkább a barokkot érezni elementáris erõvel, fõleg a késõbarokk rokokó szeszélyességét. Ornamentális díszítõelemek sûrû hálózata borítja a lényeget - ha van. Gyakorta a díszítõelemek mögött nincs semmi, amit mûvészinek nevezhetnénk. Díszes csomag masnikkal és virágokkal, nagyszerû dekorációkkal, ami belül üres. A szecesszió nagyon gyakran túlmegy a határon és giccsé alakul: csak dísz, minden tartalom, minden funkció, minden küldetés nélkül.
A szimbolizmus is hasonló hatások alatt áll, azonban nem dekoratív, hanem inkább lírikus, nem annyira kifejezõ, mint inkább elbeszélõ jellegû.

A szecesszió egyik meghatározó egyénisége Gustav Klimt, akinek rajztudása lenyûgözõ. Egyetemista éveimben nagy csodálója voltam. Most sincs ez másképp csak a rajongás felnõtt férfi esetében már átvált tiszteletté. Kábult voltam szinte az erotikus rajzai hatásától - annyira átjött nekem, hogy rajzolás közben mit érezhetett. Hogyan hatott rá a látvány. Ez az, amit egy fényképezõgép sosem tud közvetíteni, és ugyanúgy nem tudja átadni a legjobb fotós sem.
Alakjait a dekoratív vagy aranyozott háttér elnyomja, fojtogatja, ami gyakran az elõtérbe jön... Az egész századfordulós életérzés ilyen: a múlt illúziója, a háttér túlzott kiemelése tönkreteszi a jelent.

Jólét, gazdagság, siker, boldogulás, technikai fejlõdés, elismerés... - ezek minden korszakban ott mûködtek a háttérben, a XIX. és a XX. század fordulóján azonban olyan intenzitással léptek elõtérbe, hogy minden más egyéb a háttérbe szorult. A századfordulón elkezdõdött és a XX. században végbe is ment a "háttér forradalma".
A nõ három korszaka címû alkotása szimbolikus töltetû, de a háttér élénk színei, dekorativitása teljes mértékben szecesszióssá teszi. Az alakok gesztusai, a kompozícióban való elhelyezése és a belõlük áradó szomorúság szimbólum értékû viszont.
Szalóme alakja is teli van mondanivalóval. Általánosít szinte, mintha azt akarná kifejezni, hogy minden nõ hasonlít hozzá: hidegen kivégezteti azt, aki kritizálni merészeli, aki megkérdõjelezi õt vagy a döntései helyességét. A dekoratív háttér megnyeri a nézõt, megállítja egy pillanatra, így a szimbólumokkal kifejezett mondanivalónak van esélye a hatásra.
A Hatás!
A századforduló táján lép elõtérbe és a XX. század folyamán egyre erõteljesebbé válik (olyan Szent, aki kérheti a Próféta közbenjárását... - ha már szimbólumokról van szó).

A spanyol Antonio Gaudí.
A századforduló legendás alakja. Nehéz eldönteni, hogy szimbolizmus-e, amit csinál vagy szecesszió... A középkor inspirálja, a kersztény fanatizmus, a lovagkor ideái, az a hatalmas erõ, amely túlerõben lévõ seregeket gyõz le, amely hegyeket mozdít el, amely a világ urává emeli a spanyolokat. A középkor legendás nagysága. Az illúzió...
Barcelona legfontosabb létnivalója lett híres, befejezetlen temploma, a Sagrada Familia. Képtelenségnek bizonyult, bármelyik építészrõl legyen is szó, hogy befejezze. Neogótikusnak mondhatnánk, de Monet Katedrális címû sorozatára inkább hasonlít. Az ornamentika, a szobrok, az összes díszítõ elem puszta utalás. Olyan mintha kõcsipke, virágmotívum, inda lenne, olyan, mintha szobor lenne, olyan, mintha mozaik lenne - közben meg minden törmeléket és hulladékot felhasznált hozzá. De valóban olyan, mintha...
Mintha egy impresszionista festmény valamilyen angyali közbenjárás folytán megvalósult volna a térben.
Ahogyan Monet a roueni katedrálist festve egyetlen díszt vagy csipkét sem festett meg valósághûen, úgy Gaudí sem foglalkozott ezzel. Úgy bánt a betonnal, mintha képlékeny sár lenne. A diszekre csak utal, a távolból mégis gótikus katedrálist idéz a hatás.
Újra itt ez a szent fogalom: a Hatás!
Mondjuk rá, hogy neoimpresszionista? Talán mégse.
Az épület gótikus hatást szimbolizál... Akkor neogótikus stílusú? Vagy szimbolista?
Vagy mondjuk rá, hogy szecessziós?
Ne mondjunk rá semmit, úgysem fér bele egyetlen meghatározásba sem egészen. Kora érzékeny egyénisége - talán ez lenne a legmegfelelõbb. A hatásokat mind feldolgozva önmagát adta. Neve stílussá vált.
Határokat nem ismerõ, gazdag fantáziája lenyûgözõ alkotásokat teremtett. A barcelónai Sante Calome de Cervello kápolnája az európai középkorba viszi a látogatót. A körülötte lévõ park csodás mesevilága Kínába.
A Milá-ház elõcsarnoka barlangot idéz, olyat, amely csak a képzeletünkben létezik. A kémények az épület tetõterét védõ mítikus harcosokká alakultak.
Gaudí munkássága annyira sokoldalú, annyira fantáziadús, hogy a szecessziós jelzõ kizárólagos használata nem lenne helytálló.

Az 1889-es párizsi világkiállítás alkalmából épült Párizsban a Gustave Eiffel által tervezett impozáns kilátótorony. 305-méteres magasságával a kor legmagasabb épületének számított. A modern mûvészet és gondolkodás szimbóluma lett a századforduló körül.


Igen, sokmindenkit kihagytam. Rengeteg nevet lehetne felsorolni és még több alkotást elemezni - de megtehetõ mindez individuálisan is. Nagyra becsülöm Egon Schielét is, kitûnõen rajzolt. Vonalvezetésére azt mondani, hogy meglepõ, felér egy káromkodással. Majd, eljön az ideje annak is, alkotásairól írni. Mucha hamisított, álszent nacionalizmusát nem csípem; rajztudása elõtt kalapot emelek, de semmi több. Odilion Redon...
Hagyjuk.


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :

név: Zolti e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-10-04
Gyóóó! Ammá mij jó lesz!!! Na behajtom rajtad Adrika október 13-án!!! De addig legyen ám kész!!!!
név: Adri e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-10-04
Én festek neked egy Klimtet.
név: Zolti e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-09-25
Klimtet akarok hazára! Na Mucha se volna rossz! Csak aztán ki fogja örizni???