[kapcsolat]   husken

Nyári nyitva tartás

 

Rajzszög20

 

Róth

 

Sándy

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Zeman Zoltán
<<< Vissza a főldalra

Történelmi dokumentumok databázisa

szerző: gergely 2018-04-06

 

Történelmi dokumentumok databázisa

Orosz hadifoglyok Abaúj-Torna vármegyében az első világháború idején

 

      Az első világháború, amelyet már kortársak is Nagy Háborúnak neveztek, hatalmas méreteket öltött és hatását Európában szinte mindenki megtapasztalta. A háború az élet minden szintjén hozott valami újat, addig még nem tapasztaltat.
Az Osztrák-Magyar Monarchia – hasonlóan más harcban álló birodalmakhoz – a háború elején az általános mozgósítással jelentős mértékben beavatkozott a gazdaságba, azon belül is főleg a mezőgazdaságba és a lakosság élelmezésébe. 1914 augusztusában ugyanis a hadköteles férfiak kénytelenek voltak elhagyni családjaikat és nem tudtak részt venni az aratáson és a csépléseken. Hiányoztak a lovak és a szekerek is, amiket a lakosság az igényelt mennyiségben hadiszolgáltatás céljából köteles volt átadni a hadseregnek. Abaúj-Torna vármegye alispánjának nyilvántartása szerint az általános mozgósítás idején a Csereháti járásban a hadsereg 553 lovat (a megyéből összesen 4151-et), 9 személyszállító kocsit (a megyéből összesen 39-et), 366 gazdasági szekeret (a megyéből összesen 1957-et) és a hozzá tartozó 764 lovat (a megyéből összesen 4613-at) foglalt le./1/ Ennek következtében a gabona behordása és cséplése szeptember első feléig elhúzódott és a burgonya, kukorica és a cukorrépa betakarítása még októberben is tartott.

      Ekkor (augusztus 6-án) még az alispán körlevele elég volt ahhoz, hogy az emberek kisegítsék egymást a mezőgazdasági munkálatoknál, hogy ezeket a munkálatokat a települések testületi szervei irányítsák és az ő tevékenységüket a főszolgabírók ellenőrizzék. Komolyabb problémák csak 1915-ben a tavaszi munkálatoknál mutatkoztak, amikor a folyamatosan megismétlődő sorozások következtében a nagyobb birtokoknak (a cselédek hiányában) és az otthon maradt, férfiak nélküli családoknak már segítségre volt szükségük. Az állam ezt a problémát a galíciai és az északkeleti vármegyék háború elől menekültjeinek (Ung, Sáros, Zemplén) foglalkoztatásával igyekezett megoldani. Viszont ezek a menekültek a jobb politikai körülmények beálltával elhagyták a vármegyét és visszatértek az otthonaikba. Tartósabb megoldásnak bizonyultak a katonai munkásosztagok, úgyszintén az orosz hadifoglyok, akik 1915 májusától voltak jelen a csereháti járásban./2/ Ebben az évben a vármegyében az aratás ideje alatt már 3437 hadifoglyot dolgoztattak. A későbbi háborús években a főbb mezőgazdasági munkák az ő segítségük nélkül elképzelhetetlenné váltak./3/ A következő háborús időszakban a hadifoglyok alkalmazása az alispán 1915 május 1-jei körlevele szerint történt. Eszerint a nagyobb birtokok és a falvak 30 fős csoportokban kérvényezhették a hadifoglyokat. A kérvényeknek az alispánhoz kellett jutni az adott hónap első, tizedik vagy huszadik napjáig. A hadifoglyokra katonák ügyeltek, akiknek az őrizettek létszámának legalább a 10 százalékában kellett jelen lenniük. A hadifoglyok dolgoztatásáról több forrásból is értesülünk, amelyek szerint hosszabb-rövidebb ideig dolgoztatták őket a településeken, például Debrődön/4/, Szepsiben/5/ és Mecenzéfen/6/.

 

Jegyzetek
 

/1/ Abaúj-Torna Vármegye Hivatalos Lapja, 1914 október 15.

/2/ NEUPAUER, Gyula. Szepsi község monográfiája az ország és Abaúj-Torna vármegye történelmével  a legrégibb kortól 1920, év végéig, 1931-1932.

/3/ CSÍKVÁRI, Antal (ed.). Vármegyei szociográfiák VII. Abaúj-Torna vármegye. A Vármegyei Szociográfiák Kiadóhivatala, Budapest, 1939.

/4/ Debrőd község krónikája.

/5/ NEUPAUER, GY.

/6/  Demeter István mecenzéfi lakos elbeszélése szerint az első világháborúban az ororsz hadifoglyok újították fel Mecenzéfen a mai Stószi és Kovács utcát.

 

A dokumentum forrása: Kassa város levéltára, Rendőrkapitánysági iratok, 1917

 


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :