[kapcsolat]   husken

ÉLŐ ZENE

 

Ropás

 

oti kiállítása

 

prosecco kóstolás

 

Kodály

 

Dráb

 

30 éve szabadon

 

horrorvacui

 

eNRA RV 2019

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Zeman Zoltán
<<< Vissza a főldalra

Történelmi dokumentumok databázisa

szerző: gergely 2018-10-20

 

Történelmi dokumentumok databázisa

     

Bevonulások Abaúj-Torna vármegyéből az első világháborúban

 

     Abaúj-Torna vármegye településeinek lakosai 1914 augusztusától aktív résztvevői voltak az első világháború történéseinek, mégha ezen a területen nem is zajlottak harcok és a keleti frontvonal egy rövid időszak kivételével 1914 végén, mindig is biztonságos távolságban, nagyrészt az országhatáron kívül húzódott. A szigorú – katonai és civil oldalról is érkező –  rendeletek követketében azonban a lakosság rögtön a saját bőrén érezte a háború nehézségeit. A lakosok a haza iránti lojalitásukat máris 1914. augusztus 1-jén,  az általános mozgósítás érvénybe lépésekor bizonyíthatták. A rendelkezésre álló adatok szerint Abaúj-Torna vármegyéből augusztus hónap első napjaiban 4059-en vonultak be a közös hadsereghez, 2243-an a Magyar Királyi Honvédség, 4412-en pedig a Magyar Királyi Népfelkelés kötelékébe kerültek. Összesen tehát az általános mozgósításkor 10 714 férfi vonult hadba a vármegye területéről. Ez a szám azonban csak akkor értékelhető, ha összevetjük a vármegyei hadkötelesek teljes számával, ill. az itt 1910-ben összeírt teljes férfi lakosság számával. A hadkötelesek száma ugyanis 14 358 (100 %) főt tett ki, akik közül 616 fő (4,3 %) fel volt mentve a katonai szolgálat alól, 3018 fő (21,0 %) pedig egyszerűen nem tett eleget a kötelezettségének. Ez a nagy arányú hiányzás első látásra az itteni férfiak nagymérvű fegyelmezetlenségét jelzi, de valójában nagy részben a kivándoroltak számát tükrözi, akik a háború kitörésekor távol az otthonuktól, az Amerikai Egyesült Államokban tartózkodtak. Ezt támasztja alá a harmadik honvédkerületi parancsnokság dicsérete, amely szerint a sorozási területén „... minden ember a legteljesebb kötelesség érzet és a magasztos lelkesedéstől áthatva sietett eme parancsnak eleget tenni, úgy, hogy állományunk napokkal előbb, mint ahogy arra számítottunk, teljes volt.“ Hogyha a hadbavonult férfiak számát (10714 fő) a teljes férfi populáció számával vetjük össze (75 038 fő), azt látjuk, hogy már az általános mozgósítás idején  a férfi lakosság 14,3 százaléka vonult be a hadsereg különböző egységeibe.   
 

      Rendelkezésünkre áll az egyik kortárs beszámolója a szepsi vasútállomáson uralkodó hangulatról akkor, amikor a környékről az első fiatalok indultak az ellenség ellen: „... Másnap reggel (augusztus 2-án) indult az eslő bevonuló vonat. Soha eddig ily tumultust ember itt nem látott. Kint volt a város apraja, nagyja búcsúzni. A bevonulók a vonatban olyan zsúfoltan voltak, mint a heringek. Végre a vonat nagy kurjongatások, kendőlobogtatások között elindult...“
 

      Az általános mozgósítás számokra lebontva azt jelentette, hogy Abaúj-Torna vármegyéből minden hetedik férfi bevonult a hadsregbe és azonnal, vagy esetleg egy rövid kiképzést követően a harcmezőre került. Bár ez az állami felszólítás súlyos terhet jelentett a társadalomnak, pontosabban a hadba vonult férfiak otthon maradt családjainak, egyáltalán nem ez volt az állam utolsó elvárása a családok felé. Már szeptemberben a népfelkelés kötelékeibe az 1892-es, 1893-as és 1894-es korosztályból újabb, A osztályú (19 – 37 éves) újoncokat osztályoztak, amelynek az eredménye 4817 besorozott népfelkelő lett. De a hadsereg még az 1914-es év végén is tartott egy újonc osztályozást az egyes járások közponjaiban az 1878–1890 korosztályból. Szepsiben ez december 2-a és 4-e között zajlott le. Az itt alkalmasnak talált férfiakat aztán 1915. január 16-án (az 1887–1890-es évfolyamot), február 15-én (az 1883–1886-os évfolyamot) és március 15-én (az 1878–1882-es évfolyamot) három csoportban a frontvonalra vezényelték. A sorozások persze a hadügyminiszter rendelete alapján  évente néhányszor a következő háborús években is folytatódtak. A csereháti főszolgabíró 1916 júniusából származó jelentése szerint, Szepsi városának évente négyszer-hatszor kellett hasonló osztályozást megszerveznie. A népfelkelőknek szóló hirdetmények a Magyarországon használt különböző nyelveken jelentek meg, többek között magyarul, szlovákul, ruszinul, németül, románul és számos más szláv nyelven. 
 

      A férfi lakosság, azon kívül, hogy harcolt a csatamezőkön, másképpen is kivette a részét a háborúból. Létezett a népfelekelésnél egy másik, B, vagy 2. alosztály, ahová az idősebb (38–42 éves) korosztályokat sorolták be (1886. évi XX. törvénycikk, a népfölkelésről), és akiknek már nem feltétlenül az ellenséggel szemben kellett bizonyítaniuk bátorságukat, hanem a fronton, vagy a frontvonal mögött, külön egységekbe sorolva, mindenfajta fizikai munkával voltak kötelesek támogatni a monarchia harcoló egységeit. Már az első háborús napokban a hadsereg 855 ilyen B alosztályú (katonailag ki nem képzett) népfelkelőt mobilizált a vármegye területéről, akiket „különböző állandó jellegű személyes szolgáltatások“ végrehajtására alkalmazott. 1914. október 17-én pedig csak a csereháti járásból 456 B alosztályú népfelkelő volt aktív szolgálatban, miközben a kassai népfelkelő parancsnokságon 5111 olyan személyt evidáltak, akik a vármegyéből szükség esetén azonnal mozgósíthatóak voltak.

 

A dokumentum forrása: Neupauer Gyula: Szepsi község monográfiája az ország és Abaúj-Torna vármegye történelmével a legrégebbi kortól 1920. év végéig, 1932.
 


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :