[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

MakaiHU

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

Szír menekültválság – a valós történet… (1. rész)

szerző: Sam Koubbi 2015-09-15

 

Szír menekültválság – a valós történet… (1. rész)

 

A zsarnok Bashar al-Aszad rezsim elleni felkelésben elpusztított, hazájukat elhagyó és Európába érkező szír menekültek hulláma Európa- és világszerte felkavarta a médiát. Szír felkelő csapatok már majdnem öt éve küzdenek azért, hogy Bashar seregeit legyőzve véget vessenek az ő uralmának és visszaszerezzék hazájuk irányítását. A rezsim elleni lázadás valamint a növekvő intenzitású háború folyamán nyilvánvalóvá vált, hogy a harcokban részt nem vevő civilek saját biztonságuk érdekében a háborús övezet elhagyására kényszerülnek. Ezáltal arra kényszerülnek, hogy menekültként más befogadó országokba utazzanak. A történet röviden és egyszerűen ennyi.

 

Bármely ország átlagpolgára annyit ért meg a történetből, amit a médián keresztül lát és hall. A kérdés csak az: valóban annyi-e a történet, amit látni engednek? A tények valóban tények-e, a teljes igazságot mutatják-e, vagy csak kiválasztott események? Megvezet-e bennünket a média az általa bemutatott események révén?

 

A következő cikksorozatban a szír menekültválságot különböző (emberbaráti, politikai, szociális és gazdasági) szemszögből vizsgáljuk a lehető legtöbb tény felsorakoztatásával, így a véleményalkotással, illetve nézőpont-kialakítással olyan közel juthatunk a valósághoz, amennyire az lehetséges.

 

A fél életemet Londonban leélt marokkói származású muszlimként lehetővé válik számomra, hogy a történetet minden oldalról – muszlim és nyugati felfogás szerint is – képes legyek látni. Bármely oldalt érintő előítélet, illetve kivételezés nélkül igyekszem bemutatni a teljes igazságot annak érdekében, hogy Önök megismerhessék azt és megalkothassák saját véleményüket.

 

Számunkra, mint átlagpolgár számára az első és leglényegesebb a krízis emberbaráti vonatkozása. Mind emberek vagyunk és bár más-más módon, de gondoskodunk egymásról. Szíria vérzik és a polgárháború az ENSZ legutóbbi statisztikái szerint már több mint 220 000 emberéletet követelt, köztük nemcsak a harcosok, hanem gyermekek, öregek, nők életét is. A történelem folyamán minden háború során volt menekültáradat más, biztonságos országokba. A szír háború sem különbözik ettől. Az ötévnyi zavargások és a háború során a 23 milliós lakosságból több mint 4 millióan váltak menekültté, ennyien kényszerültek elhagyni a hazájukat. A modern történelem egyik legsúlyosabb menekültválsága ez.

 

Most nézzük a krízist európai szemszögből. Az utóbbi néhány hónapban a média által nagy felháborodást keltett az európai határokhoz érkező szír menekültáradat. Ezek az emberek életük kockáztatásával keltek át a Földközi-tengeren, vagy épp a hosszabb szárazföldi utat választották Észak-Afrika felé. Az Európába érkező, havi szinten pár százra tehető menekültlétszám normálisnak volt tekinthető. Ugyanakkor a hirtelen menekülthullám megkongatta az európai kormányoknál a vészharangot. Az elmúlt pár hétben ez valóban jóval nagyobb intenzitású, ami teljes káoszt idézett elő Magyarországon.

 

Néhány kormány a helyzetet közvetlen fenyegetésként kezelte az életre, gazdaságra és társadalmi rendszerre egyaránt, míg mások elég intelligensek voltak ahhoz, hogy a hőst játszva felkarolják a rászorulókat. Az egyének álláspontját számításon kívül hagyva a politikusaink csordaként terelnek bennünket, játszva az érzéseinkkel és lelkiismeretünkkel annak érdekében, hogy elégedettek legyünk az ő döntéseikkel, bizonyítva ezzel vezetésre való rátermettségüket.

Az utolsó menekülthullám óta az Európai Tanács álláspontja szerint az Európába bejutni szándékozó szírek száma 40 000 körüli. A tanács egyetértett abban, hogy Európa – előre megállapított országonkénti kvóták szerint – további 120 000 menekült befogadását tűzi ki célul. Ez a szírek irányában tanúsított igen jelentős humanitárius cselekedetnek tűnik Európa részéről.

 

Pár kormány és európai vezető reakcióját megnézve érdekes összehasonlítást tehetünk. Az átlag állampolgár reakcióit itt két okból nem veszem figyelembe: 

  • egyrészt az állampolgároknak joga van bármi módon reagálni, mikor a saját országukról van szó, szabadon cselekedhetnek, elfogadhatják, illetve visszautasíthatják a helyzetet. Ez megkérdőjelezhetetlen, jogukban áll bárhogy reagálni és ez a reakció ezáltal teljes mértékben tiszteletben tartandó még akkor is, ha logikátlan vagy épp erkölcstelen.
  • másrészt – ahogy az már korábban említésre került – szomorú tény, hogy a média kontrollálja a véleményünket és azt, ahogyan a dolgokat látjuk, hogy elfogadunk-e valamit vagy sem.

 

Hogy rövid legyek, csak néhány ország, illetve politikus reakcióját sorolom fel:

  • Angela Merkel volt az első, aki pozitívan reagált a válságra és befogadta a menekülteket, segítséget és reményt adva nekik. Ennek köszönhetően Merkelt a menekültek hősnőjeként, megváltójaként üdvözölték. A média attól volt hangos, hogy Merkel a szír menekültek megmentője, valamint hogy hatalmas dolgot tett a menekültekért, példát mutatva Európának a krízis kezelését illetően. Németország ekkor pár ezer menekült befogadásáról nyilatkozott. Angela Merkel beszédében azt hangoztatta, hogy a szírek számára örökre emlékezetes marad a német segítség, melynek jelentőségét az is növeli, hogy sok arab ország jobb pozícióban lett volna megtenni ugyanezt. Németország az Európa Tanács kvótája szerint 31 500 menekültet fogad be az elkövetkező évek folyamán
  • Franciaország nemrég jelentette ki, hogy beleegyezett 24 000 menekült 2017–18 között való befogadásába
  • Az Egyesült Királyság 20 000 menekültet fogad be a következő öt évben
  • Más országok bár néhány feltételhez kötve, de beleegyeztek a rájuk eső rész teljesítésére

 

A gyors ütemben kibontakozó események meglepetésként és egyben nyomasztóan is hatottak az európai polgárokra. Nem értették, hogy mi történik, miért kopogtat ez a pár ezer idegen az ajtóikon. Teljesen érthető, hogy ez vegyes reakciókat és a legkülönfélébb érzéseket váltotta ki az emberekből. Mindazonáltal azt megérteni, hogy valójában mi történik, először teljes képet kell alkotnunk a menekültválságról, birtokába jutni azoknak a tényeknek is, melyek az európai médiában sosem kerültek említésre.

Azt várom az olvasótól, hogy a cikket áttanulmányozva felmerüljön bennük a kérdés: “Ha mostanáig 4 millió menekült hagyta el Szíriát, és Európában csupán 40 000 van belőlük, hol vannak a többiek?”

 

Most nézzünk meg pár tényt a valós szír menekültválsággal kapcsolatban:

  • az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának adatai szerint a szír menekültek eloszlása a következőképpen alakult:
    • Törökországban 2 millió (a teljes lakosság 2%-a) 
    • Libanonban 1,2 millió (a teljes lakosság 20%-a)
    • Jordániában 625,000 feletti (a teljes lakosság 10%-a)
    • Irakban 250,000 (a teljes lakosság 0,7%-a)
    • Egyiptomban 130,000 (a teljes lakosság 0,2%-a)
    • Észak-Afrikában 50,000 feletti
    • Ezekbe az országokba 5 éve, a felkelés kezdete óta áramlanak a menekültek
    • A törökországi menekültek nagy része már beolvadt a török társadalomba, mintegy állampolgárként tekintenek rájuk
    • A török kormány alacsonyabb helyi adókkal, csökkentett víz- gáz- és elektromos díjakkal támogatja a szír menekülteket     befogadó török családokat 
    • A fenti országok mindegyikében menekülttáborokat állítottak fel, hogy a határokat átlépő szíreket el tudják szállásolni
    • Ezek a befogadó országok küzdenek a saját kríziseikkel, a saját költségvetési keretükből gazdálkodnak, más országoktól minimális segítséget kapva
    • Az ENSZ becslése szerint 5,5 billió dollárra van szükség a menekültválság kezeléséhez
    • Ezen a nyáron Európa ígéretet tett 1,2 billió, az Egyesült államok 507 millió, Kuvait pedig 500 millió dollár támogatásra
    • Az ENSZ önálló segélyprogramokat futtat a befogadó országok segélyprogramjai mellett, bár ezzel a szükséges segítség töredékét tudja csak biztosítani

 

Ezek a tények világosan mutatják, hogy az európai történések mennyivel kisebb jelentőségűek annál, mint amivel a Szíriához közeli országoknak kell megküzdeni a menekültek megsegítése érdekében. Mégsem hallottuk a médiában, hogy milyen nagyszerű ember a török, a jordán vagy a libanoni miniszterelnök. Mindez következhet az arab kultúrából és vallásból; mikor segítséget nyújtasz, nem kell elmesélni az egész világnak, csak csináld diszkréten… Hogyan voltak képesek megbirkózni ezek az országok az elmúlt öt év menekültáradatával szállás, étel, ruha, higiénia, lelki szenvedés, stb. tekintetében? Angela Merkelnek a “válság hősnője” és a “követendő európai példa” szerepekben való tetszelgés helyett el kellene ismernie Törökország nagyságát és követni őket a menekültek megsegítésében.

 

Többről szól ez a válság, mint ami elsőre látszik. Ahogy már láthattuk a történelem folyamán, minden krízis egyben hatalmas anyagi lehetőség egyesek számára. Hamarosan hallunk majd a szír menekültek számára történő adománygyűjtő kampányokról és más eseményekről, melyek a válságot pénzforrásként használják. A média az elsődleges haszonélvező, vagyonokat keresve a szír menekültválsággal kapcsolatos történetek, fotók, videók, stb. révén.

 

Az nem kétséges, hogy a válság valamiképpen kezelésre kerül, akár minden ország, akár csak egy pár segítségével. Mindenesetre abban biztos vagyok, hogy ez után az első cikk után az olvasó már más véleményen lesz azáltal, hogy teljesebb képet lát. Szándékom nem az olvasói vélemény megváltoztatása, a menekültek helyzetével való szimpatizálás elérése, vagy épp a segíteni szándékozó európai országok törekvéseinek alábecslése. A cikk az igazságról, a teljes igazságról szól, nem pedig részigazságokról.

 

A sorozat következő cikke a szír válság politikai porondon történő kihasználásáról, a politikusok játszmáiról szól majd; angyalokról és ördögökről, bárányokról és farkasokról. Mind tudjuk, az igazság a politikában sosem az, aminek látszik.

 

 

 

 


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :