[kapcsolat]   husken

babamasszázs

 

kit

 

vaskakas

 

Berlin

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Zeman Zoltán
<<< Vissza a főldalra

Történelmi dokumentumok databázisa

szerző: Kovács Ágnes 2018-06-10

 

Történelmi dokumentumok databázisa

 

A pelsőci Blum Intézet

 

Pelsőcön még ma is áll, és működik az az intézet, amelyet Blum Sámuel és fia, Rezső alapítottak 1898-ban elmebetegek és epilepsziások részére. Az intézet még ma is Blum Sámuel nevét viseli - Psychiatrická liečebňa Samuela Bluma v Plešivci formában. 

 

Blum Sámuel, Trencsény megyei vállalkozó Pelsőcre költözve elhatározta, hogy gyengeelméjűek és epilepsziások részére bentlakásos magánintézményt hozott létre. Ezért a 23 éves Rezső fiát elküldte tanulmányútra a Budapesti Központi Elmegyógyintézetbe. 

 

Blum Rezső, aki 1874-ben született, Budapest után a Berlin melletti, akkor világhíres Waldorfi Elmegyógyintézetben, a potsdami Wilhelmstift Idióták Intézetében, a Kückenmühle Idióta Intézetben és a Zürichi Kretének Gyógyintézetében szerezte meg szakmai ismereteit. A másfél éves tanulmányút után a fiatalember állami szakminősítő vizsgát tett és bizonyítványa elnyerése után engedélyt kapott egy intézet alapítására. 

 

Pelsőc községétől megvásárolt 2317 négyszögöl telket és 1898. július 4-én ünnepélyesen lerakták az epilepsziások és elmebetegek gyógyintézetének alapkövét Pelsőcön. A tervezési és építési munkálatokkal Szilvássy Nándor rozsnyói építészt bízták meg, aki hamarosan két pavilont fel is épített. Ezzel megnyithatták Pelsőcön a gyengeelméjűek és epileptikusok Blum-féle Magán Nevelő Intézetét. Az intézet célja az volt, hogy a Magyarországon több mint 14 ezer ellátásra szoruló elmebetegek egy részét magánintézetben, megfelelő gondozásban és ellátásban részesítsék s így az ország második magán nevelőintézetében lehetőséget adjon az arra rászorultaknak. 

 

24 pavilont terveztek építeni és ezzel 600 beteg ápolását kívánták lehetővé tenni. Az intézetben fokozatosan kiépült a kertészet, amelyben üvegházat létesítettek, hiszen a gyógyítás részeként a fizikai munka is része volt a betegek terápiájának. Az intézetben 1904-ben iskolai oktatást is bevezettek, és az akkor bentlakó 154 betegből 18-an vettek részt a rendszeres oktatásban, amelyet anyagilag az állam is támogatott. 

 

Blum Rezsőnek, az igazgatónak méltó segítőtársa lett fiatal felesége, Friedmann Flóra Franciska, aki nagy szeretettel és hozzáértéssel viseltetett ápoltjaik iránt. 
1910-ben azonban tűz ütött ki az intézetben, amely szerencsére nem tett tetemesebb kárt az épületekben. Súlyosabb gondot jelentett viszont a Gömöri Faipar Rt. teljes pusztulása, amely szintén a tűz martaléka lett. Ugyanis ezzel az intézet a legnagyobb támogatóját veszítette el. 


A vállalkozó apa, Blum Sámuel izraelita vállalkozó volt, 1879-ben telepedett meg Pelsőcön. Felismerte a lehetőséget az 1874-ben beindított Bánréve–Dobsiná vasútvonalban és elhatározta, hogy fával fog kereskedni.  Később 1892-ben több társával egyetemben megalapította az Első Gömöri Faipari Részvénytársaságot. Megvette a vármegyétől az elhagyatott vármegyeházat és itt fűrésztelepet, rendezett be. Munkát adott ezzel több száz környékbeli lakosnak. Vagonszámra szállította termékeit, bútorokat, hordókat, parkettákat a világ különböző országaiba. A nyersanyagot a Pelsőc körüli erdőkből, de főleg gróf Andrássy Géza szádvári uradalmának erdeiből és Coburg herceg murányi és balogvári uradalmi erdeiből szerezték be. Üzleti tevékenységébe beépítették a parkettagyártást is, amely iparcikk kelendő lett nem csak a Csorba-tó környékén de az Alföldön is. 

 

A részvénytársaság érdeme révén Gömör megyében Pelsőc utcáin gyúlt ki az első villanylámpa. A jó és nyereséges üzletvezetés Blum Sámuel igazgató szakértelmének volt köszönhető. A gyártelep kibővült egy újabb ingatlan megvásárlásával, ahol hordókat és kádakat készítettek. Az eredeti és az új gyártelepet iparvágánnyal kötötték össze, amely rákapcsolódott a pelsőci vasútállomásra. Új iparcikkek meghonosításán is fáradoztak, hogy növelve versenyképességüket termékeik külföldön is eladhatók legyenek. 
1899-ben azonban leégett az ipartelep. Az újjáépítés során a gyár állami támogatásban is részesült és három új épülettel bővült. Ebben az időben a gyárban 160, de az erdőkben átlag 2000 munkás dolgozott. 

 

1910-ben a gyártelep másodszor is leégett, és Blum Sámuel halála után pedig a részvénytársaság is feloszlott. 

A részvénytársaság megszűntével és Blum Sámuel halálával az intézet a legfőbb támogatóját veszítette el. Az első világháború kitörésével pedig az elmegondozó rész hadikórházzá alakult át és ápoltjainak felét a fronton megsebesült katonák tették ki. A katonai szolgálat alól felmentett Blum Rezső igazgató az évek folyamán az ápoltak orvosi ellátását a helyi körzeti orvossal és a háború alatt itt működő katonaorvosokkal biztosította. 

1919-ben a Pelsőc környéki harcok folyamán erősen megrongálódtak a Blum Intézet épületei. Az általános élelmiszer és közszükségleti cikkek hiánya egy időre szinte megbénítja az intézmény működését. Ennek falai között működik a Csehszlovák Haderők Parancsnoksága és a magyar hadak visszavonulása után kétségessé válik a Blum Intézet működtetése. Ráadásul 1920-ban, negyvenhat éves korában meghal Blum Rezső és a vezetés gondja fiatal özvegyére, Friedmann Flóra Franciskára marad. 

 

Fél évre rá az özvegy férjhez ment Horák János tartalékos főhadnagyhoz, akinek kapcsolatai révén és vezetésével újra normális viszonyok közé kerül az elmegyógyintézet. Állami támogatással bővítik az intézmény befogadóképességét és Szlovákia teljes területére kiterjedő elmegyógyintézeti központtá teszik. A harmincas évek hozták meg az intézmény modernizálását. Felépült a mosodája, szennyvíztisztítója, belső rendszerű telefon és rádióhálózata. 


A bécsi döntés után a Horák házaspár Prágába távozott és az intézet vezetését dr. Thausz Józsefre és feleségére bízták. 1940-ben a magyar állam lengyel menekülttábort létesített falai között. A Magyarországon bevezetett zsidótörvények értelmében a Blum Intézet bizonyos térítésért a magyar állam tulajdonába került. E helyen később tüdőgondozót, katonai üdülőt, s végül hadikórházat rendeztek be. A háború folyamán meghalt Horák János, és felesége nyomtalanul elpusztult. 

De a Blum intézet államiként máig működik.

 

Forrás: a szerző saját archívumából

 

 

 

 


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :