Tavasz elõtt

Hú! Bizsereg. Mármint a tavasz. Aztán meg jól megfázunk. Esetleg. Sok komoly irodalmi vita után szöveg. Versszerû. A vita tíz nap múlva folytatódik. Most vers. Véleményezni lehet. Sõt...Jó lenne ha...

mert valahonnan nézve ide a messze
kinek nem árt már az se
ha iszik
mélybe rántja iszákja
tele üveg velem

keresi szavait szóm
szavaid a keresõben elveszõ
beszéd jel hang nyelv búg benned oktatón
igaz hamis elektronikus ingerek
egész sora egy igaz egy hamis egy hamis egy igaz
a szó tora

sorban állni térdepelni
ki mehet a végén
ki lehetek  még én
ó igen ó igen lehullt lemez
kopott bakelit barázda
billegtet a tél
nem hiába
fehér szakállad vörös az orrod
nagyon hamar nagyon hamar
a nincset kell szoknod

mert innen a valahol van olyan messze
hogy mittudomén
amúgy nem is érdekel
ott biztosan hidegebb van
per hecc februári nyár
miniszoknyában lányok
csizmában lábuk felett arasznyi rövidnadrág
mégis fázok
mittudomén nem szoktam én ezt hagyj már
hidegnek kéne lenni még

olyan messze minden normális
az idõ kicsúszott
minden fogásomból
én megmaradtam kezében
legalább ez biztos
nem tudom minek sietni
pedig értem
mindennap kora reggeli kelés
hajnali háztetõk
meg nem tudom elmondani mi még
hajnali részegség ritkán
nem bírom már a piát
pedig éles reggelben
szilvát inni derû
mint régen disznóölésen
hét fogás volt a menû
s mindhez ital ital járta
oly messze minden sodrófa tál surc kés kenyér
porcelán tálon uborka meg húsok
remegés ha hosszú éjszaka ért
oda hozzád tudtad a titkát
téged akart

elvesz minden nap elvesz
valamit belõled
kapni még szeretnék
meg adni is
már nem fáj  ha fogyok
ha múlik se veszem észre
kérem szépen magamból tíz dekát
kimérve még ha lenne
a fáj se rossz már
csak az a vég
ó igen ó igen
de miért félni ha jobb lerészegedni
krimik hétfõi sorozatlövését nézve
elhülyülve térdem állam
odakozmálva
balra egy és jobbra kettõ
lépésnyire önmagamtól
meg ettõl
ami maradni kíván les rád bent és kint egyszerre
ordasul
hidegbe fordul minden éjjel itt a lég
gombold be állig kabátod
ne gondolj csipkés kombinét
lefagyna díszed mint a kert anyádnál
most két hete
azt hitte tavasz van  már de tévedett
finom kis gyöngyét szórta szét a fagy
ne szaladj
ne szaladj

 hát nincs esély se jóra rosszra
álmodj a gonoszra ne vesd szemed
elmúlsz hitét az úr ha adta
ennyi legyen elég neked