[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

LitFest

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

Változások a helyesírási szabályzatban

szerző: Minya Károly 2016-10-16

 

Változások a helyesírási szabályzatban

 

A magyar helyesírás szabályainak 12. kiadása

 

A Rovart folytatja a Kazinczy Napok nyelvművelő rendezvénysorozat előadásainak folytatásokban való leközlését, amelyet 2015-ben indítottunk. A 47. Kazinczy Napok során elhangzott előadásokat Kolár Péter bocsátotta rendelkezésünkre, amit ezúton is köszönünk. 

 

A helyesírás görögül ortográfia, a magyar megfelelője kezdetben az igazán írásnak tudománya szószerkezet volt, majd a nyelvújítás korában Révai Miklós alkotta meg a helyesírás kifejezést.

 

A helyesírás nem jogszabály, a használata senkire sem kötelező, voltaképpen az Akadémia ajánlása azok számára, akik magyar nyelvű szöveget írnak – főként a nyilvánosság számára. Ugyanakkor a szabályzatot széles körben normaként fogadják el, presztízs értékű, össztársadalmi elfogadottságú. Másodlagos szankcionálás alapja az iskolában van (például az érettségi dolgozatban), ugyanakkor elengedhetetlen a figyelembevétele az igényes könyvkiadásban, sőt adott esetben a bíróságokon hivatkozási alapul szolgál. Érdekességként még megemlíthetjük, hogy az interneten vitába kerülő személyek között a legerőteljesebb sértések közé tartozik a másik helyesírásának a leminősítése.

 

Régi téves közhely, hogy a magyar helyesírás állandóan változik, tehát megtanulhatatlan. Az első helyesírási szabályzat 1832-ben jelent meg A’ magyar helyesírás és szóragasztás’ főbb szabályai címmel. Rögtön észrevehető, hogy abban az időben a szakszókincs még hiányos volt, a szóragasztás a toldalékolást és a szóösszetételt jelentette. Sajnos a két világháború között az Akadémia elkövette azt a hibát, hogy a szabályzatot lenyomatról lenyomatra (évenként) módosította, és elbizonytalanította a közönséget. Sőt az 1900-as évek elején ketté is szakadt a helyesírás, mivel két helyesírás volt érvényben, egy iskolai és egy akadémiai, és csak 1922-ben vált egységessé. 1984-ben a 11. kiadással helyesírásunk átlépett a reformhajlandóságú helyesírások közül a hagyományőrző helyesírások közé. Azonban nem teljesen hagyományőrző, így például az angol helyesíráshoz képest a nyelvkövető írásgyakorlatok egyike a magyar. 

 

Nézzünk néhány konkrét változást a 20. századból! 1901-ben változott a higyjen-ről a higgyen szóalakra; 1922-ben megszűnt a cz használata a köznevekben, például a czicza helyett már a cica alak lett a helyes; 1954-ben bevezették a dz alaktani kettőzését, tehát nem az edzzük, hanem az eddzük írásmód vált helyessé. Az 1984-es szabályzatból csupán egyetlen módosítást emelek ki. A szabályzat 10. kiadásában (amely 1954-től 1984-ig volt érvényben) igen szubjektív értelmezésre adott okot az anyagnévi kifejezésekre vonatkozó szabály. A 169. pont ekképp fogalmazott: 

 

Ha a főnév tulajdonságjelzője szintén főnév, az alkalmi és a hosszabb kapcsolatban a főnévi jelzőt különírjuk: alumínium edény, keramit burkolat, nylon (sic!) harisnya stb. ‒ Egybeírjuk azonban a jelzett főnévvel a főnévi tulajdonságjelzőt akkor, ha a kapcsolat rövidebb és megszokottabb: aranygyűrű, fakard stb. 

 

Tehát a megkülönböztetés alapja az „alkalmi és hosszabb”, valamint a „rövidebb és megszokottabb”. Igen ám, de kinek mi hosszú, illetve megszokottabb! Viccesen úgy fogalmazhatunk, hogy egy agglegénynek az alumíniumedény szokványos eszköz, hiszen feleség híján maga sertepertél a konyhában, az aranygyűrű pedig, főleg ha karika, teljesen idegen számára. Nem csoda, hogy a 11. kiadásban egyértelműsítették ezt a szabálypontot. Az anyagnévi jelzőt, ha egyszerű szó, egybeírjuk a nem összetett főnevekkel: alumíniumedény, bőrcipő, üvegpohár stb. ‒ Ha azonban az anyagnévi jelzős kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó, az anyagneveket különírjuk jelzett szavától: arany karikagyűrű, papír zsebkendő, műanyag ablak stb. 

 

A helyesírástudás szinteződése igen fontos, ha valaki arra a kérdésre akar választ kapni, hogy mennyire kell ismernie a szabályokat. Három fokozatot különböztethetünk meg. Az első az általános és középiskolai oktatás során elsajátított ismereteké, a második a magyartanároké, szerkesztőké, lektoroké és a korrektoroké, a harmadik pedig a szakmai helyesírás ismerőié, például a földrajzi nevek írását a topográfusoknak kell a legjobban ismerniük. 

 

Mi okozza a legnagyobb gondot a helyesírásban? Elsősorban az egybe- és különírás, különösen két főnév egybe- vagy különírása. Itt kell megemlíteni, hogy a Google egyáltalán nem alkalmas a helyesírásunk ellenőrzésére. Például a sífelszerelésbolt egybeírandó (jelöletlen birtokos jelzős összetétel), ez az interneten egybeírva egyetlen egyszer sincs, különírva pedig 158 alkalommal. Ha az internetes keresőket használjuk, legfeljebb egy-egy idegen szó fonetikus átírásáról tájékozódhatunk. Például a selfie angol helyesírással 479.000-szer, a szelfi 197.000-szer szerepel. A legnagyobb gondot a mozgószabály okozza, azonban létjogosultságát csak két példával kívánom szemléltetni. Nem ugyanaz a mérges gombaszakértő, mint a mérgesgomba-szakértő, és nem ugyanaz az ortopéd cipőkészítő, minta az ortopédcipő-készítő. Azonban ennek az ismerete csupán a második szint tudásanyagához tartozik. A kételemű földrajzi nevek helyesírása is igen nagy fejtörést okozhat, ezért semmiképpen nem kell, hogy szerepeljen a közoktatásban például a Csörnöc-Herpenyő vízfolyás vagy a Szandaváralja-patak tulajdonnév.

 

Tüzes reformerek mindig akadnak, ha a helyesírásról van szó, és gyakran „bombázzák” az Akadémiát a javaslataikkal. Például az ly eltörlését szokták említeni, mondván, hogy egy igen kis szóanyag helyesírásának a megtanításába kell igen nagy energiát befektetni. Hangay Zoltán tanulmánya szerint a Magyar nyelv értelmező szótárában 2061 j-vel és 871 ly-nal írandó kifejezés található. Ez a szótárban található összes kifejezés 5%-a (Hangay 1996: 48). Ugyanakkor az ellenzők érvelései között szokott szerepelni az is, hogy kopott már ki hangunk, például a zárt ë, és ezzel együtt a betű is eltűnt. Ugyanígy kellene az ly esetében is eljárni, mivel az ly ejtése, ami az lj hangkapcsolatnak felel meg, mára kikopott, és úgy ejtjük, ahogy a j-t. Mindennek ellenére mind a szakemberek, mind a nagyközönség hagyományőrző, és legalább 80%-uk meg kívánja tartani az ly-t a magyar betűk sorában. Az új szabályzatot megalkotó bizottság a helyesírás állandósága mellett tört lándzsát, véleménye szerint a kikristályosodott írásgyakorlat lényegének fenntartása napjainkban sokkal fontosabb társadalmi érdekké vált, mint bármikor ezelőtt. Írásrendszerünk nagyobb mérvű átalakítása ezért nem látszott észszerűnek.  Ezért sem lehetséges az ly feladása és j-vel való (hangtanilag egyébként indokolt) helyettesítése. 

 

A helyesírás mindig pezsgő vitákat vált ki mind a szakmai körökben, mind az írástudók és -használók körében. Ezt bizonyítja, hogy a Magyar Nyelvi Szolgáltató Irodához érkező kérdések 70-80%-a a helyesírással kapcsolatos.

 

Azt szokták mondani, hogy a helyesírást egy emberöltő után célszerű felülvizsgálni, és ahol szükséges, módosítani. 30 év után jelent meg a 11. kiadás és 31 év múlva a 12. „A szabályzat nem lehet örök, nem maradhat változatlan, hiszen folyton változik maga a nyelv és részben a nyelvről való felfogásunk is. Ezért időről időre szükség van a mindenkori szabályzat módosítására, a nyelv változásaihoz való hozzáigazítására. Természetesen nem minden áron, de amikor és ahol valóban célszerű, sőt szükséges, akkor és ott igen. Fontos ugyanis, hogy egy nemzetnek, egy nyelv- és népközösségnek legyen szilárd alapokon nyugvó, a hagyományt, de a nyelvben végbemenő, illetve az utóbbi két-három évtizedben végbement változásokat, valamint a jelen írásgyakorlatot egyaránt figyelembe vevő szabályzata.  Úgy tűnik, hogy húsz-harminc évenként – lényegében azt mondhatjuk: emberöltőnként – szükség van erre.   Negyedszázad egy nyelv életében nem nagy idő, de ahhoz már több mint elegendő, hogy bizonyos helyesírási változtatásokat indokolttá, szükségessé tegyen. A Magyar Nyelvi Bizottság 2003-ban úgy látta, hogy elérkezett az az idő, amikor már nem elég csupán a szóanyagot módosítani, bizonyos szavakat elhagyva, másokat bevéve, ismét másokat – de ezek közül minél kevesebbet – eddigi írásának megváltoztatásával módosítani, hanem szükséges a szabályzatot tüzetesen átvizsgálni, a szabályzati pontokat bizonyos mértékben átalakítani, s a szabályzatot néhány új ponttal bővíteni” (Keszler 2015: 4).

 

Ezért a Magyar Nyelvi Bizottság 2003 novemberében határozatot fogadott el arról, hogy megkezdi A magyar helyesírás szabályai című akadémiai helyesírási szabályzat 12. kiadásának az előkészítő munkálatait. A munka több mint tíz évig tartott, azonban ezt természetesnek kell tekintenünk. 

 

Most pedig nézzük a változásokat! A szabályzati rész változásai a következő pontokban adhatók meg:

  1. 1. Nyilvánvaló hibák kijavítása
  2. 2. A szöveg pontosítása
  3. 3. A sok, kevés helyett listák adása
  4. 4. Egyes részek átszerkesztése
  5. 5. Korábban szabályozott kérdések kivétele a szabályozás alól
  6. 6. Bizonyos szabályok enyhítése, fakultatívvá tétele
  7. 7. Szabálypontok bővítése, kiegészítése, új szabálypontok
  8. 8. Szabályváltozás

 

 

Az utolsó négy pontot érdemes részletezni, ezek alapján ismerhetők meg elsősorban a változások.

 

Korábban szabályozott kérdések kivétele a szabályozás alól:

 

Az asszonynevek írásáról szóló rész; A géptípusok stb. betű‑ vagy szó‑ és számjelzésének kapcsolásáról szóló rész; A postai címzésre vonatkozó szabálypont.

 

Bizonyos szabályok enyhítése, fakultatívvá tétele

 

Az ingadozó kiejtésű h végű szavak ragos alakjait kétféleképpen is lehet írni
(pl. dühvel ~ dühhel, méhvé ~ méhhé); Bizonyos közszavak nagybetűvel kezdhetők hivatalos iratokban (pl. Alperes, Eladó, Szerző). 

 

Nem írja elő a szabályzat az eddig kötelező kisbetűs írást a következő esetekben:

– az intézmények kisebb egységei megnevezésének írásában (pl. műszaki osztály v. Műszaki Osztály);

– a rendezvények programok nevének írásában (pl. mátészalkai fényes napok v. Mátészalkai Fényes Napok).

Az elseje, elsején stb. szóalakok számjegyes írásakor nem kötelező a j‑t kiírni (pl. 1‑én ~ 1‑jén, 1‑i ~ 1‑ji ~ 1‑jei); A számjegyekkel írt óra és perc közé kettőspontot is lehet tenni a korábban megengedett ponton kívül (pl. 10.35 ~ 10:35).

 

Szabálypontok bővítése, kiegészítése, új szabálypontok

 

A betűrendbe soroláskor, ha csak kis‑ és nagybetű vonatkozásában van különbség két egység között, a kis kezdőbetűs megelőzi a nagy kezdőbetűs tételt (pl. vas, Vas). A szótagszámláláskor a képző – az -i kivételével – beleszámít a szótagszámba (pl. eddig:  gépjármű-vezetői, most: gépjárművezetői). A mozik, vendéglők eszpresszók, üzletek, fürdők, temetők, lakóparkok, szállodák, panziók, termek stb. neve lehet intézménynév is, pl: Corvin Budapest Filmpalota, Platán Panzió, Derkovits Terem stb. A kötőjellel kapcsolt összetett szó összetételi taggá válásakor kötőjelet használunk (pl. Oscar-díj-átadás, C-vitamin-adagolás, sakk-készlet-gyűjtemény). Ha egy eredetileg kötőjellel kapcsolt földrajzi köznévi utótagot tartalmazó földrajzi név közterület nevébe kerül, a kötőjeles írásmódot egybeírás váltja fel (pl. Csörsz-árok – Csörszárok utca). A tárgynevek közé tartoznak a nemzeti ereklyék, a járművek, a fegyverek, a hangszerek, a híres drágakövek stb. nevei (pl. Kalasnyikov, Szent Jobb, Titanic, Apollo, Kövér Berta).

 

Szabályváltozás

 

A tulajdonnevek toldalékolásakor egységesen nem érvényesül az egyszerűsítés, a korábban az egyszerűsítés alá tartozó magyar utónevek körében (pl. Bernadettel → Bernadett-tel), illetve a korábban nem szabályozott esetekben sem (pl. Blikk-kel, Szerelmes szonett-tel). A „képzőszerű utótag” kategóriájának megszüntetése: a korábban idetartozók közül a ‑beli‑t képzőnek, az összes többit (-fajta, -féle, -nemű, -rét, -rétű, -szerű stb.) szabályos utótagnak tartjuk, ennek folytán nem egyszerűsítünk (pl. viasszerű viaszszerű, ésszerű észszerű).

 

Szemelvény a megváltozott helyesírású szavakból

 

árboc, BÚÉK, búra, e-mail v. ímél, e-mail-cím v. ímélcím, feketedoboz, internet, lágytojás, nyitvatartás (= üzemidő), osztályozóértekezlet, paralimpia, PIN-kód, spray v. spré v. szpré, standard v. sztenderd, státus v. státusz, szabadvers, kémiaszakkör, szó végi, tajszám, tenyérbemászó (= pimasz, ellenszenves), valószínűségszámítás, vegyesúszás (sportág), vendéglátóipari, zsoldoshadsereg

 

Zárógondolat: mindenki annyit tanuljon meg a helyesírásból, amennyire szüksége van, amennyit elvárnak tőle.

 

Felhasznált irodalom

A magyar helyesírás szabályai. 12. kiadás. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2015. 

Hangay Zoltán 1996. Valóban súlyos probléma-e a magyar helyesírásban a j hangú szóállománynak a két betűje. In. O. Bozsik Gabriella–V. Raisz Rózsa–Zimányi Árpád (szerk.): Helyesírási kultúránk fejlesztéséért. Eger, 47–54.

Keszler Borbála 2015. A helyesírási szabályzat 12. kiadásáról. Kézirat.

 

Szathmáry István 1995. A magyar helyesírás alapjai. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

 

Kapcsolódó cikkek:

https://www.rovart.com/hu/szovegvaltozatok-es-szovegkoziseg-3-resz_3493

https://www.rovart.com/hu/egy-mkod-szlovakiai-magyar-jogi-kozigazgatasi-nyelv-es-terminologia-kialakitasanak-lehetsegei-2-resz_3463

https://www.rovart.com/hu/egy-mkod-szlovakiai-magyar-jogi-kozigazgatasi-nyelv-es-terminologia-kialakitasanak-lehetsegei-1-resz_3462

https://www.rovart.com/hu/anyanyelv-hasznalati-jogok-a-karpat-medenceben-1-resz_3447

https://www.rovart.com/hu/a-kazinczy-napok-tortenete-1-resz_3415

https://www.rovart.com/hu/a-kazinczy-napok-tortenete-2-resz_3416

https://www.rovart.com/hu/a-nemzethalal-vizioja-1-resz_3430

https://www.rovart.com/hu/a-nemzethalal-vizioja-2-resz_3431

https://www.rovart.com/hu/46-kazinczi-napok-14-resz_3381

 

 

 

 


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :