[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

LitFest

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

Szövegváltozatok és szövegköziség (2. rész)

szerző: Fried István 2016-09-05

 

Szövegváltozatok és szövegköziség (2. rész)

 

 

A Rovart folytatja a Kazinczy Napok nyelvművelő rendezvénysorozat előadásainak folytatásokban való leközlését, amelyet 2015-ben indítottunk. A 2016. évi 47. Kazinczy Napok során elhangzott előadásokat Kolár Péter bocsátotta rendelkezésünkre, amit ezúton is köszönünk. 

 

(Kazinczy Ferenc „ön-átírásai”-hoz)

 

 

Természetesen Kazinczy nemcsak kései önleíró műveiben (még a Pannonhalmi útban is) érvényesítette a correctio elvét. Ez az antikoktól a középkori és klasszicista poétikákon keresztül Kazinczyhoz eljutott költészeti alapelv kiváltképpen ott hatott, ott mutatkozott produktívnak, ahol az átdolgozás célzata „manifeszt” módon érződik, valamely nem titkolt, a szövegbe kódolt esztétikai vagy kevéssé esztétikai szándék okozza az elhagyást, a betoldást, a leírt helyzet elmozdítását; nem feltétlenül egy közvetlenül elérendő cél érdekében, ámbár a különféle személyeknek elküldött levelekben az ad hominem igyekezet tetten érhető, továbbá mindez valamely megfontolást igénylő (jóllehet nagyon tudatos) elhatározás földerítésére ösztönzi a szöveg olvasóját. Igencsak beszédes, mikor milyen szöveg és/vagy (más) kulturális esemény iktatódik be az előadásba, vagy marad el az előadásból: miként bővül egy jelenet az irodalomból, művészetből vett motívumokkal vagy tárggyal; ugyanakkor miként (és miért) tömörül a szöveg, hogy a kulturális hozadékok (melyek hol hasonlatként szolgálnak, hogy „élet” és „irodalom” össze/egymásra látására/láttatására törekedjenek) kihagyásra ítéltettek egy csupasz, tárgyszerű közlés kedvéért. 

 

A kutatás még nem tart ott, hogy tipizálhatók volnának Kazinczy variációs technikái, és nagyon kérdéses, hogy egyáltalában tipizálhatók-e. Egyelőre annyi mondható el az összegyűjtött fordítások kilenc kötetéről /7/  (általában), hogy: 

1) a műfaji differenciáltság megvalósításában érdekeltek a szövegek

2) a műfaj és az előadás összhangba hozásán iparkodnak

3) az első kötetkiadásokhoz képest egy választékosabbnak, jellegzetesebbnek hitt „stílus”, az anyanyelvbe integrálás próbája zajlik

4) felmérése történik annak, mennyire viseli el a magyar nyelv az idegenszerűségeket, az újszerűségeket, mennyire honosítható a német és a francia nyelvi „hozadék” a hangsúlyozottan fordítás-elvű irodalomteremtésben

5) a különféle korokból, helyekről származó szövegek magyar nyelvi változata milyen mértékben előkészítője annak a (rövidre zárva) stílusújításnak, amelynek Kazinczy elkötelezettje volt, és amelytől olyan reflexiókat remélt, amelyek megerősítik vállalkozásában. 

(Tudjuk, hogy ez a reménye vált be a legkevésbé, noha igen kevesen voltak, akik a kilenc kötetet tüzetesen végigolvasták, a jelenlegi sajtó alá rendezőn, lektoron, sorozatszerkesztőkön kívül ma sem tolonganak az immár egyetlen kötetben föllelhető fordítások olvasói.)

 

