[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

MakaiHU

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

Sztédzs, revolúsön, póver

szerző: Szávai Attila 2010-07-04

 

Sztédzs, revolúsön, póver

Sztédzs, revolúsön, póver


Június 8. Vasárnap. A stégen ülés, ha írói ülés, kicsit olyan, mint egy szónok, egy egyszemélyes miniszínpadon. Szónok, aki szólni fog. Aki kicsit már azzal s szól, hogy ott ül a stégen. Vannak körök (négyzetek) akik így gondolják. Gondolom. Hogy tehát ülsz egy tóparti stégen, adott esetben Bánkon. Ha vagány akarsz lenni, akkor meg úgy mondod, írod, szólod ezt: ülök a sztédzsen, szevasztok, figyusszatok, mondani akarok valamit. Hát, őőő, szóval.

 

***
 
Valaki ott a túlparton lehalkíthatná a kissé túlzó konfekciózenét. Nyomatják a gagyi popzenét a strandon. Lehetne már valami zenei forradalom. Revolűsön. Nos, szóval. Ülök a sztédzsen láblógálva, fél lábszáram (ha kimondom ezt, egy marha jut eszembe) a vízben. A langyos (khm, mérsékelten temperált) vízben. Mozgatom a lábam, lököm el a hullámokat, keltem azokat, mozgásba hozom a felszínt. Mozdulataimra egészen tehetséges körök indulnak útnak (víznek), egészen messzire nyomonkövethetőek. Aztán elvegyülnek, összemosódnak a többivel. A többi hullámkeltő munkájával. Egy bedobált fenekezőcucc hullámaival, egy tóba köpő horgász csulahullámával, a felszínre úszó apró halak, hogy hívják ezt, kicsőrözéseivel, nem így mondják. Azt tehát, mikor kijön a kicsi halpajtás, kidugja a száját, kiköszön, talán levegőt vesz ilyenkor, vagy éppen kiköp, visszaköp a horgásznak, hogy anyádat pöködjed, geci. Szelíd szél fújja a tavat. Hullámoztatja.

 

***

 

Szemben, a strandon, két-három fürdőző. Nekik ordíttatják a konfekciózenét. Húsz-harminc éves számok, amikre már akkor is elaludtak a csehszlovák gumimatracon a népek. Bikicsunáj. Egyebek. Hallod a zenét, itt és most. És érzed a csehszlovák gumimatrac ordenáré műanyag-büdösét az orrodban, emlékeidben. A szádban is. Gyomrodban. Nekik nyomják a strandzenét. Fizettek érte. Nekünk nem zenélnek, nem fizettünk érte. Csak sajnos mi is halljuk. Halljuk ezt, hogy nem nekünk. Van, hogy meghallod a szavak közti érzeteket. Kimondják, és megjelenik benned, orrodban, szádban, gyomorban egy érzet. Vágott a csehszkó matrac oldala. Kapcsoljátok ki a picsába. Tekerjétek le a hangerőt.

 

***

 

Ahogy átsüti a koraesti nap a tófelszín felsőbb vízrétegeit, halakat pillantok meg. Apró gyerekhalakat, akikből (szevasztok) olyan finom, vagy éppen határozott böfögéseket fog elkövetni a nyári nép. Egyelőre némán állnak a napsütötte vízben. Mármint, hogy nem mozdulnak. Lebegnek. Mint valami színdarab díszletei. Apró szemeik, mint kis gombok egy elektromos játékon. Játékon, amit Isten nem régen kapcsolt be, hogy tessék, póver, ússzál, vigyázz magadra, ne higgyél minden gilisztában, csontkukacban, satöbbiben. Sokat tudok a hitről, kinek miben kell, elhiheted.

 

***

 

Ezt az egészen jól megvilágított vasárnap délutánt is kerékpározással kezdtem. Bringázással. Útközben ismét meglepő tapasztalat. Felfedezés. Az útközben levés, önmagában folyamatos felfedezés, osztályozás, hogy jól van, oké, vagy éppen elégtelen, leülhetsz. Általában, és legtöbbször azért jól van. Ha nem lenne jól, nem mozdulna semmi, itt bent. A belső utakon. A belső bringás, ahogy gurul le a lejtőn, amire egy izzasztó emelkedő vezetett, és fújja a homlokát a belső menetszél, kirázza a hideg, ahogy párolog a tarkójáról a verejték. És vigyorog, és nézelődik, és lélegzik, és, és. És kiköpi a bogarat, amit a menetszél hozott. A felfedezés tehát. A kellemes, huszon fokos időben, az aszfaltra száradva egy apró, hüvelykujjnyi hal. Már megkezdték a rovarok. Egy aszfaltra száradt hal némasága, hallgatása, magánya. Sokkal csendesebb egy halott hal, ha aszfaltra halja magát. Mint simán bele a tóba, másik hal szájába, nagy hal a kis halat, nem is ragozom, vagy egy halevő madár csőrébe. Utóbbit tartom a legvalószínűbbnek. Utazott a halpajtás a madárcsőrben, majd kificánkolta magát a szorításból, hogy elég, nem akarok meghalni. Majd meghalt. Talán rándult még néhányat a forró aszfalton, míg végleg kimúlt. A rovarok hamar megtalálták. Mindannyiunk felett ott a csőr, bekapásra készen. Most nem illik mondani, hogy kapd be. Mindenki feje felett ott a képzavar, hogy khm, félig nyitott csőr, mint Damoklész kardja.

 

***

 

Egyre több kölyökhal úszkál itt a stég körül. Megállnak, elindulnak, csóválnak egyet apró testükön és kész a haladás. A fentieket tisztán látni, az alattuk lévőket halványabban. Az azok alattiakat nem látod, csak gondolod, hiszed, reméled, sejted a mozgást, az apró csóválásokat. Ott alul is. Egészen alul. Oké ennyit mára, hazacsóválom magam, begépelem, ami begépelhető.

 

***

 

Vannak nők, akik egészen állati hangon röhögnek, ha tóparton vannak. Átmenet egy kuvasz vonyítása és egy gyújtáshibás benzines fűkasza köhögése közt. Mikor be akarod indítani, rántani.

 

***

 

Lakás. Vasárnapi lakás. Friss ebéd, macska, tévé, vasalt ruhák. Előző esti cigifüst a függönyön. Számítógép, szék, ósanos (ósenes), nem lehet rajta ülni. A szék gyártója nincsen tekintettel az emberi kényelemre. Az íróság kicsit az örökké „tekintettel vagyok másokra”. Hogy koraeste ülsz a számítógép előtt, szöveget gépelsz, novellát, naplót, drámát, ami van, de belátnak a szomszédok. Indulsz, hogy lehúzod a redőnyt. Ereszted. Odakünn meg éppen érkezik valamelyik szomszéd. Zárja az autót, de te mégsem ereszted le a redőnyt, nehogy azt higgye, rá ereszted, az érkezésére, hogy nehogy belásson, észrevegyen. Inkább elmész hugyozni. Amíg mások hazaérnek.
 


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :

név: dzsu e-mail: a@b.c dátum: 2010-07-07
Koszonom ;)
név: dzsu e-mail: a@b.c dátum: 2010-07-06
Elnezest, talan csak en vagyok vak, de nem lelem, ki a szerzo?