[kapcsolat]   husken

prosecco kóstolás

 

BistRovásHU

 

Ropás

 

oti kiállítása

 

ÉLŐ ZENE

 

Kodály

 

Dráb

 

30 éve szabadon

 

horrorvacui

 

eNRA RV 2019

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Zeman Zoltán
<<< Vissza a főldalra

Történelmi dokumentumok databázisa

szerző: Kovács Ágnes 2018-08-27

 

Történelmi dokumentumok databázisa

 

A körtvélyesi Szent Anna kápolna rejtélyei

 

A Rozsnyói járáshoz tartozó Körtvélyesen, a szõlõskertek felett egy kis kápolnára bukkanhat a vándor, amelyet Szent Anna tiszteletére emeltek. A település búcsúja is Anna napkor, június 26-án tartatik, s éppen ebből a célból építették valamikor a 15. században a kis kápolnát. 

 

Hogy mikor lett búcsújáró hely, azt nem tudni, arra nézve nincsenek adatok, mint ahogy arról sem, hogy történt-e ezen a helyen valamiféle látomás vagy jelenés, hogy ekkora fontosságot kapjon a hely. Lehetséges, hogy a közelben eredő Köszvényes-kút folytán, melynek gyógyító hatású vizéről győződtek meg, alakult ki sűrűn látogatott hellyé, majd az idők folyamán kegyhellyé. 

 

Viszont egész más célból is emelhették a kápolnát: a szőlőtermés növelése és a szőlőskertek védelme miatt s ezzel összefüggésben a szent tiszteletére is állíthattak itt egy kápolnát. Hiszen Szent Anna kultusza szorosan összefügg a szőlőműveléssel. A hagyomány szerint a szőlőtő Anna ölében fogant, aki Jézus nagyanyja volt. 

 

A szájhagyomány csak annyit mond, hogy a „bratrínok”, vagyis a husziták építették, amit azonban a régészet cáfol. Ellenben használhatták erődítményként, mivel a templom az 1400-as években már biztosan állt. Ugyanis 1440 körül Brandýsi Jiskra János zsoldos seregei megszállták a környéket, és Szádvárt szintén bevették. Körtvélyes és jelentős szőlőskertjei is Szádvárhoz tartoztak, s a várat a csehek 1454-ig tartják megszállva. 

 

A későbbi, 18–19. századi egyházi okmányok is ismeretlen eredetűnek tüntetik fel a kápolnát. 
A kápolna építészetileg rendkívül egyszerű, egyhajós, félköríves szentélyzáródású építmény, amelynek bejárata nyugat felől van. A félköríves alaprajzú szentélyt a 18. század elején, barokk stílusban építették hozzá, amelyhez a gótikus ablakokat is formailag hozzáigazították. Alacsony tetőszerkezete, durva megmunkálású külső vakolata gyenge minőségű, csupán alkalmi célokat szolgáló barokk építmény benyomását kelti. Egy 1855-ös püspöki látogatási jegyzék említést tesz egy Drascsics György nevű remetéről, aki a kápolna gondnoka volt. A levélben az áll, hogy 1739-ben Drascsics a kápolnát újjáépítette. Ez megmagyarázná barokk kori stílusjegyeit. A későbbi időkben már csak a tetőt cserélték. 

A 80-as években végzett ásatások és régészeti feltárások bebizonyították, hogy a kápolna belsejében gótikus falfestmények rejlenek a fehérre meszelt réteg alatt, melyek Szent Istvánt, Szent Lászlót és Szent Erzsébetet ábrázolják. A vakolatréteg alatt egy 1603-as datálású vésett szövegre is rábukkantak, és egy másikra, 1522-bõl. A rövidítésekben fogalmazott latin nyelvű szöveg fordítása szerint „Ezen oltár (templom?) újíttasson fel! Mint e környék (falu, terület, völgy) úrnője megparancsolom Assani lelkésznek, újíttassa fel ezen oltárt (templomot, menedéket?). Az úr 1603-ik évében.” 

Ez a felirat arra enged következtetni, hogy a kápolna több évtizeden keresztül elhagyatott lehetett.  Az akkor már valószínűleg protestáns lakosság érdekében nem állt annak megóvása.

 
A legkorábbi írásos adat mégsem ez, hanem a kápolna déli falán található. Igy szól: „Az épület felújíttatott körtvélyesi János lelkipásztor által az Úr 1522-ik évében”. 
Ráadásul befalazott ablakokra is rátaláltak a kutatók, amely ugyancsak azt a feltételezést támasztja alá, hogy a templomot átépítették. Sőt mi több, a földfelszín alatt egy, a jelenlegi kápolnánál sokkal nagyobb, elhelyezkedésében is más irányú templom alapjaira leltek, amelynek méretei szabályosak és megfelelnek a középkori építkezés általános szabályainak. Ennek hajója téglalap alakú, szentélyzáródása négyszögű, anyaga pedig forró mésszel kötött terméskő és tufa volt, tehát más, mint amiből a kápolnát építették. Ez a korábbi templom alapja azonban érdekes módon metszi a kápolnát. A régészek az alapok háromnegyed részét megtalálták. Erről a korai templomról sem tudni semmit, hogy vajon mikor és kik építették. A régészeti feltárás szerint a 14. században, de legkorábban a 13. század végén már állhatott. Vannak feltételezések, hogy talán a hárskúti Benedek-rendi apátsággal függ össze az első templom. A hárskútiak ugyanis mai napig az ún. Orosztelkén hiszik a falu első kialakulását, ahol vízimalom is működött. Innen még ma is láthatók a szekérutak, amelyek télen is járhatók voltak. Ezen az akkori gyorsforgalmi úton könnyen meg lehetett közelíteni a körtvélyesi templomot, hiszen a Benedek-rendi szerzetesek más rendbeliekhez viszonyítva aránylag világias életet éltek. Szerették a bort, a szőlőműveléshez is értettek, ezért olyan területeken telepedtek le, ahol szőlőtermeléssel foglalkozhattak. Ebből arra lehet következtetni, hogy apátságuk központjának, vagyis Hárskútnak közelében volt szőlőgazdaság. 

 

A helyiek a századfordulóról egy borospince meglétére is utaltak a kápolna alatt. 
S talán az is lehetséges, hogy Körtvélyes sem a mai helyén települt, hanem éppen a szóban forgó templom környékén. Ha egy közösségen belül nem hagyományozódott át a templom eredete, ez azt jelentheti, hogy az a falu teljesen elpusztult, s az újra település mit sem tudott az első templomról, hiszen a kápolna (ha feltételezzük, hogy falusi templomként szolgált) a korábbi templom alapjainak egy részére épült, keresztezve azt. Bár az is lehetséges, hogy éppen ezért építették oda a kápolnát, mert tudtak vagy felfedezték a régi alapokat. De az írásos emlékek és a szájhagyomány hiánya arra enged még következtetni bennünket, hogy a templom megléte és pusztulása még az írásbeliség előttről származik. Lehet, hogy a templom a tatárdúlás áldozatául esett, csakúgy, mint a lakosság.

 
Összességében a kutatás megállapította, hogy a kápolna építését a 15. század első felére, de legkorábban a század elejére lehet tenni. Van olyan feltételezés is, hogy a kápolna csupán egyszerű, szőlőhegyi építmény volt, módosabb rozsnyói városlakók, kézművesek, kereskedők tulajdona, akik itt évszázadokon keresztül szőlőskerteket birtokoltak. A birtokviszonyokra vonatkozó okiratok tanúsága szerint nem volt köze a körtvélyesi lakosságnak az épülethez. 


A régészek sírokat is találtak, melyek a 15. század előttről, vagyis a kápolna gótikus idejéből származnak. Mélyen az első templom alapjaiba ásták őket, ahonnan különféle tárgyak és ékszerek is előkerültek.


Az 1983-ban befejezett régészeti feltárásnak már nem volt ideje arra, hogy egy esetleges település nyomaira bukkanjon a kápolna környékén, amely egyértelműen bizonyította volna Körtvélyes első helyszínét. A pénzhiány miatt pedig hosszú évekig nem is lesz remény arra, hogy a kutatást folytatni lehessen. 

 

Forrás: a szerző saját archívumából

 

 

 

 


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :