[kapcsolat]   husken

babamasszázs

 

kit

 

vaskakas

 

Berlin

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Zeman Zoltán
<<< Vissza a főldalra

Történelmi dokumentumok databázisa

szerző: Kovács Ágnes 2018-11-20

 

Történelmi dokumentumok databázisa

 

Az utolsó kivégzés Torna vármegyében

 

Az önálló Torna vármegyében /1/ 1868-ban történt az utolsó kivégzés. Prinyes János hídvégardói lakos, a felesége felbujtására a saját édesanyját fejszével agyonverte. Kivégzése a vendégi Hegy orránál felállított akasztófán ment végbe. A kivégzés napján a környező falvakból gyalogosan és szekereken érkeztek a kíváncsiskodó emberek. Az elítéltet Ardóból szekéren hozták megkötözve, két pap kíséretében. Felesége állítólag a kertjük végén lévő szalmakazal tetejéről figyelte az urát, amint a vesztőhelyre viszik. 

 

Prinyes szellemének kísértése /2/

 

Az első Csehszlovák Köztársaság megalakulásának az első felében történt a következő eset. Abban az időben, sőt, még jóval később is, járták a falvakat a drótosok, a fazekasok, a tojásszedők, rongyot gyűjtő cigányok, a vándorkereskedők és mesteremberek. 

 

Történt pedig egy alkalommal, amikor késő délutánra járt az idő, és a falu férfitagjai a helybeli kocsmában szórakoztak. A kocsma akkoriban az egykori asztalos, Balázs Géza szülői házában volt. Egyszer egy idegen, hátizsákos ember lépett be a kocsmába. Rendelt magának valamit, aztán leült az egyik asztalhoz. Beszédbe elegyedett a helybeli legényekkel. Elbeszélte, hogy itt járt a faluban, tojást volt felvásárolni, és egy kis pihenő után folytatja útját a tornai vasútállomás felé, hogy vonattal mehessen tovább Kassára. A kassai piacon majd másnap értékesíti a tojásokat, amelyek a hátizsákjában voltak gondosan, újságpapírok közé csomagolva. 

Még akkoriban élt a szóbeszéd a hegyorrai akasztással kapcsolatban és a nép különféle mendemondákkal ugratta egymást. Mivel már esteledett, a helybeli legények mondták is az idegennek, csak úgy, viccből, hogy ne menjen most a sötétben a Kőhíd és a Hegyorra felé, mert ott akasztották fel Prinyest, és a szelleme kísért. 

- Én bizony ilyen babonaságokban meg mendemondákban nem hiszek! – vágta rá büszkén az idegen. 

- Jól van, no. Majd meglátjuk – hagyták rá a falubeliek. 
A vándorkereskedő kiitta poharát, óvatosan vállára vette hátizsákját, majd jó éjszakát kívánva elindult gyalog Torna irányába. Ahogy a Hegyorrához ért, elővette cigarettáját, hogy rágyújtson, de a gyufát sehol sem találta. Eszébe jutott a kocsmai elbeszélés az akasztott ember szelleméről, és nagy büszkén, viccből elkiáltotta magát: - Prinyes! Adjál tüzet!Erre, hogy-hogynem, az útszéli bokorból megszólal egy hang: - Mingyar adom az a gyufa, csak megketem az a gatya!A tojásszedő úgy megijedt, hogy a Hegyorrától megállás nélkül rohant vissza a faluba, egyenesen be a kocsmába. Az ember csurom vizesen, leizzadva, szinte beesett a kocsmaajtón. A féltve óvott tojások a hátizsákban mind összetörtek, végigfolytak a hátán le, egészen a sarkáig.  Sárga volt tőle az egész hátsó fele. A helybeliek nem tudták mire vélni a történteket és azt sem tudták, hogy nevessenek-e vagy sajnálják a szerencsétlent. Amikor már egy kissé megnyugodott, szinte teljesen magánkívül mesélte, hogy Prinyes szelleme valóban ott volt a Hegyorránál. A falubeliek is csak ámulva hallgatták a tojásszedő elbeszélését, hisz korábban ők sem hittek az egészben. Másnap derült csak ki, hogy mi is történt valójában. Azon a napon, amikor a tojásszedő a faluban járt, itt járt a drótos is, aki a cserépfazekakat drótozta, meg a bádogedényeket foltozta. A drótos hamarább elindult a faluból Torna irányába. Amikor a Hegyorrához ért, megállt, és egy bokor mögé bújva éppen nagyszükségét végezte, amikor az úton haladva megállt mellette a tojásszedő és Prinyestől a gyufát kérte.Lett is nagy nevetés a kocsmában, de azért sajnálták is a szegény tojásszedőt. Az meg szégyenében nem is jött többet Vendégibe. Sokáig emlegették, még évtizedek múltán is a tojásszedő és a drótos esetét a Hegyorránál. Mondogatják azóta is tréfásan egyásnak az emberek, hogy ne menjetek késő este a Hegyorra felé Tornára, mert Prinyes szelleme még most is kísért. /3/

 

Forrás: a szerző saját gyűjtése

 

 


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :