[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

LitFest

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

Szomorú vasárnap Komáromban

szerkesztette: Lovas Enikõ, 2009-06-05

Szomorú vasárnap KomárombanTörténetesen éppen vasárnap délutánra esett a Szomorú vasárnap általam megtekintett elõadása. Ez a vasárnap azonban mégsem volt teljesen szomorú, mert felemelõ színházi élménnyel lehettem gazdagabb.


Szomorú vasárnap Komáromban

Szomorú vasárnap Komáromban

Szomorú vasárnap Komáromban

Szomorú vasárnap Komáromban

Szomorú vasárnap Komáromban

Avagy csak átutazók vagyunk itt a Földön…

A szünetben kedves marcelházi nénikék cukorkával kínáltak, és elõadás közben bizony-bizony dúdolgatták és megkönnyezték a szívhez szóló dalokat. S ez sokkal inkább volt rendjén, mint karótnyelten ülni a széken a vasalt ruhában…

Müller Pétert, az írót, gondolom, felesleges bemutatnom, jómagam is számos könyvét olvastam, s a Mária evangéliumát is láttam egynéhány változatban (azért a szívem csücske a komáromi változat marad). A színdarab dramaturgja Vinkó József.

A Szomorú vasárnap Seress Rezsõ dalszerzõ nem is kissé rögös, de annál izgalmasabb életútját tárja elénk. A komáromi változatban a rendezõnek, Lévay Adinának és a dramaturgnak, Varga Emesének köszönhetõen a fõszereplõn kívül még három színész és három színésznõ játssza el a történetet. A fõszereplõ, Seress Rezsõ nem más, mint Fabó Tibor Jászai Mari-díjas színmûvész. Amit a színpadon tõle láttam, nem nevezhetõ színészi alakításnak – mert nem alakította Seresst, hanem õ maga lett azzá. Egész idõ alatt elhittem neki, még zongoráznia sem kellett. Fabó Tibor Seressként hidat épített a színpad és a nézõtér között, lélektõl lélekig ívelõt. Feleségét, Helénkét, Holocsy Krisztina idézte meg, s egészen apró rezdülésekbõl építkezve, az emberi kapcsolat számtalan állomását varázsolta elénk. Alakítása akár egy mûvészi akvarell, nincsenek benne hivalkodó, erõs tónusok, az elsõ pillanatban talán halványnak látszik, egységében mégis teljes, kerek egész. Balaskó Editnek több szerepe is van a darabban, de ezek közül magasan kiemelkedik a dilis Spitzer néni figurája, mely olyannyira izgalmasra  sikeredett, hogy jómagam szívesen megnéznék egy darabot a néni életérõl Edittel a fõszerepben. Ollé Erik is több szerepben került színpadra, közülük a Totyesz, a pap-barát a legmegindítóbb, Jani, a pincér pedig a legfontosabb. Germán Zille mint Rökk Hédi, Manases István mint Otto Klemperer és Pille Tamás m.v. mint Brúnó úr voltak színpadon, kiaknázva mindazt, amit a szerep adott.

A díszlet rendkívül ötletes, a jelmezek nemkülönben, valahogy minden a helyén van ebben az elõadásban. A díszlet- és jelmeztervezõ Gadus Erika m.v.,  Pálinkás Zsuzsa pedig láthatatlanul gondoskodik az élõzenei kíséretrõl. Minden bizonnyal jobban zongorázik, mint Seress Rezsõ annak idején a Kispipában. A zenés darab koreográfusa a Harangozó Gyula-díjas Krámer György m.v. Az elõadás zenei vezetõje Szilassy Nelly m.v.

Nézem az elõadást, ezt az életforgatagot és összeszorul a szívem, mert manapság lehetetlen lenne, csak úgy elszökni a cirkusszal. Tizenhat éves korig kötelezõ az iskolalátogatás: a négy fal, tábla, könyvek, elméletek. A kereteink ránkszorultak. Valamikor az élet tanított az életre, most meg nem tudunk és nem is merünk élni. Bárcsak jobb lenne így, de így se jobb! Nézem a történetet és lelki szemeimmel látom, ahogy most a kis Rezsõt zeneiskolába adják, aztán azt is látom, ahogy megutálja a kötöttségeket és sosem születnek meg ezek a slágerek. Mennyivel szegényebbek lennénk! Vagy ha mégis tovább zenél, a Szomorú vasárnapot majd egy emós zenekar teszi slágerré és mindent megdizájnolnak, és lesz marketing meg arctalanság, esetleg az még dob a reklámon, hogy az öngyilkosinduló szerzõje maga is öngyilkos lett… Mennyivel szegényebbek vagyunk! Pedig ha tetszik, ha nem, mi is csak ugyanolyan átutazók vagyunk itt, a Földön.

Végezetül azt, hogy a Szomorú vasárnap címû dal a száz fehér virággal giccs-e, vagy sem, hadd ne én döntsem el. Rejtõ Jenõ bölcsen megírta a Csontbrigádban: „Nincs melódia, ami gyönyörûbb, felemelõbb és meghatóbb, mint egy nagyszerû giccs, ha idõszerû lesz bennünk valamiért”. Ez a dal, ahogy Seress Rezsõ számos melódiája, ma is gyakran válik idõszerûvé.

 

siposs


színházi fotók: Dömötör Ede


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :