[kapcsolat]   husken

ÉLŐ ZENE

 

Ropás

 

oti kiállítása

 

prosecco kóstolás

 

Kodály

 

Dráb

 

30 éve szabadon

 

hastréning

 

horrorvacui

 

eNRA RV 2019

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Zeman Zoltán
<<< Vissza a főldalra

Történelmi dokumentumok databázisa

szerző: gergely 2018-08-12

 

Történelmi dokumentumok databázisa

A kassai hangulat a Nagy Háború kitörésekor

 

      Az 1914-es év első felében Európa – bár ezzel még nem volt tisztában – a boldog békeidő utolsó hónapjait élte. Bár az előző években (1912–1913) a Balkánon véres háborúk dúltak, ezek a harcok egy átlagos európainak Berlinben, Párizsban vagy éppen Budapesten nem jelentettek többet egy érdekes olvasmánynál a kedvenc napilapjában. A helyzet azonban gyökeresen megváltozott az Osztrák-Magyar Monarchia trónörökösének, Ferenc Ferdinándnak és feleségének, Zsófiának szarajevói meggyilkolásával. 1914 június 28-át követően Európában ugyanis a két nagyhatalmi csoportosulás számára  a háború egy lehetséges és valós alternatívává vált a problémás ügyeik tisztázására, amelyre ezek a nagyhatalmak már jó ideje készültek. 1914 júliusában mindenki a monarchiára szegezte a figyelmét, amelynek, mint sértett nagyhatalomnak, akarva-akaratlanul a kezében volt a kezdeményezés. A közös minisztertanács, Ferenc Józseffel az élén, a nagy német nyomás alatt úgy döntött, a trónörökös meggyilkolásáért fegyverekkel vesz elégtételt Szerbiától. Nem volt más hátra, minthogy az uralkodó egy manifesztumban most már a saját országai lakosságának támogatását is kikérje./1/

     

      Az 1914. július 24-én Szerbiának átnyújtott ultimátum, és az azt követő július 28-i hadüzenet hírét Magyarország minden részén kitörő lelkesedéssel és ha lehet, még nagyobb elvárásokkal fogadta a közvélemény. Kecskeméten például „... az utcákon át tisztek, katonák civil tömegek éltették a háborút. Július 28-án egy tizenöt-húszezer főt mozgósító háború melletti tüntetés zajlott le a városban...“/2/ Miskolcon „... a hadiállapot hírére örömittas emberek lepték el az utcákat és a kávéházakat. Este a Rudolf laktanyából katonazenekar masírozott ki a városban és nemzeti dalokat játszott. A zenekart követő tömeg egyre nőtt... Később egy cigányzenekar lelkesítő dalokat muzsikált, amit a tömeg együtt énekelt a hegedűkkel...“/3/ Kassán a helyi sajtó tudósításai szerint a Szerbiának szóló hadüzenetet ugyancsak kitörő örömmel fogadta a polgárság. Több ezer ember tartózkodott folyamatosan az utcákon és bizakodva hallgatta a polgármester, a főispán vagy valamely magas rangú katonatiszt szónoklatát. Ilyen és ehhez hasonló tudósítások maradtak ránk az akkori kassai hangulatról: „... Alig hisszük, hogy bármilyen más esemény az extázisnak azt a magas fokát elérni tudná, amely tegnap este megnyilvánult az ezrekre rúgó tömegben, amely a katonazenekarok hangjai mellett hatalmas trikolórokat lobogtatva járta be a várost, éltetve a hazát, a királyt, a hadsereget, pereatot kiáltva Szerbiára. Polgárok és katonák, nagy urak és szerény munkások, fiatalok és öregek, férfiak és nők óriási tömegben együtt mentek szorongva teljesutcaszélességben és ahol elvonultak, kilométerekre hangzott a lelkesedés ellenállhatatlan zúgása. Mint egy ember áll talpra az egész nemzet, mint egy ember vett tegnap részt a tegnapi tüntetésben Kassa város egész lakossága...“/4/

 

Irodalom

 

/1/ Felsőmagyarország, 1914. július 29. A király manifesztuma: Népeimhez!
/2/ KÁROLYFALVI, József. Kecskemét az első világháború és a forradalmak korában (1914–1920), megtalálható a világhálón: http://mek.oszk.hu/07900/07906/html/, 6. o.

/3/ DOBROSSY, István. Miskolc története IV/1 1848-tól 1918-ig, Miskolc, 2003, 181. o.

/4/ Felsőmagyarország, 1914 július 30.

 

A dokumentumok forrása: Kassai Ujság (1914), Abaúj-Torna Vármegye Hivatalos Lapja (1914)
 


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :