[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

MakaiHU

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

Tate Modern, London

szerkesztette: skitzz, 2006-11-30

aA mai galériák és múzeumok szerepe változóban van. Turistalátványosággá alakulnak át, amelynek attraktivitását meghatározza a reklám, a menedzsment, egyediségük (csak egy ilyen van az egész világon-effektus), amelyhez jelentõs mértékben hozzájárul az is, milyen az építészeti megformálásuk.


Tate mODERN1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

a

12

13

14

15

18

19

20

21

22

21

22

Tate Modern, London, a mûvészetek legifjabb fellegvára


   “Az épület csak egy épület. Ezerféleképpen értelmezhetõ, de egyik sem a mûvészetekbõl ismert hagyományos módszer. Nem olvasható mint egy könyv; nem olyan módon érzekelendõ, mint egy kiállítási tárgy; másfajta gondolati tartalmat hordoz; nincs címe; nem mindig tudjuk, ki az alkotója,. Egyszerûen csak meg kell élni. Ebben rejlik az építészet igazi ereje: a pillanatnyi hatásban, amelyet a látogatóra gyakorol.”

Jacques Herzog, Pierre de Meuron


   Ez az ars poeticája Jacques Herzognak és Pierre de Meuronnak. Ez a svájci származású építészpáros a világ jelenlegi élvonalának egyik képviselõje. Furcsa az útjuk (az építészeti biográfiákat tekintve). Mindketten Svájcban, Baselben születtek 1950-ben, egyidõsek, hétéves koruktól ismerik egymást, együtt jártak egyetemre, együtt alapították meg közös mûtermüket, együtt gondolkodnak, együtt alkotnak.

És ebbõl az együttesbõl aztán nagyszerû dolgok születnek. Bravúrosan kombinálják a formai eleganciát a modern építészeti technikákkal. A köztudatba tulajdonképpen 2001-ben kerültek, amikor az építészetben Nobel-díj presztízsértékû Pritzker-díjat kapták. Ezt pedig a londoni Tate Gallery egy új épületegyüttesének a Tate Modern-nek a megformálásáért kapták.


  Ez a téma építészetileg, mûemlékvédelmileg, de a múzeumok és galériák korunkbeli szerepének szempontjából is érdekes.

   A londoni Tate Gallery kortárs mûalkotásaiból összeállított gyûjteménye számára már nem volt elégséges a rendelkezésére álló tárhely, kénytelenek voltak tovább bõvíteni kiállítási felületeiket. Erre a célra egy a Temze partján fekvõ, elhagyatott gyártelepet (villamos erõmû volt annak idején) szemeltek ki, London központi negyedének közelségében.

   A svájci építészpáros feladata volt ennek az épületnek az átalakítása, úgy, hogy méltó helyet biztosítsanak a tárlat számára, valamilyen módon megõrizzék ennek a technikai mûemléknek a jellegét, kifejezve eredeti hivatását. Olyannyira jól oldották meg ezt a problémát, hogy nemzetközi díjakat, elismeréseket hozott ez a konyhára.


   A mai galériák és múzeumok szerepe változóban van. Turistalátványosággá alakulnak át, amelynek attraktivitását meghatározza a reklám, a menedzsment, egyediségük, (csak egy ilyen van az egész világon-effektus), amelyhez jelentõs mértékben hozzájárul az is, milyen az építészeti megformálásuk. A világszerte ismert nagy galériák idejekorán felismerték ennek a jelentõségét.

    Nagyon tipikus példa erre a Louvre jól ismert bejárati piramisa vagy talán méginkább Daniel Libeskind Zsidó Múzeuma Berlinben. Az építész egyénisége meghatározta a múzeum jellegét, egyedisége bebiztosította a „kultúréhes galériaturizmus“ általi állandó látogatottságot (ami egyáltalán nem rossz). Gondban is vannak vele a tárlatok kialakításáért felelõs mûvészeti felelõsök, ugyanis nehéz az építészeti megformáláshoz méltó tárlatot összeállítani.

    Nem ez a helyzet azonban a Tate Modern épületegyüttessel. Eleve a galériának nem volt problémája kiállítási tárgyakat beszerezni, a mûvészeti koncepcióhoz alakult az épület, a mûalkotások tartalmi elosztása rendkívül logikus, koncepciózus, Joseph Beyus instalációi magas teremben, míg az amerikai minimalisták kicsi, intim galériákban kaptak helyet, reflektálva a mûalkotások milyenségére.

    A tér anyagbeli, fény-árnyék hatásbeli alakítása építészeti alazatról tanúskodik az expozíciók javára. Nem konkurál a kiállított tárggyal, de úgy alakítja magát, hogy színében, matériájában alátámasztja annak hatását.

    Herzog és Meuron építészete ilyen módon tud hatással lenni a látogatóra, a hangulatra, a mûtárgy pillantnyi megélésére. Az eredetileg monumentális, nyomasztóan ható gyárépület méreteit rendkívüli ügyességgel formálták olyanná, hogy hívogatóan, kellemesen hat a látogatóra. „Nagyvonalúnak és csábítónak hat.“

    Egy kellemes kupolával a tetõszerkezetben, kilátással London központjára, kávézóval a belsejében könyedebb élményekkel tarkítják a látogatást.

    Az építészeti siker ebben az esetben látogatottsági sikereket is magával hozott. A Tate Modern jelenleg Nagy-Brittania egyik leglátogatottabb múzeuma és minden fenntartás nélkül Európa legsikeresebb galériái közt tarthatjuk számon.

Szerzõ: Václav Kinga


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :

név: kópé e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-12-08
zodi, csak nem lett eleged a vitából?
név: kópé e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-12-08
ámen.
név: zõdi e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-12-07
Ars poetica-Rovás
Olyan értelmiségiek társasága, akik saját mûvelõdésüket életcélnak tekintik, tudásukat, életvitelüket folyton fejleszteni és tökéletesíteni kívánják - így tudják a többieket gazdagítani. A társaság tevékenységével az intelligenciát szólítja meg, mindenkit, ki az aranykor ízét akarja érezni, új és porlepte értékeket akar megidézni. A ROVÁS tagjai az alkotás beavatottságát élesen elválasztják a profán tömegkultúra hatásaitól. A társaság titkok õrzõje, melyeket a barátság pecsétjével óv.
név: jee e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-12-07
Zodinek: az embernek meg kell szabnia egy hatart, nalad az tetszik, hogy atgondoltan szabtad meg oket, ez tiszteletremelto.de ezek a hatarok eppen annyira szubjektivak, mint az ertekrendszerek. a Tied mas, enyem mas...stb. es mar megint ugyanott tartunk. elfogadom-e a tiedet es te az enyemet?
Otinak: Igazad van valamilyen szinten. de nem ertek egyet a megfogalmazasban. az, amit az egyetemista tarsaid csinaltak, nem inspiracio, hanem szintiszta lopas. en az olyanfajta inspiraciorol irtam, amelyikben igyekszek megerteni a masik alkoto lelki vagy akotoi folyamatait, vagy mondanivalojat, vagy tobbletet, gazdagsagat vagy stb. es azt dolgozza fel a lelkem, a szervezetem, elmem... en nem akarom becsukni az elmemet ezek elol a hatasok elol, eddig nem tapasztaltam, hogy artottak volna. sot...
név: zõdi e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-12-07
...ízlések és pofonok...mindenkinek más az érték...kivéve a gyerekeket .próbálj meg egy randa babát rásózni egy gyermekre...gondolom elsírná magát...a fekólnõtteknek viszont be lehet adni bármit...azok ha nem értik akkor inkább kussolnak és elfogadják akár a szart is mert ez nekik vagy kényelmesebb vagy egyszerûen csak nem tudják hová rakni a feldolgozottakat...ízlésünk eltérõ és ez így jó nincs szukség a sablonos dolgokra...viszont az embernek meg kell szabni egy határt mert utána már csak a káosz következik...
név: oti e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-12-07
Idegen inspirációk... Éppen ez az. Nem egy másik mûvész alkotása kellene, hogy inspiráljon, hanem bizonyos lelki folyamatok, amelyek eredményei annak, ahogyan a világot megéled. Ahogy a dolgokat átéled. Annak idején, még egyetemista éveim alatt, a Képzõmûvészeti könyvtárába már olyan nyugati és amerikai mûvészeti magazinok jártak, amelyekrõl másütt az országban még csak nem is hallottak. A diákság zömmel ezekbõl szerezte inspirációit. Átalakítva kissé néhány dolgot az Art in Amerika-ból vagy a Graphis-ból. És váltak egyre nagyobbakká és elismerttekké. És kezdenek lassan beszivárogni tanárokként a képzõmûvészeti iskolákba, ahol nem átallják tanítani - az oktatás megengedett részévé tenni - a projektoros kivetítést és az így történõ átrajzolást (ha saját vázlatról van szó, üsse kavics, de fotókat és más alkotók munkáit azért mégsem helyénvaló). Õk maguk nem tettek le az asztalra semmit lelkük gazdagságából, a többletbõl, a sokból, ezért minimalisták és konceptualisták és modernek, ezért tagadói a gondolatnak, ezért olan elvarázslt arckifejezésûek. Mindenki, aki ad, a fölöslegébõl ad. Ha tehát semmit sem gyûjtött, nem is adhat semmit. Ha üres a kamra, mit is tehetne a vendég elé...
Ne ijesszen el senkit a fölösleg és a felesleg... Valójában ugyanaz az alapja, de az e-betûs változata valami olyasmit fed, ami netán már nem kell... Nos, a fölösleg, az eredeti kifejezés mást takar: fölös - mint a színe-java (tejszín, tej-föl), a leg fokozó pedig a haszonra utal. A Bibliában van írva, hogy: mindenki fölöslegébõl hoz elõ - ki jót, ki rosszat...
név: fóka e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-12-07
Jee -nek! Üdv, jó gondolatú ember. Zõd ne morogj, attól még hogy mi mást szeretünk, vagy én mást szeretek, még lehetünk normális figurák nem? Kaméleonok se vagyunk, szerintem, mert nem bújunk bele más bõrébe, csak azt is megnézzük. én 3 nyelvet beszélek a V4 országok nyelvébõl meg egy kis angolt is, az most baj? Az ÉRTÉK kulcsszó, de személyes kulcs. Mert mindenkinek más az érték, van akinek Vonnegut van akinek Was Albert és ez így van jól. Mindkettõ emberi értéket sugároz, csak másképp. Nem kaméleon és nem bunkó valaki azért, mert nem e te ízlésed szerint él és gondolkodik. Szeritnem pedig te világjárt, igen tájékozott ember vagy, jó ízléssel, csak nem biztos, hogy ugyanazzal, mint Jee meg én. Akkor most ne szeressük egymást vagy mi? A vita szép, és értelmes dolog.
név: zõdi e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-12-07
Jean Miotte?Tõle dobban meg a szived?Akkor gondolom fölösleges a szót fecsérelni tovább.Én még nem tartok ott ahol Te.Nem dobok hátast egy Miotte kép elött...sõt még a középkori irodalmi francia nyelvet sem beszélem,vagy netán az görögöt vagy a latint.Te viszont gondolom igen...mert ha nem akkor mirõl is beszélünk?Nem tudok kaméleonként azonnal azonosúlni egy bizonyos kultúrkörrel.Van aki 4nyelvet beszél anyanyelvi szinten?...na azoknak elhiszem...viszont sajnálom õket.Nincs baj az idegen értékekkel. Viszont az ÉRTÉK a kulcsszó....
név: jee e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-12-07
na es ezert jok a galeriak... ahogyan a tate modern is, mert jonnek az idegen inspiraciok...
név: jee e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-12-07
...ha egy megyar ember olvasa Adyt,Aranyt,Tompát annak megdobban a szíve... elofordult mar velem, hogy Vonneguttol vagy Updiketol is megdobbant a szivem, esetleg a No varjuval vagy Jean Miotte, hirtelen ezek jutnak eszembe, akiktol megdobbant a szivem. szerencsere nem csak magyar alkotoktol dobog a szivem es ugy erzem ez a fajta aktivitasa a szivemnek jobb verkeringest biztosit nekem. es az se baj, ha ezaltal idegen inspiraciok kerulnek a verembe, ha nincs szuksegem rajuk, a szervezetem ugyis kiloki oket magabol.
név: fóka e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-12-07
Ady, Arany rendben, Tompa már nem annyira nagy poéta, csak szeretjük mert miénk, de miért kell mindig szeretni azt ami a miénk, ha nem igazá jó? csak mert a mi kutyusunk kölke? Látni tényleg jó, de tovább kell az orrodnál. Egyébként tiszteletben tartva véleményed, Benczúrt és Madaraászt is kell nézni, de az már múlt, egy letûnt korszak, amire építeni nem lehet, csak elemeit átemelve gondolkodni tovább. Nem biztos, hogy attól jól valami, hogy csak a miénk, lehet másé is jó. Befogadni kell, lehet, persze nem kell elfeledni a jót a hazaiakból sem, de az akkor legyen igazán jó. Különben a TATE galériától már elég messze keveredett a vita.
név: zõdi e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-12-06
...Nemtom, de asszem a nagy nemzeti siránkozástól már nem láttok ki...nem siránkozik itt senki a nemzeten.Csak a józan eszet siratom...ha egy megyar ember olvasa Adyt,Aranyt,Tompát annak megdobban a szíve.Aki Benczúr vagy Madarász képet néz annál megjelennek a könycseppek de nem a nemzeti siránkozástól hanem valami egészen mástól...nálunk begyöpösödött vidéki félresiklott zseniknél és muzsiknál ez már csak így van.Még szerencse hogy vannak olyan felvilágosult emberek mint te,akik világot néztek...viszont néha jó látni is....
név: oti e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-12-06
MS, gyanús vagy te nekem. Nem tudom, mi lappang bokrodnak mögötte, de megfejtelek, ha addig élek is! Próbálok visszaemlékezni arra az asztaltársaságra, de nem megy. Vagyis homályosan... Nem Dunaszerdahelyen volt? Különben való igaz, hogy nem nagyon járnak kiállításokra a képzõmûvészek, csak egy bizonyos körön belül, megtisztelve egymást... A képzõmûvészetin, Pozsonyban anno, voltunk egy jópáran, akik még a galériák közelébe sem mentek, nehogy valaki túlságosan is hatással legyen ránk a formanyelvünk kialakításánál. Pont az ellenkezõjét tettük, mint amit a korrekción a tanár mondott. Múzeumba viszont járok. A feleségem muzeológus...
név: MS e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-12-06
Tényleg nem vagyok festõ, de ismerek néhányat. Ottó például egyszer azt elemezte egy reggelbe nyúló beszélgetés alkalmával, hogy rituálisan el kellene égetni a képeket, miután végigjárnak egy kiállításokból álló körutat. Közben, ha vesznek belõle, az rendben van, de ami marad, azt elõre kell küldeni oda, ahonnan a lélek jött és ahová visszakívánkozik. Annál az asztaltársaságnál többen egyetértettek abban, hogy legkevésbé a galériákba valók az alkotások. A legtöbb képzõmûvész egyébként nem jár galériákba. És múzeumokba sem...
név: MS e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-12-06
Tényleg nem vagyok festõ, de ismerek néhányat. Ottó például egyszer azt elemezte egy reggelbe nyúló beszélgetés alkalmával, hogy rituálisan el kellene égetni a képeket, miután végigjárnak egy kiállításokból álló körutat. Közben, ha vesznek belõle, az rendben van, de ami marad, azt elõre kell küldeni oda, ahonnan a lélek jött és ahová visszakívánkozik. Annál az asztaltársaságnál többen egyetértettek abban, hogy legkevésbé a galériákba valók az alkotások. A legtöbb képzõmûvész egyébként nem jár galériákba. És múzeumokba sem...
név: MS e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-12-06
Te, f´ka, én semmi nemzeti dolgot nem írtam le. Nem értettél meg. A festõ egyedül nem teremt kultúrát! A költõ sem tördeli, nyomtatja és terjeszti a saját könyveit... Konzervatív vagyok, ha már kérded.
név: fóka e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-12-06
Már csak azt mond meg MS, te objektív vagy-e? Individualista vagy-e? Liberális vagy-e vagy mi? Szerintem begyöpösödött vidéki félresiklott zsenik gondolkodnak hozzád haosnlóan, akik nem jutottak még el sehova. Nagy dolgokat csak szolgákkal? Hát akkor az gondolkodók nem is maguk alkották meg dolgaikat, hanem szolgák serge gondolta ki helyettük. Mit tudod te mi kell a festõnek? Biztos nem vagy festõ, mert olyat nem állítanál, hogy alkotó nem akarja galériában látni a képeit. Akkor az író se akarja könyvformábaN vagy mi? Nemtom, de asszem a nagy nemzeti siránkozástól már nem láttok ki.
név: fóka e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-12-06
Már csak azt mond meg MS, te objektív vagy-e? Individualista vagy-e? Liberális vagy-e vagy mi? Szerintem begyöpösödött vidéki félresiklott zsenik gondolkodnak hozzád haosnlóan, akik nem jutottak még el sehova. Nagy dolgokat csak szolgákkal? Hát akkor az gondolkodók nem is maguk alkották meg dolgaikat, hanem szolgák serge gondolta ki helyettük. Mit tudod te mi kell a festõnek? Biztos nem vagy festõ, mert olyat nem állítanál, hogy alkotó nem akarja galériában látni a képeit. Akkor az író se akarja könyvformábaN vagy mi? Nemtom, de asszem a nagy nemzeti siránkozástól már nem láttok ki.
név: fóka e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-12-06
Már csak azt mond meg MS, te objektív vagy-e? Individualista vagy-e? Liberális vagy-e vagy mi? Szerintem begyöpösödött vidéki félresiklott zsenik gondolkodnak hozzád haosnlóan, akik nem jutottak még el sehova. Nagy dolgokat csak szolgákkal? Hát akkor az gondolkodók nem is maguk alkották meg dolgaikat, hanem szolgák serge gondolta ki helyettük. Mit tudod te mi kell a festõnek? Biztos nem vagy festõ, mert olyat nem állítanál, hogy alkotó nem akarja galériában látni a képeit. Akkor az író se akarja könyvformábaN vagy mi? Nemtom, de asszem a nagy nemzeti siránkozástól már nem láttok ki.
név: MS e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-12-06
Zõdi, hasonlóan gondolkodunk. A galériák olyanok, mint a halottasházak, ravatalozók, kripták, sírboltok. Halott szaguk van. A mûvészek szerintem nem vágynak oda (aim) és fõleg nem erre vágynak. A mûvészek ugyanis arra vágynak! Hogy legyen megrendelésük... Hogy el tudják adni zsenialitásukat. Nem éhezõk hoznak létre kultúrát, hanem jóllakottak! Nem lehet úgy nagy dolgot kreálni, hogy enyém az ötlet, én tervezem meg, én kivitelezem, én írom meg a projekteket hozzá és én is lobbizom ki, én fizetem ki a résztvevõket (de magamnak etikátlan adni), én vagyok a teremõr és a takarító is, én nyitom és zárom az épületet... Sorolhatnám. Nagy dolgokat csakis szolgákon uralkodva lehet létre hozni! Rabszolgaság nélkül nincs kultúra! Jelenünk egy rakás szar. Individualizmus! Szubjektivizmus! Liberalizmus!
név: zõdi e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-12-06
...he Apa nem a galériákkal van a baj,azok csak épûljenek sõt...viszont az a baj hogy az ember gyarló,elmegy akár Párizsba is hogy a nagy festõket megmustrálja...közben azt sem tudja ki volt Madarász vagy mások.Elmegy Tunéziába meg a csába és még a saját városát sem ismeri...de miután hazajött õ a jani mert világot látott...közben meg csak látta...A Tate Modern látványos...ennyi.
név: aim e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-12-06
Szerintem jo dolog ez a galeria. Es az se baj, ha turistalatvanyossag. Kinek rossz ez? A muvesznek, aki kiallit? nem, mert latjak, mit alkot. A latogatonak? Nem, mert ha nem teljesen zarkozott, akkor valamit felfog az egeszbol, amit latott. A muveszetnek? Az meg folyamatosan ilyen es ehhez hasonlo galeriakba vagyik.
név: zolti e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-12-06
értlek Zõd, de akkor most hogy legyék? Legyenek galériák vagy se? Szerintem azé senkinek nem mondják meg mit nézzem, mert bemenni nem kényszer, hanem lóvé kérdése. Mittomén, azé meg kén elébb nézni ezt a galériát oszt utánna levenni róla a keresztvizet, ah rossz. MS törvényekrõl és rendrõl beszél, értem õt is, mert ebben tudja magát elképzelni, ismertelen vizek felé még Kolombusznak is lepidlo volt hajózni, de mégis lett belõle Amerika, igaz minek. Aszabadság nem rend, a rend nem szabadság, egyensúly elképzelhetõ, de senkit ne erõszakoljunk se ki se be. Szentenciákat lehet nyomni, lehet sírdogálni is, meg nyvalyogni is. A világ egy része éhen hal. Tudom, de ha csak halat adok neki, nem hálót, oszt nem akarja megfogni, mert neki egyenesen hal kell méghozzá sülve, akkor mi a feníét csináljak vele. Lásd néhány polgártársunkat, kik míg más dolgozik, õk egészésgesen és lustán mercedesen mennek segélyért. Most akkor mi van? Nem lélegzett fel a világ, nem sóhajtott fel, hogy istenem, de jó hogy van egy új galéria, de nem is dõlt össze. Aminek meg kell lennnie, úgyis meglesz, ami meg nem , az úgy se.
név: zõdi e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-12-06
...A mai galériák és múzeumok szerepe változóban van. Turistalátványosággá alakulnak át,...ez is a cél.A ma tömegembere ne legyen jártas a mûvészetben meg úgy általában semmiben sem.majd megmondják neki hogy mi az ami tetszen neki,ha netán más a véleménye akkor ráfogják hogy maradi...ez a múzeum is csak egy Potyemkin falu...de majd a látogató elmondhatja a barátainak hogy volt a múzeumba...így legalább azt hiszi hogy nem tartják kultúrbarbárnak...mert egy plázát is lehet hasonlóan kivitelezni sõt...de az a prolik bulija de ez viszont olyan kuuull...viszont ez a kémény az auschwitzi kremára emlékeztet...
név: fóka e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-12-06
ms irigy, mondtam én. na csá és menj néz meg a galériát, ne siránkozz.
név: furkász e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-12-06
Mi van MS sajnálod a londoniaktól a galériát?
név: MS e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-12-05
A mûvészet csapdát állít a nézõnek, mert a nézõ figyelmét nem kelti fel már a mûvészet. Vagyis a "magas mûvészet" felkeltené (létezõ fogalom, nem én találtam ki) - de manapság minden, ami igényes, kifinomult, megfogalmazott, rendezett, harmonikus és szép: maradinak számít. Ezért lenyûgözõ, monumentális, meglepõ és elkápráztató kelepcéket kell építeni, hogy eladható legyen a ... Mi is...? Csodásan becsomagolva és tálalva a szabadság. Szabad alkotás, szabad értelmezés, törvények és rend nélküli világ. Erkölcstelen, gátlástalan, etikátlan, önzõ, szélhámos és mások tollaival ékeskedõ, határozott és határozottan buta, hamis és illúzióromboló, istentagadó és családpusztító, ellentmondásos és kegyetlen...
Kik építik és kiknek? Milyen pénzekbõl? Kik jövedelmébõl? A világ nagy része meg éhen hal. Meg szomjan. Hazátlanul és házatlanul nyomorog menekülttáborokban. Egy újabb bábeli torony...
Nagyszerû alkotás, ez kétségtelen. Kell-e viszont? Szükséges-e? Nélkülözhetetlen-e? Annyira hiányzott-e, hogy most, amikor megépült, megkönnyebbült és fellélegzett a világ...?