[kapcsolat]   husken

Karácsonyi nyitva tartás

 

LitFest

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

Újra itt van Erzsébet!

szerkesztette: skitzz, 2008-05-13

1Ha az angol dicsõ múlt méltóságának növekedését kellene párhuzamba állítani Cate Blanchett színészi teljesítményével, azt hiszem, az utóbbi fölényesen gyõzedelmeskedne.


1
2
3
4
5

Újra itt van Erzsébet!

Elizabeth: Az aranykor


   Ha az angol dicsõ múlt méltóságának növekedését kellene párhuzamba állítani Cate Blanchett színészi teljesítményével, azt hiszem, az utóbbi fölényesen gyõzedelmeskedne. Geoffrey Rush-t sem kell félteni, mint ahogy egyáltalán a sztárszereposztásban nem mutatkozott probléma az I. Erzsébet uralkodásának fénykoráról szóló filmben, az Elizabeth: Az aranykor címû szuperprodukcióban. Más gondok viszont akadtak szépszerivel.

    A gondokat általában nem a bakik jelentik a filmben, hiszen a bakik a mesterek védjegyei, sõt, bizonyos esetekben a feszültségteremtést támogatják a „continuity error”-ok (a folytatólagosság a filmidõn belül nem mindig ül). Azonban az …Az aranykort hibák és bakik terén valahogy úgy lehetne illusztrálni, mint egy szteroidokat rendszertelenül szedõ body-buildert. Nem lehet megkülönböztetni a „spoilereket”  (a dramaturgia íve érdekében bedobott elnézhetõ ferdítések) a hagyományos bakiktól és a hatásvadászattól, ami rettentõ zavaró fõleg az angol történelmet nagyvonalakban ismerõ nézõk számára. Nem is a történelmi hitelesség forog itt kockán, hanem az a kérdés fogalmazódik meg, hogy vajon komolyan gondolták-e ennek a tekintélyes filmnek az elkészítését.
Ha ugyanis spoilereket megenged magának a produkció – ami a történelmi filmekben részben kihagyhatatlan kellék -, akkor nem szabad, hogy baki csússzon be (vagy ha mégis, mint a Rettenthetetlen c. filmben, tudni lehet, hogy egyszerûen így bírkóztak meg az effektusokkal). Hogy csak egyetlen bosszantó példát említsek ezek közül, Stuart Mária börtönében megjelenik egy West Highland Terrier fajtájú kutya, ami Európában a huszadik században lett kitenyésztve. Ezen kívül anakronizmusoktól és földrajzi hiteltelenségtõl hemzseg a film, ami zavarba ejtõen nem szolgálja a film cselekmény követésének élvezetét. „Biztos tudják, mit csinálnak!” – gondoljuk mi, és faljuk mit sem sejtve az egyébként csodásan fényképezett képeket.

    Továbbá, a túlzott stilizáció sem tesz jót az angol önazonosság-erõsítõ célnak, amit a film teljesíteni kíván – és valóban teljesít is, csak nem ennek köszönhetõen. Felrúgja az egyik alapvetõ dramaturgiai szabályt azzal, hogy az ellenfelet méltatlannak és egy-ügyûnek láttatja. II. Fülöp, spanyol király, például inkább Hókuszpókra hasonlít, mint egy következetes, Istenfélõ, elvhû uralkodóra. Hasonlóképpen, Erzsébet románca Sir Walter Raleigh-vel is kliségyanús a film végsõ kifutását illetõen. Elég könnyû elképzelnünk, hogy mennyire nehéz és sok dolga van egy királynõnek. Emellett plusz vagy mínusz egy szerelem nem annyira jelentõs, akkor se, ha a spanyol Armada támadásának idejében is történik mindez. Fõleg azok után, ahogy az elsõ részben – az 1998-as Elizabethben – ismertük meg I. Erzsébetet: céljai elérése érdekében semmilyen eszköztõl nem riad vissza, félelmet nem ismer, és emellett a népével szemben a lehetõ leglojálisabb, szó szerint az angol nemzet „anyja”.

   A film a hibáitól eltekintve azonban egy izgalmas vizuális kaland a tizenhatodik századba, amely összeesküvéseknek, szerelmeknek és háborúknak az ideális terepe. Valós tényeken és történéseken alapuló történelmi „újrafeldolgozás” (azt hiszem, ez a helyes azonosítása a látottaknak), amely a kosztümös mûfaj iránt közömbös nézõket is elkápráztatja díszleteivel, tájaival, és egy ma is létezõ politikai rendszer realisztikus ábrázolásával. Ugyanakkor nem szabad arról megfeledkeznünk, hogy ezek az érdemek legfõképp a páratlan színészi alakításoknak köszönhetõek. …Az aranykorban a forgatókönyv szegényességét mesteri módon tussolja el Cate Blanchett, Clive Owen és Geoffrey Rush triója. A szemmel láthatóan kulminációs pont nélküli történetben a díszletesek és speciális effektusok stábja adott bele apait-anyait, hogy a megfelelõ pillanatban gördülékennyé tegyék az egyre akadozóbb cselekményt.

    Az Elizabeth: Az aranykort nemsokára rátehetjük a DVD-ket tartalmazó polcra, és, ha ugyan hiteles történelmi forrásként nem nagyon tanácsos használnunk, felhõtlen szórakozás céljából abszolút helyes választás, méltán mutathatjuk illusztratív példaként az utókornak, hogyan is mûködtek a dolgok I. Erzsébet udvarában és a nagyvilágban, 1585-ben.


Eredeti cím: Elizabeth: The Golden Age
Rendezte: Shekhar Kapur
Írta: William Nicholson és Michael Hirst
Mûfaj: történelmi film
Szereplõk: Cate Blanchett, Geoffrey Rush, Clive Owen, Abbie Cornish, Samantha Morton, Rhys Ifans, Jordi Mollá

Szerzõ: Samuelis László


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :

név: poiu e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-05-23
Tegnap megnéztem, hát ez szar. Úgy tunt, mintha csak a kameraman és a kosztumtervezo rendezte volna a filmet. Se feszultség, se cselekmény, agyalágyult párbeszédek, viszont bravúros kameramozgás, szinte már giccsesre szurozott színvilág. Samu, nagyon találó volt ez a Hókuszpók- Fulop, az is érdekes egyébként, hogy a rossz spanyoloknál állandóan sotét van!Angliában pedig a királyno kedélyállapotától fugg az idojárás. A kedélyállapotnak pedig sokkal inkább Erszébet sexuális frusztrációja (nem akad az udvarban, sem a nagyvilágban egy valamirevaló férfiú, aki meghágná) mintsem a spanyol flotta támadásáta a meghatározója.
név: Jóska e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-05-15
...nekem má megvan....