Töprengtető példámat mégsem innen veszem, hanem az Erdélyi levelekből. /8/  Részint azért, mivel ennek folyamatos átalakítása (a részközlések ellenére) egyként jellemző Kazinczyra s a kéziratos példányok olvasóira, kik közül szinte mindegyik kívánt valamely módosítást a szövegen. Kazinczy azonban maga sem döntötte el, hogy Goethe Italienische Reise /9/ című útleírásának megfelelőjét alkossa-e, netalántán olyan kézikönyvet, amelyet az Erdélybe utazó haszonnal forgathat, vagy olyan enciklopédikus művet, amely az úti levelekkel együtt, azaz a levélformával összhangban (s ebben a goethei példa erősen segítette) egyszerre kínálja föl a leírás pittoreszk-személyes hangoltságát és a földrajzi, múzeológiai, képzőművészeti, etnográfiai, „nemzetpolitikai” és messze nem utolsósorban történelmi ismereteket, fejtegetéseket, hozzávéve, hogy rendkívüli táj-, személyes és történelmi pillanatok versre fakasztották a költőt, hogy az író nem egyszer (s itt Sterne Kazinczy fordította útleírása lebeghetett a szeme előtt) anekdotába fordítsa át az előadást,  nem pusztán az érdeklődés fönntartása, hanem az ismeretközlés ún. életszerűsége kedvéért. 

Az Erdélyi levelek nem csupán egy, a maga írásmódjában elbizonytalanodó és a tökéletesség ábrándjától távolodó szerző öndokumentációja, hanem a correctio elvének végső tanulságát is adja, ti. a mű külső körében végrehajtott, mások által javasolt változtatások lényegében a mű felszámolódásához vezettek: sok a változat, egyik sem „véglegesített” alapszöveg. De nem is egészen az, aminek „eredetileg” készült, annak ellenére, hogy nyomdakész, cenzúrázott kézirataink (is) vannak. Kiadói közül ki-ki közzétette a maga elképzelését, több szöveget ollózva össze; végül a kritikai kiadás jelentette meg azokat a variánsokat, /10/ melyek mindegyike valamiképpen alapszövegnek vélhető. 

 

Ezek után lássuk a kiszemelt passzust. Előzetesen annyit, hogy a tordai templomba lép be egy ifjú leány. 

 

„Olykor körülvivé fekete hosszú pillás szemeit a templom népén, egyszer kétszer felnéze a deákra is, de lelke semmiben részt nem vett; amit magában lele, őt inkább érdeklé, mint minden egyéb. Előttem vala Sir Joshua Reynoldsnak Bause által rézbe metszett kis csintalana (la petite Rusée), s azt mondám magamnak, hogy Goethe ily teremtések körül voná le azt a bájos képet, melyet aztán a Testvérekben Mariskává, Egmontban Klárikává, Meisterben Mignonná feldolgozott. A templomban nem vala senki, ki megsejtse, hogy szemeim a szép ártatlanon lebegtek: ki érthette volna itt, hogy ez az ősz ember csak festői szemmel nézé a gyönyörű, a gondokat még most nem ismerő teremtést? Irigylém Socinnak és az oly ifjaknak, amelyeket itt láték, azt az ő tanítványkáját.” /11/ 

 

A részlet többfelé nyithatja az értelmezést. Az irodalomba átjátszott szemlélés lenne az egyik, a képzőművészettel megalapozott kép rávetítése a Kazinczy-fordításkötetek két színmű-hősnőjére lehetne a másik, nem utolsósorban a gyermekifjú leányka megidézése, akibe a már akkor sem egészen fiatal Kazinczy olvasás közben beleszeretni látszott, /12/ és akinek bájos alakja az ifjúkori szerelem, Kácsándy Zsuzsanna Lotti nevű leánykájára vetül rá, még azelőtt, hogy találkoztak volna. Az (ön)életrajz-írói leírás egy a nagyon is evilági szépségtől elragadtatott; azt idealizáló, könnyen hevülő poéta vallomásszerű előadásába csap át, amelyet azonnal visszavon, mintegy visszalép az e tárgyú epigrammák világából (Az erdő, mely kapcsolatos Kácsándy Zsuzsannával, Idához, a Mezei virágok első öt darabja), /13/ hogy az utolsó mondat nem minden irónia nélkül figyelmeztesse a beszélőt és olvasóját a templomi jelenet „realitására”. 

 

Megismételném: egy szakrális térben lezajlott pillanat leírása, amely a mindenütt reflektálni kész írói (és nem merőben útleírói-megfigyelői) státus szűnni nem akaró alkotni törekvését dokumentálja, megjeleníti a templomba térő leányt, mintegy belehelyezkedvén gondolatvilágába, hogy innen rokonítható művészeti tárgyakra irányíthassa a figyelmet. S bár végig a leányról van szó, a lényeges mégis a műalkotással való egylényegűsége, melynek megnevezéséhez a kortárs világirodalom legnagyobbját hívja segítségül. Ennek révén a megjelenített leány immár egy olyan világ része, mely egyszerre kelti föl a – mint írtam – könnyen hevülő költő érzékies megjelenítő erejét, valamint a művészet és valóság egybelátásán munkálkodó képzeletét. A megnevezett festő, Reynolds (1723–1792) a legjelentősebbek közé tartozik a XVIII. században, portréival vált nevezetessé, melyeket a „sötéttiszta”, a fény-árnyjáték, a chiaroscuro jellemez. S hogy Kazinczy nem a képet, hanem a képről készült rézmetszetet idézi meg, ezzel „fordításesztétiká”-jára is utal, amennyiben műremekekhez nem lehetséges a közvetlen hozzáférés, a személyes megtekintés, akkor meg kell tenni mindent, hogy legalább kópiában, metszetben legyen szemlélhető. Áttételesen ez valósul meg a (sikeres) fordításokban; ezekután az általa tolmácsolt Goethe-színművek hősnői magyar nevükön elénk állítva, mintegy folytathatják a gondolatmenetet. A Mignon-hivatkozás leplezett önvallomás, a Lotti-alak belekomponálódása a leírásba. A visszavonás ellenére marad a mondat lelkesültsége, a tudóskodó zárás s a célzás volna az ellensúly. /folytatjuk/

 

/8/ Kazinczy Ferenc: Erdélyi levelek, s.a.r, Szabó Ágnes. Debrecen 2013.

/9/ Goethe: Utazás Itáliában. In Uő: Önéletrajzi írások, vál, jegyz. Győrffy Miklós, az Utazás Itáliában anyagát Rónay György válogatta, ford. Győrffy Miklós, Rónay György, Budapest 1984, Goethes Werke in zwölf Bänden. Zehnter Band. Italienische Reise. Kampagne in Frankreich. Kleinere autobiographische Schriften, bearb. Herbert Greiner-Mai. Berlin-Weimar2 1968.

/10/ A 8. sz. jegyzetben i.m, 568–569. tizenhat kézirattal számol, a Tudományos Gyűjteményben publikált részletek előtt feljegyzéseket közöl, majd a részleteket követőleg négy teljes változatot.

/11/ Ezt a passzust egy korábbi kiadásból idézem, a kritikai kiadás ezt a variánst nem adja. Kazinczy Ferenc: Erdélyi levelek, szerk., szöveggond., utószó, névmutató, szómagyarázat: Kováts Dániel. Budapest 2008, 175. A kiadás a helyesírást modernizálta.

/12/ Erről egy egyelőre kéziratban lévő tanulmányban írok. Megjelenés: Széphalom Évkönyv 2015.

 

/13/ Kazinczy Ferenc Összes költeményei. s.a.r, Gergye László, Budapest 1998, 96–98, 102. A Lotti-szerelem jelenik meg A boldog alkonyban, 64.

 

Kapcsolódó cikkek:

 

https://www.rovart.com/hu/szovegvaltozatok-es-szovegkoziseg-1-resz_3491

https://www.rovart.com/hu/egy-mkod-szlovakiai-magyar-jogi-kozigazgatasi-nyelv-es-terminologia-kialakitasanak-lehetsegei-2-resz_3463

https://www.rovart.com/hu/egy-mkod-szlovakiai-magyar-jogi-kozigazgatasi-nyelv-es-terminologia-kialakitasanak-lehetsegei-1-resz_3462

https://www.rovart.com/hu/anyanyelv-hasznalati-jogok-a-karpat-medenceben-2-resz_3448

https://www.rovart.com/hu/anyanyelv-hasznalati-jogok-a-karpat-medenceben-1-resz_3447

https://www.rovart.com/hu/a-kazinczy-napok-tortenete-1-resz_3415

https://www.rovart.com/hu/a-kazinczy-napok-tortenete-2-resz_3416

https://www.rovart.com/hu/a-nemzethalal-vizioja-1-resz_3430

https://www.rovart.com/hu/a-nemzethalal-vizioja-2-resz_3431

https://www.rovart.com/hu/46-kazinczi-napok-14-resz_3381

https://www.rovart.com/hu/46-kazinczi-napok-13-resz_3380

 

 

 

 

 

 

 


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :