[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

MakaiHU

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

Tõzsér Árpád köszöntése

szerkesztette: Szászi Zoltán, 2008-10-06

néháíy évvel ezel♣ttÚgy mondják, a jó a korral csak érik s nemesebb egyre nemesebb. Tõzsér Árpád Kossuth díjas költõt köszöntöm, s kissé szokatlan verseit ehhez szíves hozzájárulásával közreadva. Mert a költõ a humorban nem ismer tréfát!


Nagyváradon Bizton remélem, az alább olvasható versek sok hívet toboroz a gömöri költõnek.Tõzsér Árpád:Magyar múzsák címû, nagyon friss és a játék komolyságát õrzõ versei mellett néhány sorban vall magáról maga a ma 73. születésnapját Pozsonyban ünneplõ péterfali gyökerû költõ:

Magyar múzsák


Szendrey Júlia

Juliska Koltón
szerelmesen csügg a költõn,
végre a jámbor
így szól: Te, Sándor,
néztük már eleget Koltót,
lássuk végre a – coltod!

Kratochvill Georgina

Volt egy nõ, úgy hívták, Gina,
csupa tõgy, csupa vagina.
Fûnek, fának,
csak Vajdának
nem jutott belõle – mi, na?

Sárvári Anna

Neki a legismertebb az imázsa:
lágy volt, szõke és másfél mázsa.
Ha kese hónalját kaparászta,
szegény Juhászt a hideg rázta.

Szántó Judit

Harcias csajszi volt, amazon,
átment sok emezen, amazon,
kajolta párt és szakszervezet,
bár csókja nem volt nagy élvezet,
harcfira nem illik a párta. –
Attilát laposra gyapálta.

Epilógus


Böhm Aranka

Vad múzsáról szólok, taramta, taramta,
Karinthy múzsáját úgy hívták, Aranka.
Tüzelt, mint a szuka, búgott, mint a haris,
taramta ezzel is, taramta azzal is. –
Szarvazza a költõt teremte, taramta,
telente, nyaranta az örök Aranka.

Grendel Lulu
Grendel Lulu Nobel-díja
itt hullott örökre sírba!
Dobosékat addig szidta,
hogy õ lett sültrealista.
Grendel Lulu rá se fütyül,
a sírban is áll a mütyür.
Gerendelyem zöld temetõt,
szánt a farkam csontszeretõt.


Mittel Ármin
Nem bírta már tovább gittel,
itt nyugszik Ármin von Mittel.
Ez volt zsidó neve neki,
jobb volt, mint az eredeti.
Míg élt, a nyála gyakran elcsordult,
minden csöcsös vers után megfordult,
minden stílus alá benyúlt,
ami tudott, mindent lenyúlt -
Amiért ily mohó valál,
lába közé vett a halál.


PhDr. prof. Mészáros Bandi
Itt a nyilam, mibe lõjjem,
rozzant tanszék áll elõttem.
Belelövök bársonyába,
hogy csak úgy porzik kínjába!
Rám húzták az anyaföldet,
nincsen kedvem lõni többet.
Inkább elmondom az utolsó viccem:
bevarrta a halál a sliccem.


Csehy Zoltán
Csak elnyaklott Csehy Zoltán,
sír az ég korai holtán -
Parentálják szegény Zolit,
nincsen aki nem gyászol itt.
Könnyét senki se restelli:
Nagyobb volt, mint Beccadelli!


Benyovszky Krisztián
Míg élt, Benyovszky volt, de nem Móric!
Korán elment. És aztán!? Jó viccc!
A kritikusok korán halnak,
a cipeléstõl reszket lábuk.
Sírkövén a végakarat
s a Mene Tekel:
A legnagyobb mellényemben
temessetek el!

Íme hát mit gyûjtött Tõzsér Árpád, közölve annak érdekében, hogy nehogy már nõellenesnek állítsák be!

"1960-ban magyar-szlovák szakos tanári oklevelet Bufapesten egy g♠m♠ri esten szereztem Pozsonyban, késõbb ugyanott, a Comenius Tudományegyetemen hosszú ideig (2002-ig) régi magyar irodalmat tanítottam, majd nyugdíjasként szerkesztõ lettem (s máig az vagyok) a Madách-Posonium Könyvkiadóban.
Verset, irodalomkritikát, esszét egyaránt írok, a cseh, lengyel és szlovák irodalomból rendszeresem mûfordítok.egy hátármenti kápolnánán anno 2007-ben
Viszonylag (máris) hosszú életemben számos irodalmi díjjal is megtiszteltek.
Félreértés ne essék: a díjaimról távolról sem büszkeséggel számolok be, inkább szomorúan komikusnak tartom, hogy a társadalom és a szakma ilyen magasra értékel, s én mégis csak az vagyok, aki vagyok. Azaz a díjaknak, e „karácsonyfadíszeknek” a jelentõségében (a kép Orban Ottótól!) nem hiszek különösebben, hiszek viszont Umberto Eco egyik aperçujében, amely szerint a halál után igenis lehetséges egyfajta élet: valahol a világûr mélyén elképzelhetõ egy metafizikus tartomány, amelyet megélt életünk elemei, eszméink, szenvedélyeink, szellemi mûveink alkotnak.
Én ennek a tartománynak dolgozom. egy másik arc
A húsz-egynéhány kötetembõl csak a szívemnek kedvesebbeket sorolom föl: Mogorva csillag (versek; 1963), Az irodalom valósága (esszék, jegyzetek; 1970), Érintések (versek; 1972), Genezis (versek és esszék; 1979), Szavak barlangjában (tanulmányok; 1980), Adalékok a Nyolcadik színhez (versek; 1982), Régi költõk (irodalomtörténeti tanulmányok; 1984), Lubomír Feldek: Virradat a ceruza körül (versfordítások, válogatás a szlovák költõktõl; 1986), Történetek Mittel úrról (versek; 1989), Escorial Közép-Európában (tanulmányok; 1992), Pozsonyi Páholy (eszék; 1994), Mittelszolipszizmus (versek; 1995), Leviticus (versek; 1997), Vladimír Holan: Éjszaka Hamlettel (a cseh költõ poémája magyarul; 2000), Finnegan halála (versek; 2001), Milétoszi kumisz (tanulmányok; 2004), Tanulmányok költõportrékhoz (versek; 2004), Faustus Prágában (drámai költemény; 2005), Léggyökerek (versek; 2006), Szent Antal disznaja (Naplók naplója; 2007)."


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :

név: Lívia e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-10-03
Van Tõzsérnek rengeteg sokkal jobb verse.Miben mûvészet az ilyen pornó?Szerintem ez egyáltalán nem humoros.   
név: Zolti e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-10-27
Mindekinek köszönöm a hozzászólásokat! Bár kissé érzelmi alapúra is sikeredett a vita a versrõl, végül is irodalmi alktásról érzelmi alapon is lehet vitatkozni. Ma este már más cikket helyezek el az irodalom rovatban. Tsúszós Sándor lesza téma!!! versebn.
név: kezes e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-10-25
Köszi W. Ilonka!
Bár M.D. szerintem csak az általa komolynak tartott verseken nem ásít, de azért vegy már figyelembe, az élet, az nem mindig csak a nagy véresen komoly poétiak, hanem kicsit más is. Mondjuk mosoly, nevetés, meg esetleg magunk meg a világ kifigurázása. Egyébként nem vagyok nõ, de ez gondolom nem baj ugye kedves M.D? Mondja, miért nem tud mosolygni Tõzsér versein?
név: W. Ilonka e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-10-25
Kedves M. D., nem gondolja, hogy nõk társaságában ásítozni modortalanság?
név: M. D. e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-10-24
Áááááá...! Elnézést, kedves Mecénás, kedves Enikõ, ásítottam. De azért voltak kevésbé unalmas fordulatai is a vitánknak. Azokért köszönet. Áldásom mindenkire! Zoltira, a szürke eminenciásra is.
név: mecénás e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-10-24
Hát Dezsõ, úgy látom Te is játszol, lásd már csak Maki D. akkor mi a baj, ha más is játszik? Azért T.Á., verseivel elért mégis csak valamit (Sz.Z. tolmácsolásával), már a vélemények is mindenféle szerelmek és nõi-férfi nemek (és igenek) körül forognak és zajlanak (a költõ ír és hat, az olvasó ...). Ha mecénás, ki mögött férfit sejtesz, dicséri Enikõ, ki mögött nõt sejtesz, érvelését, ez már valami intellektuális (észbeveszõ) szerelem. Ki tudja, hol tévedsz? Egyébként, ha zavar a letegezés, bocs, s fordítsd gondolatban az egészet ÖNÖSBE!
Enikõ! Köszi a kiegészítést, én meg nem esküszöm, hogy a Godot kapcsán hangzott-e el, mert elég sok furcsát írt Beckett, és szinte bármely mûhöz kapcsolódóan elhangozhatott volna a kérdés, de ami biztos, hogy én a mûveit nagyon szeretem.
név: Enikõ e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-10-24
Konkrétan mi zavarja Önt még, Dezsõ? Mert ne mondja már nekem, h. annyira humortalan ember, h. nem vette észre, h. \"Kezes\" csak játszik. Kedvesen ironizál és poetizál ezzel a \"Bár lennék én költõ, bár írna rólam sírverset a Tõzsér\" sorral. És azt se mondja már, h. még életében nem hallott költõi nyelvtanról, nyomatékosításról, átvetésrõl... miegyebekrõl?! \"Óh, bár adna a Gazda patakom / sodrának medret\"; vagy: \"Ötszáz, bizony, dalolva ment / Lángsírba velszi bárd\"; esetleg: \"Lennél te rózsa-rózsabimbó, / s lennék a méh\".) Erre a ritmusra és formára viccezett Kezes... Akirõl nekem pl. fogalmam sincs, h. nõ-e vagy sem, holott évek óta érdekel a nõi princípium és szemléletmód - mindenekelõtt az irodalomban. Szerintem Kezes nem nõ, de itt és most ez teljesen irreleváns.
(Egyébként a legkevésbé sem volt elegáns, pont Önnek, azzal csúfolódnia, h. ki szerelmes itt kibe. )
Mecénás megjegyzésének azért örültem, mert az a Beckett-parafrázis nekem is az egyik kedvencem. A Godot kapcsán hangzott el, ha jól emlékszem, az amerikai elõadás rendezõje kérdezte meg Beckett-tõl, h. titokzatos Godot-ja kicsoda v. micsoda?, mire B. tényleg azt válaszolta, h. \"ha tudtam volna, megírtam volna a darabban\". Valószínûleg épp azért írta meg, h. megtudja. Na de hogy megtudta-e valaha is...?
Egy szó mint száz: se az alkotás-, se a befogadáslélaktant illetõleg nem érdemes nagyképûsködni.
Visszatérve eredeti témánkhoz, most már én is tennék egy személyes vallomást: A legelsõ Tõzsér-élményem gimnazista koromban volt, az Adalékok a nyolcadik színhez-zel, a legutóbbi pedig a Kalligram-beli Naplójegyzetek. Közte meg sok minden más, versek, fordítások, tanulmányok, esszék... Engem nem ért revelációként, h. Tõzsér Árpádnak humora is van. Az viszont igen, h. ez a humor ennyire elementáris és póztalan tud lenni.
És végül még valami, amit járunk itt körbe-körbe: Író és olvasója egymásra vannak utalva. Két iszonyúan személyes történet néz mindig farkasszemet egymással. Ebbõl a rendíthetetlen szembenézésbõl, ha valaki kibeszél, az - innen is, onnan is - gyönyörû gesztus. Tud lenni.

név: Maki D. e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-10-23
Azt hittem, hogy a kélgyó a farkába harapott, hogy Mecénás, aki a vitát elkezdte, pontott tett az eszmecsere végére. De nem! Úgy látszik, evés közben jön meg az étvágy. Pani Kezesová is rájött, hogy szereti a verseket. Méghozzá T. Á. "fanyar" verseit. Hát csak szeresse. Úgyis csak saját magát szereti bennük. "Bár lennék én költõ, bár írna rólam sírverset a Tõzsér!" Ebben a mondatban én nõt érzek. A versbe (vagy Tõzsérbe?) szerelmes nõt. Kár, hogy a magyar nyelvben nincsenek nemek. Ha volnának, most tiszta lenne a sor: Kie¾by som bola poetkou, kie¾by napísal Tõzsér aj pre mòa epitaf! Mi ez, ha nem burkolt szerelmi vallomás?! Mecénás meg egyenesen Lovas Enikõ eszébe szerelmes. Hát ízlések és pofonok..., ugye! Egyébként a hatmilliárd értelmezéssel egyetértek. Ha valóban vers a vers! De vers-e a bökkvers? A bökkenõ itt az, hogy a bökkversnek mindig csak egy jelentése van.
név: kezes e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-10-23
Hatmilliárdnyian vagyunk e Földön, minden bizonnyal ennyiféle értelmezése lehetne - akár pillanatonként számolva - egy versenk. Tõzsér Árpád poétikáját persze és sajnos nem értelmezik és élvezik ilyen sokan. Igazi költõi nagyságra vall, hogy ilyen kissé fanyar, mondhatni a poénokat irodalmivá emelõ verseit is olvasni. Végül is a csillagok sem mindig mogorvák... Azt sem naygon érzem bennük, hogy nõgyûlölõk vagy éppen a poétatársakat bántani akarók lennének. Bár lennék én költõ, bár írna rólam sírverset a Tõzsér!
név: mecénás e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-10-21
Az írói mondanivalóról és olvasói véleményrõl és beleértésrõl nekem mindig Becket jut eszembe: megkérdezték Tõle, hogy amikor azt írta, hogy ... akkor arra gondolt-e, hogy ... Mire a válasz kb. ennyi volt: akkor azt írtam volna. Kedves Árpád bácsi, nyugodtam szólj(on) bele a vitába. Attól lesz teljes, ha már ... ma már pl. könnyû magyarázni József Attilát, úgysem tud az értelmezéseknek ellentmondani. Egyébként meg a mûvekrõl (bárkiérõl) azt gondolom, hogy vagy tetszik vagy nem, olvasni, nézni, stb. nem kötelezõ. Lehet valami mellett és ellen írni, érvelni: öröm Enikõ sorait olvasni.
név: Tõzsér Á. e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-10-20
Kedves Dezsõ, köszönöm a \"vallomást\". Úgy tûnik, kifulladt a vita, amelyet tkp. Te gerjesztettél a markáns ellenvéleményeiddel. Köszönet értük, a vita már csak így mûködik. (Ha jól emlékszem, István fiamal jártál iskolába, azért Árpád bácsizol, nagyon helyesen, de akkor engedd meg, hogy én meg tegezzelek.) Szóval kb. Pessoa óta tudjuk, hogy mindnyájan magunkban hordozzuk az összes emberi lehetõséget, s ez a hasadó energia veti szét idõnként a költõt különbözõ egzisztenciákra, Alberto Caeirókra, Ricardo Reisekre és Alvaro de Camposokra, vagy ahogy maga Pessoa mondja: heteronimákra. Talán nekem is más néven kellett volna megírnom a Múzsákat? Lehet, de minek, ha a különbözõ nevek alatt író Pessoát is összeadta (szorozta?) halála után az Idõ meg az irodalomtörténet. Álljon itt inkább exkuzációként és talán magyarázatként is egy régebbi versem:

Virágvasárnap

Virágvasárnap, nyit a zsálya,
a paták alatt mirtuszág,
jön, jön, aki megbocsátja
az Ember pluralizmusát.

S a költõét, ki fölöttébb zagyva,
minden tagja defektus,
víz van benne meg tövis van rajta –
formátlan-formás kaktusz.

Nyujtózik amott, nyujtózik itten,
keresi, ami nincs: önmagát,
s honnan is tudná, hogy isten
hajtogatja, mint szél a fát.

Pozsgái, ága, bajúsza
formába meredt taktus,
de így legalább a puszta
egészen élhetõ traktus. –
név: Maki Dezsõ e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-10-18
Tisztelt Tõzsér Árpád, én tulajdonképpen nem azt vontam kétségbe, hogy a Magyar múzsákat Árpád bácsi írta (na jó, de facto kétsébe vontam, de nem a kétségbevonás volt a célom), hanem azt a véleményemet akartam kifejezni, hogy a T. Á.-képben ezek a versek nem hitelesek. A komor halálversek mellett ezek értelmezhetetlenek, vagy fordítva: a bökkversek mellett amazok vesztik komolyságukat. S ebõl a szempontból szinte mellékes, hogy valójában ki írta a Múzsákat. A két különbözõ magatartás leleplezi egymást. S én nem szeretném, ha a "mogorva csillag" "leleplezõdne". Mert én a Nagy Mogorva verseit szerettem meg s máig azokat szeretem. (Elnézést a "szerelmi vallomásért". Még a barátnõmnek sem mondtam soha, hogy szeretem.)
név: Tõzsér Árpád e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-10-17
Kedves T. C., köszönöm, hogy az én véleményemre is kíváncsi, de "Az író olyan, mint a havasi kürt: csak messzirõl jó hallani". Ezt Mikszáth szokta, a saját bevallása szerint, dedikációként a könyveibe írni. S a szentencia többek között azt is jelenti, hogy az írót csak az írásain keresztül érdemes hallgatni. Mihelyt kiszól a sorok közül, elviselhetetlen: hiú, önzõ, beképzelt, mint bárki más, azt hiszi, hogy a mûveivel ezt mondta meg azt mondta, holott bizony csak azt mondta, amit a hallgatója (az író esetében: az olvasója) kiértett a szavaiból. Engedje meg hát, hogy ne magyarázzam a verseimet (mármint a Magyar múzsákat, amelyet természetesen én írtam, ez a közlés M. D.-nek szól). Talán majd a végén, ha befejezõdik a nagyon érdekes és tanulságos purparlé, az utolsó szó jogán én is hozzászólok. Addig is mindenkinek köszönöm az érdeklõdését, s várom a további véleményeket.
név: Zolti e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-10-14
Javítok: 73 éves a mester, csak hát a 4-es meg a 7-es egymás felett a klaviatúrán én meg egy figyelmetlen alak vagyok olykor...
név: Zolti e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-10-14
kedves T.C.! A Mester tud a vitáról és azt hiszem, 43 éve alatt biztosan találkozott már sokféle kiritkával, elemzéssel. Minden bizonnyal örül neki, hogy még odafigyelnek rá. Bizony mondom, jó itt olykor vitázni, Enikõ felkészültsége, mások érzelmei, a kissé feminista rászólás a poétára, meg mindenféle elemzések csak frissítik a dolgot. Tessék bekapcsolódni, kinek ekdve van!
név: T.C. e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-10-13
Sokat tanultam a véleményekbõl, Enikõ komoly válaszaiból, de fontosnak tartom megjegyezni, kedves MD, hogy nem elég kapásból és vaktából lövöldözni, tessék azt úgy tenni, mint Enikõ. Okosan, érvelve, megmagyarázva. Az, hogy neked nem tetszik valami, még nem arról a "valamirõl" árul el minõségbeli hiányosságot, hanem a véleményed rólad fest képet. Valójában nem tudod alátámasztani, egy esetben sem tetted meg, csak kimondod, hogy nem tetszik... Folytassátok. Szívesen olvasom az itt kialakult elmélkedést. Kedves Szászi Zoltán! Jó lenne, ha erre az elmélkedésre felhívná T.Á. figyelmét is. Kétlem, hogy valahol találkozott már ilyen õszinte elemzésekkel
név: Enikõ e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-10-13
Ez egy nagyon sommás és - mondjuk így - oktondi következtetés volt. És mindjárt az irodalom egészére vonatkozólag. (!)
A jól megcsináltságot úgy értettem, h. tekintve, h. költõ írta a fentebbi verseket, nem tudta õket úgy istenigazából elrontani, ahogy feltételezi. A vers attól (is) vers, h. költõ írja.
Ami meg az irodalmat és az iparosságot illeti: írás közben bizony sokszor végez az ember ún. iparosmunkát. Sõt, olykor még rabszolgamunkát is. (\"... ami a költõ és a vers, / az úr és szolga viszonyát illeti, / a szolga én voltam\". Petri Gy.)
De nem kéne így elgallopíroznunk magunkat, amikor mindössze arról beszélünk, h. kellenének-e, h. tessenek Önnek ezek a versek. Dehogy. Arra nem lehet rábeszélni egy embert, h. tessen neki valami, ami zsigerbõl nem tetszik.
Azt hittem, Ön valami Peti-féle átverést sejt ezekben a versekben. Nos, átverés az nincs bennük. Humor van bennük, ahogy már mondtam, üdítõ hülyéskedés - a költészet nyelvén. Ha elhiszi ezt nekem, ha nem.
név: M. D. e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-10-13
Jól megcsinált versek! Most aztán fején találta a szöget, kedves Anikó. Az irodalmat ma iparosok csinálják. Konfekció! Köszönöm szépen.
név: Enikõ e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-10-12
A kvantitatív verstan szempontjából ezek ún. jól megcsinált versek, Dezsõ. Prozódiailag rendben vannak, feszesek, szerkezetileg arányosak. Kitûnõk és poénosak a rímek. A költõi képek és alakzatok tiszták és világosak. Jól elhelyezettek a vendégsorok, ezáltal érdekes asszociókat, izgalmas allúzókat - rájátszásokat, más költõk szavainak új szövegkörnyezetbe helyezésével -, összetettebb jelentést keltenek... És így tovább.
De nekem annyira nincs kedvem Önt meggyõzni bármirõl is, h. én azt el nem tudom mondani. Abban már tegnap megegyeztünk, h. bökversek ezek, semmiféle mélység nem várható el tõlük, mert nem azzal az igénnyel íródtak.
Ilonkának meg annyit, h. az ember arról vitatkozik, amirõl érdemesnek tartja. Tudomásom szerint Tõzsér nagy tisztelõje a nõi nemnek, úgyhogy kár volna ezeket a tényleg kissé alpári viccelõdéseket valamiféle nõellenes kommünikének tekinteni.
Viszont, amiért lenne a tanítványom, elmesélek Dezsõnek még egy történetet, barátságom jeléül. Voltam én, tényleg, valamikor tanár is. Egyik tanítványom, az azóta színésszé lett Nádasdi Peti épp végignyert egy szavalóversenyes szériát Faludy Majakovszkij utolsó verse c. költeményével. (Poétának / indultam el, / kóstoltam égi mannát, / de egy napon / Lenin elvtárs / így szólt: Szükségünk van rád, / mert szabotál a Jeszenyin. / Felelj, Vlagyimír, lesz-e rím?\" / S én írtam. Három perc alatt / húsz sort. Jobb vállam feldagadt, / holott a munka könnyû volt. Szép szavak / helyett / jelszavak\"... Stb.) Ez egy nagy találkozás volt Peti és e között a szerepvers között, tényleg tarolt a gyerek, amerre csak járt.
Igen ám, de a kerületi fordulón még egy verssel készülniük kellett, amirõl mindketten szerencsésen megfeledkeztünk. Peti mondta, nem kell izgulni, õ majd megoldja a helyzetet. Kiállt a közönség elé, és elõadott egy olyan rettenetes, leírhatatlanul borzalmas klapanciát, valami négysoros diákverset, amivel akkoriban hülyítették egymást a gimnazisták, h. aki csak hallgatta, borzadott. Még egy nem létezõ szerzõt is belekevert a produkcióba. Mi biztosak voltunk benne, h. ezért minimum diszkvalifikálás jár, és talán még a fülét is meghúzzák a csibésznek, de nem így történt. A tisztelt és nagytudású zsûri elájult, de nem ám Peti pofátlanságától, hanem \"a költemény frissességétõl\", \"diákos bájától\" és \"az elõadói hang újszerûségétõl\". Szóval bepuszitáltak a dolgot. Megvették tokkal-vonóval.
Tanulság? Hát az volt. Van.
név: Maki Dezsõ e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-10-12
Bravó, Ilonka, bár én nemigen látok ezekben a Múzsa-versekben nõgyûlöletet, csak felületes viccelõdést néhány (véletlenül) nõ rovására. Enikõ, köszönöm a választ, jó tanár lehet, kár, hogy nem vagyok diákja. De azért ne gondolja, hogy meggyõzött: ha T. Á. szóbanforgó versei "bizonyíthatóan versek", akkor, könyörgöm, bizonyítsa be nekem, szerencsétlen flótásnak, laikusnak.
név: W. Ilonka, Pozsony e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-10-12
Kedveseim, nem arról vitatkoztok, amirõl Tõzsér Árpád versei szólnak, nem látjátok, hogy ezek egy macsó költõ versei, süt belõlük a nõ megvetése, ezért nincs mélységük, csak felszínük, ennyiben egyetértek Maki úrral.
név: Enikõ e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-10-12
Kedves Dezsõ, szóval azt a választ nem fogadja el, h. nagy költõink idõnként egyszerûen csak játszottak. Pl. a rímekkel. Pedig így van.
Különben sem lesz valamennyi költõi ötletbõl vers, sok minden torzóban ill. töredék marad. A kutatók nagy gyönyörûségére. (Babits pl. meghagyta a feleségének, h. halála után égesse el az összes jegyzetét, h. ne maradjon utána ilyen értelemben - súlyos idézõjelek közé téve mondom ezt - \"szemét\". És a Török Sophie ezt nem tette meg. Elõtte sokáig vívódott, aztán úgy döntött, nem semmisít meg semmit, mert Babits, aki nagy Arany-rajongó volt, ha egy addig ismeretlen Arany-kézirat felbukkanásáról hallott, a világ végére is elment érte. Azzal számolt, h. ez egyszer majd egy Babits-kézirattal is így lesz. Nem tévedett.) De tényleg vannak, a legnagyobbaknak is iszonyúan tehetségtelen pillanataik, ún. \"meddõ óráik\".
Ezt azért meséltem el, mert ha jól értem a dilemmáját, Ön tu. azt szeretné tudni, h. létezik-e amolyan esztétikai minimum, ami megkülönböztet egy valódi verset egy klapanciától. Létezik, persze. De nem definíciókat akar most tõlem olvasni, ugye? Bár azok is vannak, használhatók és jófélék, mert hát a verstan az egy tudomány. (Bár József Attila mondjuk más véleményen volt ezzel kapcsolatban: \"Kertemben érik a / leveles dohány. / A líra: logika; / de nem tudomány.\")
Arra a kérdesre, h. létezik-e olyan szemény, aki minden kétséget kizárólag fel tudja ismerni a valódi, mondjuk, irodalmi értéket, arra is az a válaszom, h. igen. A nyugatos Osváth Ernõrõl köztudomású, h. rendkívüli kvalitásérzéke volt. Ettõl függetlenül, v. talán épp ezért bizonyos írói törekvéseket kirekesztett a Nyugatból. Gárdonyi és Bródy mûveit pl. nem volt hajlandó közölni. A szerkesztési gyakorlatban Adyval élesen szembe is került emiatt...
De térjünk vissza a Tõzsér-versekhez! Ha Önnek nem tetszenek, az nem baj. (Csak egészség legyen - ahogy szokták volt mondani.) Noha bizonyíthatóan versek, és jó versek ezek. Ugyanakkor meg marháskodások is. (Ám a marháskodás nem egyenlõ a marhasággal.) Tõzsér fölényes mesterségbeli tudását sem lehet bennük elvitatni.
Egy valódi költõ különben pontosan szokta tudni magáról, h. a verse milyen. Õ tudja a legjobban, h. mit sikerült a szándékából, a látomásából stb. megvalósítani. Azt a legritkább esetben szokta más valaki megmagyarázni neki. Tõzsér Árpádban pedig garantáltan rendben van ez a mérce is.

név: Zolti e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-10-12
Hát kérem, nem tudom, mi a rímfaragásban a poétika. Jó csinálni oszt annyi. nem kell mindig mindenben értelmet keresni. A játék a fontos. A többi... Nem érdekes...
név: Maki D. e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-10-11
Megkövetem, akit megsértettem, nem akartam. Én csak a "véleményemet mondtam" (arra kér fel e rovat címe), meg kérdéseim voltak. A legfontosabb: mi a költészet a rímfaragásban? Mert talán mégiscsak van benne, ha annyi jó költõ is (lásd Kosztolányi) mûveli. Enikõ, valóban nemakartam megsérteni. Sõt! Le a kalappal, ahogy T. C. írta. A válaszát továbbra is várom.
név: Lovas Enikõ e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-10-11
Kedves Maki Dezsõ, Szászi Zoli is válaszolt már Önnek, én is válaszoltam. Azt gondolom, mindkettõnk válaszán szabad kicsit gondolkodni, mielõtt a "ha nincs több érved, toldd meg egy sértéssel" lépéshez folyamodnánk.
név: Zolti e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-10-11
Kedves Dezsõ! Hát rímeket farigcsálni persze mindenki tud, ebben teljesen igaza van. Ám, higyye le nekem, ha beüti a keresõbe ezkete a verseket, higgye el nekem, Tõzsér Árpád neve mutatkozik meg mert bizony õ írta és igen jól tette! Hozzátenném, ez nem rímfaragár, mit azt Ön látja vagy láttani akarja, hanem színtiszta humor és egy komoly rálátással írt huncutkodás, mert azt i smegengedheti magának a Tõzsér! Akinek hamarosan itt fogom majd kdevs engedelmével közölni a "sírverseit"... Na kíváncsi vagyok, arra mit fog szólni??? Ezek azokhoz képest még finomak is. Amúgy meg: rím ide vagy se a jó vers magától megismerszik. Szeretnék én ilyen verseket írni! Na majd egyzser: Ahhoz ugynais még kell enek évek:-)   
név: Maki Dezsõ e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-10-11
Enikõnek enni kõ -- rímelni én is tudok, pedig én aztán valóban nem vagyok költõ. Azt nem értem, mi a haszna a költõnek (mondjuk Tõzsérnek) az üres rímelésbõl. Az "Álmában minden fa szál" sor valóban így gyönyörû, gratula, Enikõ, de ez a Te bölcseleti-poétikai vénádat dícséri. Én nem hiszem, hogy Kosztolányi így gondolta. Õt, sajnos errõl már nem kérdezhetjük meg, de Tõzsért igen: Árpi bácsi, Ön írta a Magyar múzsákat vagy Szászi Zoli? Enikõ, Te meg azt magyarázd meg nekem a nagy és fényes értelmeddel, hogy mi a költészet a rímfaragásban!
név: Enikõ e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-10-11
Pontosabban: \"Álmában minden fa szál, / ébren meg tört gyufaszál.\" (Lássuk be, a rím az mesteri! Kosztolányi is nagy játékos volt.)
Komolyra fordítva: én nem hiszem, h. Tõzsér imázsának ártanának a fentebbi, valóban bökversek. Szászinak tetszettek, nekem is tetszenek, T. C.-nek is, talán még egy kicsit Mecénásnak is... Valószínûleg fogékonyak vagyunk a problémára. A férfi és a nõ örök distinkciójára. :-)
Amúgy meg tényleg hajlamosak vagyunk azt hinni, h. a költõk múzsái mindig amolyan testetlen, csupa fénybõl szõtt lények... pedig valahol az idõben õk is csak (?) emberek voltak. Persze, ha az idõtlen felõl nézzük õket, a költõk lényeglátó szemén át, akkor, igaz, több, sokkal több bennü(n)k a fény.
Ezek a versek itt valóban nem ilyen fény-képek. Ahogy mondtam: játékok csak.
név: Maki Dezsõ e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-10-10
Úgy látom, a levelem nem ment el, megismétlem hát. Ezeket bökkverseket kizárt dolog,hogy Tõzsér írta! Ha igen, akkor csak álmában. A múltkori Lyukas órában mesélte a százéves Mészöly Dezsõ, gy Kosztolányi egyszer, éjszaka álmodott egy verset. S mivel nagyon jónak érezte, félálomban felírta egy darab papírra. Reggel elhûlve olvasta a cetlin: Álmában minden fasz áll, ébren meg tört gyufaszál.
név: T.C. e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-10-10
Enikõ, le a kalappal. Nagyszerû
név: Enikõ e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-10-09
Nem tudom, kompetens vagyok-e Mecénásnak válaszolni... Talán igen. Szó, ami szó, nevezett személyek nem voltak angyalok. Mindannyiukkal kapcsolatban kiástak már ezt-azt az irodalomtörténeti kutatások. Némelyiküknél nem is kellett olyan nagyon mélyre ásni. Böhm Aranka pl. kifejezetten nem volt egy kispályás. Ezt a rörténetet Faludy György mesélte el 1998-ban Karinthy Mártonnak Arankáról: \"Karinthy valamilyen klubban tartott elõadást. Már élete vége felé lehetett. Nagyanyád Csulival, az akkori fiatal szeretõjével ült az elsõ sorban, talán még egymás kezét is fogták. Frici arról beszélt, hogy régebben kissé unalmas volt baszni, mert mindig sikerült. Csak ötven körül kezd érdekessé válni, mert akkor vagy sikerül, vagy nem. De milyen nagy diadal, ha sikerül, és milyen nagy tragédia, ha nem. Elkezdte hát dicsérni a kort, az ötven körülit. Ekkor Aranka közbeordít: - De a potencia se kutya, Frici! Erre azt hittük, Karinthy felel majd valamit, de õ tovább beszélt nagyon mulatságosan. A végén viszont azt mondta: még emlékszik, mit álmodott a múlt éjjel. Azt álmodta, hogy meghalt, és a mennyek országába került. És az Úr elzavarta a jobbján ülõ Krisztust. Mert az hozzá képest, aki a Böhm Aranka férje, a szenvedésben csak pancser. Ezért átadta a Jézus Krisztus helyét a még nagyobb szentnek, szegény Fricinek. A balján a szentlélek ült. ... A röhögés, ami kitört, olimposzi volt.\" (A történet így vagyon írva az Ördöggörcs c. karinthyádában.)
Nos, akárhogy is volt, egyet azért nem szabad elfelejtenünk: úgy tartják, minden valamirevaló költõt egy-egy Nõ \"csinált meg\", azaz tett igazán költõvé. (Meg lehet figyelni pl. Adyt Léda elõtt és Léda után. Micsoda különbség!)
Ami pedig a fentebbi poémákat illeti, úgy tudom, szükség volt némi gyõzködésre ahhoz, h. Tõzsér engedje megjelenni õket.
Játékok, ezek, játékok. :-)
Isten éltesse Tõzsér Árpádot jó egészségben, sokáig - úgy is mint homo ludenst!
név: mecénás e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-10-09
rímjátékai tetszenek, talán azért egy kicsit vaskosak e nyelvi tréfák. persze köznyelvünk ezeknél még vulgárisabban szól e témáról. némely nyelvi leleménye villon-i szóhasználatot idéz meg, és a fordításokban olvasható szókimondás sem idegen tõle. azért volna egy kérdésem: a múzsák mind ily ledérek és kicsapongók?