[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

MakaiHU

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

Szintetikus táj

szerkesztette: Fecsó Szilárd, 2006-09-27

Szintetikus tájHa azt mondom: táj, akkor általában nyugalmat, békét, a háborítatlan idillt sejtetõ képet, hangulatot keresünk a fogalom mögött.


Szintetikus táj 1

Szintetikus táj 2

Szintetikus táj 3

Szintetikus táj 4

Szintetikus táj 5

Szintetikus táj 6

A nagyváros zajától, emberidegen közegétõl szabadulni vágyó egyén idill utáni vágyódásának egyfajta utópisztikus megtestesülése az a jelentés, amely számunkra a táj mögött "rejtõzködik", tudatunkba mélyen beágyazódva. Ez a fajta elvágyódás teljesen természetes. A tájban talán minden ember azt a háborítatlan nyugalmat keresi, amely hétköznapjaiból rendszerint hiányzik.

Ha azt mondom: tájkép, abban az esetben már egy fogalmilag összetettebb kép jelenik meg elõttem. Lehet akár az elõzõ keresés egyfajta vizuális eredménye is: hazavinni egy szeletet a békességet jelentõ természetbõl. Lehet már létezõ, érzelmileg, hangulatilag és akár technikailag is változatos vizuális reakciók, artefaktok sorozata. Bevillanhat id. Markó Károly pusztája, szivárvánnyal és gémeskúttal, Van Gogh búzamezõi, Paál László erdõrészletei, Szinyei pipacsai, Csontváry "lélek-fái", vagy a sokszor névtelen festõk naplementéi, tehéncsordái és sziklaperemei vízeséssel.

Azt, hogy kinek milyen a véleménye egy adott tájképrõl, az teljesen alkati kérdés: valaki számára remekmû, valakinek meg giccs. Bár az utóbbi fogalomnak vannak jól körüljárható "peremei". Az viszont tény, hogy a tájfestészet mindig is a mûvészet és az élet szerves részét képezte, sõt a szabadban való festés ténye gyakran egy valóságos forradalomi tettel ért fel a mûvészet bizonyos történelmi periódusaiban /barbizoniak, impresszionisták/. A XX. század második felében ez is átértékelõdött, mint sok minden más. A giccsfestés divat, sõt mûvészeti ág lett, a technikai dilettantizmus pedig absztrakt mûvészetté avanzsálta azt, ami tulajdonképpen nem is az.

Van-e értelme a tájfestészetnek, van-e helye a mûvészet egyre szélesedõ palettáján? S vajon tudnak-e még újat mondani számunkra a festõk tájképeikkel? Aki ezekre a kérdésekre keresi a választ, ajánlom nézze meg Palo Megyesi, kassai képzõmûvész kiállítását, amely szeptember 21-én nyílt meg a Jakoby Gyula Galériában, Kassán, Szintetikus táj címen. A cím hallatán egy Ozsvald Árpád idézet jutott eszembe: "Hiányzik belõlünk a dolgok egyszerû, áhitatos tisztelete. Elfelejtettük a boldog, természetes csodálkozást. Injekciót kap a csecsemõ, ha bömböl, így válunk lassan immunisakká minden iránt. Akaratunk a megszokottság béklyóit hordja, a szépség tisztaságát szégyelljük mások és magunk elõtt."

Egy igazi beszólós, ironikus-groteszk szintetikus tájat vártam, amellyel valószínûleg a mûvész szájbarágósan elmondja nekünk, csekély értelmûeknek kendõzetlen véleményét az emberrõl, tájról, társadalomról, és azt, hogy mi a helyzet a világban. Helyette, a még elfogadható idill pasztellszíneit, tájrészleteit, növényi metaforáit kaptam. Hát igen, ilyen az ember, rögtön kész az ítélettel még a tárgyalás elõtt. Megyesi tájképei egyértelmûen vidámak, tele ötlettel. Nem az egész egységet próbálja befogni, csak bizonyos részleteit - felismerhetõen, de mégis egy kis egészséges "titkolódzással" meghintve. Festményeinek egy része növényi fragmentumok: a hátterük elmosódott, de a táj elemei még felismerhetõek, a festõ "lencséjébe" bekandikáló növényi részlet /maga a kompozíció/ éles.

A kiállítás címe sokat sejtet, de ugyanakkor tág értelmezési lehetõséget is ad a szemlélõ számára. Az egyik jelentés szerint részeket, alkotóelemeket egymásba kapcsolót jelent a fogalom, de értelmezik sokszor úgy, mint  tisztát, esetleg vegyit vagy mûvit is. Az elsõ benyomások után érdemes megkeresni a képeken, mit is érthetünk szintetikus táj alatt. Számomra elsõsorban a technikai megoldás adott támpontot a cím és az egész koncepció megértésében. Ha jól vettem ki a felületbõl, a háttér festékszóróval készült, ebbõl a háttérbõl álltak dombormûszerûen a növényi rostokat felidézõ festék és fogkrém csíkok. Az átlátszó bolyhok - melyeknek a funkciója talán az, hogy még életszerûbbé tegyék a kompozíciót /vagyis az illúziókeltés/ -, szilikonból készültek, de felhasznált más anyagokat is, pl. üvegcserepeket. Számomra ettõl életszerû. Ha valódi növényi rostokból, szalmából, rózsaszirmokból építette volna fel ezt a "szintetikus világot", talán nem érte volna el a hatást, ami a legmeglepõbb volt számomra: mindenki jól érezte magát ebben a Megyesi által megteremtett "mûvi, tiszta" mikrovilágban, pedig ha vesszük a jelzéseket, ugyanazt mondja mint az, aki a hatodikról performance gyanánt ledob egy televíziót, csak sokkal finomabban teszi. Megyesi szintetikus mikrovilága a mi mikrovilágunk is egyben, melyet könyökkel tágítunk, melyben panaszáradatot zúdítunk ismerõseinkre, de azért - még magunknak sem valljuk be - jól érezzük magunkat a sok "színes mûanyag között".


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :

név: MS e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-01-16
Most találkoztam éppen az Idõtlen rovatban Georgia O'keeffe képeivel. Szinte biztos, hogy tõle vette az ötletet. Tipikus hazai jelenség. Ellopják a gondolatot és még nekik áll feljebb...
név: oti e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-10-05
Túl sokat foglalkozunk vele. Ezek szerint eléggé ellentmondásos az egész dolog. Szerintem érezhetõen anakronisztikus. Kortévesztõ. Elavult.
név: oti e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-10-05
Túl sokat foglalkozunk vele. Ezek szerint eléggé ellentmondásos az egész dolog. Szerintem érezhetõen anakronisztikus. Kortévesztõ. Elavult.
név: Egy másik oldal e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-10-04
"Jaj, mily sekély a mélység
és mily mély a sekélység
és mily tömör a hígság
és mily komor a vígság.
Tudjuk mi rég, mily könnyû
mit mondanak nehéznek,
és mily nehéz a könnyû,
mit a medvék lenéznek."
név: zõdi e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-10-04
a képeket nézegetve a Hornbach szórólap vagy Baumax?nem lényeges elevenedik fel:Obraz 30x70 ,drevený rám cena: 700sk...
név: oti e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-10-03
A szerintem való értelmezése a dolognak a Képzõmûvészet rovatban a barokkról írott cikk hozzászólásaiban olvasható
név: wazze e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-10-02
" a bûvész a cirkuszban a fényes nap, ha za ragyog a kassza is szépen megdagad"
név: Fecsó e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-09-30
Igaz. Én nem a Vonnegut könyvek mondanivalóját vontam kétségbe, hanem a mû megközelítésének a problémáját vetettem föl, de egyébként igazad van. A giccset mint üzenetet én is csak fenntartásokkal tudom elfogadni: ha valakinek ez egy kiállításon belül - mondjuk így - mûvészi koncepciója, akkor rendben van /fõleg ha célba is talál/, de ha az egész alkotói tevékenysége errõl szól, akkor ott már gond van - és nem biztos, hogy mûvészetrõl kell beszélnünk ebben az esetben. Bár ki tudja?! Feltehetnék akkor a kérdést, ki a mûvész? Szerintetek hogyan értelmezhetõ ez a meghatározás?
név: gabor e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-09-30
gondolkodtam azon, amit irtal Szilard, de meg mindig ugy tunik, hogy egy Vonnegut konyvnek is van "eszmei mondanivaloja", tobb is. A giccs lehet- legyen uzenet, de akkor biztosan tudjam, hogy ez szembesites, parodia, de nem alibi.
név: Fecsó e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-09-30
Valóban, az "üzenet" tényleg másodlagos, vagy nincs is, de hozzá szoktattak bennünket ahhoz, hogy megfejtsük az alkotás mibenlétét, és ehhez gyakran valamilyen tartalmi kapcsolatot keresünk. A XX. század második felének mûvészetében szerintem nem mindig mûködik. Ez olyan, mint amikor a XIX. század elemzési módszereihez szokott irodalomat okató tanár megkérdezi egy Vonneguth mûvel kapcsolatban, hogy mi a mû eszmei mondanivalója. Ugyanakkor - legalábbis szerintem - a giccs is lehet üzenet - hamár nem tudunk leszokni az üzenet keresésérõl.
név: Szászi Zoli e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-09-29
Mi hát a giccs, ez itt a kérdés? na most kérdés az is, persz, jól el lehet lenni ennek az embernek itt a képeivel egy lakásban, dekoratív, meterségbeli tudásban szinte fotószerû, de rózsát nem szeretek festve nézni, hanem kint a szárán, miként a bogánycsot sem teszem az asztalra. Hu Sen egyszer azt kérdezte mesterétõl: Mester, hogyan világosodhatnék meg? Erre a mester megkérdezte: Reggeliztél már? Hu Sen azt mondta: Igen. Akkor mosd el a csészédet. Mire Sen megvilágosodott. Na de hol itt a macska, hol itt a bölcsõ? Hát ott, hogy tiszta képek, csak nincs edény mögöttük!
név: gabor e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-09-28
igen, otto reakciója kapcsán az jutott eszembe, hogy ez a fajta alkotás irodalomban inkább amolyan Eszterházy- féle lenne. Õ sem tartja szükségesnek sem a gondolatot, sem a témát- egyik nyilatkozása alapján. Ami fontos, hogy úgy írjon, mint más nem.
név: oti e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-09-28
Egyetértünk. Én a kép technikai megoldásával való üzenetekre viszont nem nagyon vagyok vevõ. Az én szememben az egész olyan, mintha egy költõ gyönyörû kalligráfiával írná le azt, hogy bla-bla-bla, egy másik meg macskakaparással azt, hogy "... ki tudja, az életet halálra ráadásul kapja..." Van egy ismerõsöm, a besztercebányai AVU-n tanít, aki hihetetlen felületeket képes kialakítani. Vászonra olajjal egy rozsdás sparhet felületét festette fel... Döbbenetesen jól sikerült. Muszály volt megtapogatnom... Ismerek egy pozsonyi autószerelõt, aki retus-technikával, vagyis szórópisztollyal hihetetlen dolgokat mûvel motorok benzintartályára, kamionok oldalára..., de nem tartja magát mûvésznek... Világos és érthetõ: Palo csendéleteiben azt mutatja meg, mi mindennel lehet festeni kiváló színvonalon... Ok
név: Fecsó e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-09-28
Szerintem sok függ attól is, ki a képzõmûvész mestere, melyik atelierben dolgozik, sõt még az is számít, melyik egyetemen tanult. Sokat segít /de akár torzíthat is/ egy formálódó egyéniség esetében a tanár egyénisége, világszemlélete is. Az viszont tény, hogy sokkal több látványos effektusokra támaszkodó, vizuális öttletbörzeszerû kiállítás van az utóbbi néhány évben vagy évtizedben a kiállítótermekben. Az is tény, hogy a koncepció mélységi-tartalmi struktúrái nehezen megközelíthetõek, ha vannak egyáltalán. Nem a tartalommal üzennek, hanem a kép technikai megoldásával. Ilyen is van, el kell fogadni. De én még mindig szerencsésebbnek tartom, mint azokat a megoldási lehetõségeket, melyeket polgárpukkasztó jelzõvel látnak el. Az egyik "képzõmûvész" szó szerint telehordta szeméttel nemcsak a kiállítótermet, hanem az egész galéria területét. Meddig kell még szegény polgárokat pukkasztgatni? Ha eddig nem pukkadtak ki, ezután biztosan nem fognak. No ezzel van bajom, sõt kifejezetten felháborít. Meddig terjed a mûvészet, és honnan kezdõdik az arcátlanság? Bármilyen megértõ is vagyok bizonyos dolgokkal szemben, van amit már nem lehet ráfogni a világra és a társadalomra.
név: oti e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-09-28
Örülök, hogy az aktuális kiállításokkal is tudunk már foglalkozni. Nagyon jó, Szili, csak így tovább. Jó lenne személyesen is találkozni Paloval, érdekelne, hogy mi vitte erre az útra. Furcsa, hogy a mûvészettörténészek már a figura alkalmazását is maradinak tartják és ilyen jellegû alkotásokat pedig elviselnek. Az ellentmondásokkal van mindig problémám, nem az alkotó személyével. Palo Megyesi akkortályt járt a V©VU-ra Pozsonyba, mint én. Õ is grafika szakon végzett, azt hiszem. Ekkortájt, a 90-es években már lehetõvé tették az egyes katedrák és mûtermek átjárhatóságát. Sokan kipróbálták az összes lehetõséget, minden szemeszterben más tanárnál voltak és a féléves kipakolásnál mindezt alibiként használhatták fel, ha nem volt elegendõ befejezett alkotásuk. A vadhajtásokat viszont nem nagyon érkezett egyik tanár sem lemetszegetni róluk. Palo alattam járt három évvel, így végülis nem kritizálhatom, mivel nem tudok túl sokat róla. Hozzám nem áll közel az effajta nézõ-megnyerés. Úgy tudom, hogy a sulin elég sok problémája volt abból, hogy az ún. effektekre törekedett. Vagyis eléggé hatásvadász alkotásai voltak, amit tanárai nem nagyon díjaztak. Érdekesek ezek az effektusok, viszont azt hiszem, ezek az õ szakmai bravúrjáról szólnak és a mesterségbeli tudásáról. Mindamellett érdekel a kiállítás és biztosan megnézem.
név: Hanesz Zoltán e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-09-27
Izglmasan hangzik. Azt hiszem megnézem. Köszi az infót.