[kapcsolat]   husken

természet

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Zeman Zoltán
<<< Vissza a főldalra

Történelmi dokumentumok databázisa

szerző: gergely 2018-05-05

 

Történelmi dokumentumok databázisa

Határmegvonás a vidékünkön az Első Bécsi döntést követően

      A második világháború óriási mértékben megváltoztatta a Kárpát-medence lakosságának életkörülményeit. Egy jelentős határkő a változásoknál éppen az első bécsi döntés volt, illetve a döntés következményeképp meghúzott új határok az akkori királyi Magyarország és az első Csehszlovák Köztársaság, majd az első Szlovák Köztársaság között.
   
     A határmegvonások – bár magyar szempontból sikerként könyvelték el – különös helyzeteket teremtettek az egyes határ menti régiókban. Ilyen volt a Csereháti járás, azon belül is a Bódva folyó felső folyásának vidéke. Érdekes módon, ebben a számtalan szempontból egységes régióban a németek (mánták) lakta Alsó Mecenzéf és a szomszédos Felsőmecenzéf Csehszlovákiában (majd a Szlovák államban) tartotta, ezzel szemben a déli magyarlakta települések (Jászót és annak részét Luciábányát, Jászóváralját, Debrődöt, Szepsit) újra Magyarországhoz kerültek. Ennek az új helyzetnek megfelelően, Alsó- és Felsőmecenzéfet a háború alatt határ választotta el Jászótól és a többi településtől, amely tény azt is jelentette, hogy míg az egyik oldalon a csehszlovák, majd szlovák törvények voltak érvényben és ehhez kellett igazodniuk az ott lakóknak, a másik oldalon a magyar törvényeket voltak a mérvadóak.
   
     Az első bécsi döntést a korabeli magyar politikai elit és a közvélemény a megalázó Trianoni Békeszerződés jóvátételeként fogta fel. Nemcsak Kassán és a visszacsatolt területek egyéb városaiban fogadták Horthy Miklóst és képviseletét kitörő örömmel és még több reménnyel, de olyan kisebb településeken is, mint Szepsi, Debrőd, vagy Jászóváralja. Jászó visszacsatolásának történetét azonban érdemes jobban szemügyre venni. Volt ugyanis egy rövid pár hónapos időszak, amikor az említett község még nem tartozott a Magyar Királysághoz. Az első bécsi döntést követően a magyar hadsereg és az azt követő közigazgatási szervek csupán Jászóváralját vették birtokukba (1949-ig Jászó és Jászóváralja két különálló település volt), ennek megfelelően csak a premontreiek székhelyén lett magyar a közigazgatás. Annak, hogy Jászó nem azonnal 1938 őszén került Magyarországhoz, különös magyarázata van: a határkijelölő bizottság ugyanis a térképre, melynek mérete 1:750 000 volt, vastag zöld tollal jelölte be az új határvonalat. Ez a terepen már egy 750 méteres sávot eredményezett, ami a két ország között további bonyodalmakhoz vezetett. Végül is a két ország a következő év március 6-án rendezte a kialakult tisztázatlan helyzetet, amikor is az új csehszlovák-magyar bizottság, figyelembe véve a helyi lakosság igényeit, a problematikus helyeken újra rajzolta a határt. Ekkor kerültek át véglegesen (a háború végéig) egyes többségében szlovákok lakta települések Magyarországról (Cseh-)Szlovákiába és többségében magyarok lakta települések visszakerültek az anyaországhoz. Így csatolták újra Magyarországhoz az akkor még jelentős magyar többségű Jászót és a hozzá tartozó Luciabányát.
 

A dokumentum forrása: Ján Gašpar magángyűjteménye


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :