[kapcsolat]   husken

Karácsonyi nyitva tartás

 

LitFest

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

Túra a Magas-Tátrában

szerző: oszi 2011-10-23

 

Túra a Magas-Tátrában

 

Merőben más terepviszonyokat mutatok be most a képeimen keresztül, mint amilyeneket a legutóbbi fotóanyagomban láthattunk. A múltkoriban emlegettem, mennyire hiányzik nekem a dimbes-dombos vidék. A „dombok“ utáni vágyak kielégítésére legjobb hely a Magas-Tátra.

 

Nem csupán egy egyszerű túrán szerettem volna részt venni a barátaimmal. Egy nagyon közkedvelt útvonalat választottunk, hegyi menedékházban való éjszakázással.
A célpontunk a 2015 méter magasságban lévő
"Téryho chata" nevű menedék volt, másnap pedig a "Priečne sedlo" (2350m) megmászása után visszatértünk a kiindulópontunkhoz, "Starý Smokovecre", azaz  Ótátrafüredre.

A túra 8-9 óra alatt megtehető, de mi nem akartuk elsietni. Egy éjszakát eltölteni 2015 méter magasságban mégse mindennapos dolog, sőt, másnap így elsők lehettünk a hágó megmászásánál, ahol főszezonban többnyire "leáll a forgalom", mivel igényes a terep, meredek sziklafalat kell megmászni. A mászást sziklára erősített láncok teszik biztonságosabbá.

Dél körül indultunk útnak, gyönyörű időben. Sütött a nap, a levegő friss volt, minden a lehető legtökéletesebb. Nem siettünk, így majdnem kétszer annyi időnkbe telt felérni a menedékházhoz, mint amit a térkép alapján gondoltunk. De ezt írjuk szépen a sok pihenés, fotózás és étkezés „rovására“. :-)

Nagyon érdekes volt megfigyelni, amint az esti köd a nyomunkba eredt, betöltötte az egész völgyet... De mi gyorsabbnak bizonyultunk. :-) (Mindjárt eszembe jutott "A köd" című horrorfilm is...)

Szerencsére a tátrai ködfelhőzet megrekedt úgy kb. 1700 méteren. Visszatekintve gyönyörű látványt nyújtott, olyan volt, mint egy tejtenger. Amikor elértünk a 2015 méteren található menedékházhoz, még sikerült a lemenő nap utolsó sugarait is elkapnunk.

 

Egy napra viszont elég is volt ennyi mász(kál)ás. Hiába, be kell valljam, a kondícióm már nem a régi.

A vacsora ellenben nagyon jólesett, finom káposztalevest ettünk, amit sörrel nyomtattunk le, utána pedig előhúztam egy sompálinkás üveget. Ki is fogott rajtunk, mert még egy cseh turistacsoport segítségével sem akart elfogyni. :-)

Aztán kimentünk megcsodálni a csillagos eget. Ki-ki a saját fényképezőgépét próbálgatta, hogy mire képes ilyen fényviszonyokban. Sajnos, fél óránál nem lehetett hosszabb az exponálási idő, de aránylag jól sikerült az a pár fotó. Néhány próbálkozás után nyugovóra tértünk, hogy másnap friss erővel induljunk neki az utunk legnehezebb szakaszának.

 

Eljött a reggel, gyönyörű napra ébredtünk. Az ablakból a látvány szinte leírhatatlan volt...  Inkább nézzük meg az erről készült képeket!

 

Összeszedelőzködtünk, majd irány a hágó. (Kicsit tartottam tőle, hogy fogom-e bírni a dolgot az előző napi kis kondi-kudarc után. :-))
Káprázatos hegyi tavak mellett vezetett az utunk, miközben egyre meredekebb lett a terep. Végül egy sziklafalhoz értünk, ahol láncokba kapaszkodva másztunk felfelé. Én, személy szerint, mellőztem a láncokba kapaszkodást, sőt, kihívásnak éreztem, hogy ezt a falat segítség nélkül másszam meg. 

Némi plusz adrenalinnal ez sikerült is. Egyébként én biztonságosabbnak érzem a mászást a masszív sziklarepedésekbe kapaszkodva, mint a libegő láncba. Ráadásul ez a módszer gyorsabbnak is bizonyult. Észre se vettem, és már fenn is voltam. Annyira megtetszett a hegymászás – mert idáig csak "sétáltunk"–, hogy még magasabbra is másztam a kelleténél. Zergének éreztem magam. Olyan volt, mintha mindig is sziklát másztam volna.

Amikor így "megérint" a természet, valami mély erők törnek fel bennem, és boldog vagyok. Az elém táruló látvány is fantasztikus volt: a hegygerinc tetejéről egyszerre láttam mindkét völgyet.

 

Megvolt a nap csúcspontja, innen már csak lefelé vezet út.

Akárcsak a famászásnál, a hegyre felfelé is egyszerűbb a dolog, lefelé jövet igencsak meg kell nézni, hogy hová lép az ember. Leereszkedésünk nagy részét már ködben tettük meg, így nem volt miben gyönyörködnünk. Még szerencse, hogy odafenn tiszta, felhőmentes időt fogtunk ki.

 

A többiről meséljenek a képek!
 


View Larger Map

Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :

név: tomó e-mail: tomo@rovas.sk dátum: 2011-11-19
Nem semmi! Élmény volt olvasni, nézni :)
név: oti e-mail: art@rovas.sk dátum: 2011-10-26
Oszi, hát ez héccencsék   
név: Ági e-mail: agnes@rovas.sk dátum: 2011-10-26
Oszi! Hát mit mondjak! Lenyűgöző látványban volt részünk a képeid segítségével. A videópróbálkozásod meg kimondottan tetszik, csak így tovább. A zenei aláfestéshez: a kedvencem a Piano zenéje...
Kösz az élményt!!!