[kapcsolat]   husken

ÉLŐ ZENE

 

BistRovásHU

 

Dráb

 

30 éve szabadon

 

hastréning

 

Ropás

 

oti kiállítása

 

Kodály

 

horrorvacui

 

eNRA RV 2019

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Zeman Zoltán
<<< Vissza a főldalra

Változások a helyesírási szabályzatban

szerző: Minya Károly 2016-10-16

 

Változások a helyesírási szabályzatban

 

A magyar helyesírás szabályainak 12. kiadása

 

A Rovart folytatja a Kazinczy Napok nyelvművelő rendezvénysorozat előadásainak folytatásokban való leközlését, amelyet 2015-ben indítottunk. A 47. Kazinczy Napok során elhangzott előadásokat Kolár Péter bocsátotta rendelkezésünkre, amit ezúton is köszönünk. 

 

A helyesírás görögül ortográfia, a magyar megfelelője kezdetben az igazán írásnak tudománya szószerkezet volt, majd a nyelvújítás korában Révai Miklós alkotta meg a helyesírás kifejezést.

 

A helyesírás nem jogszabály, a használata senkire sem kötelező, voltaképpen az Akadémia ajánlása azok számára, akik magyar nyelvű szöveget írnak – főként a nyilvánosság számára. Ugyanakkor a szabályzatot széles körben normaként fogadják el, presztízs értékű, össztársadalmi elfogadottságú. Másodlagos szankcionálás alapja az iskolában van (például az érettségi dolgozatban), ugyanakkor elengedhetetlen a figyelembevétele az igényes könyvkiadásban, sőt adott esetben a bíróságokon hivatkozási alapul szolgál. Érdekességként még megemlíthetjük, hogy az interneten vitába kerülő személyek között a legerőteljesebb sértések közé tartozik a másik helyesírásának a leminősítése.

 

Régi téves közhely, hogy a magyar helyesírás állandóan változik, tehát megtanulhatatlan. Az első helyesírási szabályzat 1832-ben jelent meg A’ magyar helyesírás és szóragasztás’ főbb szabályai címmel. Rögtön észrevehető, hogy abban az időben a szakszókincs még hiányos volt, a szóragasztás a toldalékolást és a szóösszetételt jelentette. Sajnos a két világháború között az Akadémia elkövette azt a hibát, hogy a szabályzatot lenyomatról lenyomatra (évenként) módosította, és elbizonytalanította a közönséget. Sőt az 1900-as évek elején ketté is szakadt a helyesírás, mivel két helyesírás volt érvényben, egy iskolai és egy akadémiai, és csak 1922-ben vált egységessé. 1984-ben a 11. kiadással helyesírásunk átlépett a reformhajlandóságú helyesírások közül a hagyományőrző helyesírások közé. Azonban nem teljesen hagyományőrző, így például az angol helyesíráshoz képest a nyelvkövető írásgyakorlatok egyike a magyar. 

 

Nézzünk néhány konkrét változást a 20. századból! 1901-ben változott a higyjen-ről a higgyen szóalakra; 1922-ben megszűnt a cz használata a köznevekben, például a czicza helyett már a cica alak lett a helyes; 1954-ben bevezették a dz alaktani kettőzését, tehát nem az edzzük, hanem az eddzük írásmód vált helyessé. Az 1984-es szabályzatból csupán egyetlen módosítást emelek ki. A szabályzat 10. kiadásában (amely 1954-től 1984-ig volt érvényben) igen szubjektív értelmezésre adott okot az anyagnévi kifejezésekre vonatkozó szabály. A 169. pont ekképp fogalmazott: 

 

Ha a főnév tulajdonságjelzője szintén főnév, az alkalmi és a hosszabb kapcsolatban a főnévi jelzőt különírjuk: alumínium edény, keramit burkolat, nylon (sic!) harisnya stb. ‒ Egybeírjuk azonban a jelzett főnévvel a főnévi tulajdonságjelzőt akkor, ha a kapcsolat rövidebb és megszokottabb: aranygyűrű, fakard stb. 

 

Tehát a megkülönböztetés alapja az „alkalmi és hosszabb”, valamint a „rövidebb és megszokottabb”. Igen ám, de kinek mi hosszú, illetve megszokottabb! Viccesen úgy fogalmazhatunk, hogy egy agglegénynek az alumíniumedény szokványos eszköz, hiszen feleség híján maga sertepertél a konyhában, az aranygyűrű pedig, főleg ha karika, teljesen idegen számára. Nem csoda, hogy a 11. kiadásban egyértelműsítették ezt a szabálypontot. Az anyagnévi jelzőt, ha egyszerű szó, egybeírjuk a nem összetett főnevekkel: alumíniumedény, bőrcipő, üvegpohár stb. ‒ Ha azonban az anyagnévi jelzős kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó, az anyagneveket különírjuk jelzett szavától: arany karikagyűrű, papír zsebkendő, műanyag ablak stb. 

 

A helyesírástudás szinteződése igen fontos, ha valaki arra a kérdésre akar választ kapni, hogy mennyire kell ismernie a szabályokat. Három fokozatot különböztethetünk meg. Az első az általános és középiskolai oktatás során elsajátított ismereteké, a második a magyartanároké, szerkesztőké, lektoroké és a korrektoroké, a harmadik pedig a szakmai helyesírás ismerőié, például a földrajzi nevek írását a topográfusoknak kell a legjobban ismerniük. 

 

Mi okozza a legnagyobb gondot a helyesírásban? Elsősorban az egybe- és különírás, különösen két főnév egybe- vagy különírása. Itt kell megemlíteni, hogy a Google egyáltalán nem alkalmas a helyesírásunk ellenőrzésére. Például a sífelszerelésbolt egybeírandó (jelöletlen birtokos jelzős összetétel), ez az interneten egybeírva egyetlen egyszer sincs, különírva pedig 158 alkalommal. Ha az internetes keresőket használjuk, legfeljebb egy-egy idegen szó fonetikus átírásáról tájékozódhatunk. Például a selfie angol helyesírással 479.000-szer, a szelfi 197.000-szer szerepel. A legnagyobb gondot a mozgószabály okozza, azonban létjogosultságát csak két példával kívánom szemléltetni. Nem ugyanaz a mérges gombaszakértő, mint a mérgesgomba-szakértő, és nem ugyanaz az ortopéd cipőkészítő, minta az ortopédcipő-készítő. Azonban ennek az ismerete csupán a második szint tudásanyagához tartozik. A kételemű földrajzi nevek helyesírása is igen nagy fejtörést okozhat, ezért semmiképpen nem kell, hogy szerepeljen a közoktatásban például a Csörnöc-Herpenyő vízfolyás vagy a Szandaváralja-patak tulajdonnév.

 

Tüzes reformerek mindig akadnak, ha a helyesírásról van szó, és gyakran „bombázzák” az Akadémiát a javaslataikkal. Például az ly eltörlését szokták említeni, mondván, hogy egy igen kis szóanyag helyesírásának a megtanításába kell igen nagy energiát befektetni. Hangay Zoltán tanulmánya szerint a Magyar nyelv értelmező szótárában 2061 j-vel és 871 ly-nal írandó kifejezés található. Ez a szótárban található összes kifejezés 5%-a (Hangay 1996: 48). Ugyanakkor az ellenzők érvelései között szokott szerepelni az is, hogy kopott már ki hangunk, például a zárt ë, és ezzel együtt a betű is eltűnt. Ugyanígy kellene az ly esetében is eljárni, mivel az ly ejtése, ami az lj hangkapcsolatnak felel meg, mára kikopott, és úgy ejtjük, ahogy a j-t. Mindennek ellenére mind a szakemberek, mind a nagyközönség hagyományőrző, és legalább 80%-uk meg kívánja tartani az ly-t a magyar betűk sorában. Az új szabályzatot megalkotó bizottság a helyesírás állandósága mellett tört lándzsát, véleménye szerint a kikristályosodott írásgyakorlat lényegének fenntartása napjainkban sokkal fontosabb társadalmi érdekké vált, mint bármikor ezelőtt. Írásrendszerünk nagyobb mérvű átalakítása ezért nem látszott észszerűnek.  Ezért sem lehetséges az ly feladása és j-vel való (hangtanilag egyébként indokolt) helyettesítése. 

 

A helyesírás mindig pezsgő vitákat vált ki mind a szakmai körökben, mind az írástudók és -használók körében. Ezt bizonyítja, hogy a Magyar Nyelvi Szolgáltató Irodához érkező kérdések 70-80%-a a helyesírással kapcsolatos.

 

Azt szokták mondani, hogy a helyesírást egy emberöltő után célszerű felülvizsgálni, és ahol szükséges, módosítani. 30 év után jelent meg a 11. kiadás és 31 év múlva a 12. „A szabályzat nem lehet örök, nem maradhat változatlan, hiszen folyton változik maga a nyelv és részben a nyelvről való felfogásunk is. Ezért időről időre szükség van a mindenkori szabályzat módosítására, a nyelv változásaihoz való hozzáigazítására. Természetesen nem minden áron, de amikor és ahol valóban célszerű, sőt szükséges, akkor és ott igen. Fontos ugyanis, hogy egy nemzetnek, egy nyelv- és népközösségnek legyen szilárd alapokon nyugvó, a hagyományt, de a nyelvben végbemenő, illetve az utóbbi két-három évtizedben végbement változásokat, valamint a jelen írásgyakorlatot egyaránt figyelembe vevő szabályzata.  Úgy tűnik, hogy húsz-harminc évenként – lényegében azt mondhatjuk: emberöltőnként – szükség van erre.   Negyedszázad egy nyelv életében nem nagy idő, de ahhoz már több mint elegendő, hogy bizonyos helyesírási változtatásokat indokolttá, szükségessé tegyen. A Magyar Nyelvi Bizottság 2003-ban úgy látta, hogy elérkezett az az idő, amikor már nem elég csupán a szóanyagot módosítani, bizonyos szavakat elhagyva, másokat bevéve, ismét másokat – de ezek közül minél kevesebbet – eddigi írásának megváltoztatásával módosítani, hanem szükséges a szabályzatot tüzetesen átvizsgálni, a szabályzati pontokat bizonyos mértékben átalakítani, s a szabályzatot néhány új ponttal bővíteni” (Keszler 2015: 4).

 

Ezért a Magyar Nyelvi Bizottság 2003 novemberében határozatot fogadott el arról, hogy megkezdi A magyar helyesírás szabályai című akadémiai helyesírási szabályzat 12. kiadásának az előkészítő munkálatait. A munka több mint tíz évig tartott, azonban ezt természetesnek kell tekintenünk. 

 

Most pedig nézzük a változásokat! A szabályzati rész változásai a következő pontokban adhatók meg:

  1. 1. Nyilvánvaló hibák kijavítása
  2. 2. A szöveg pontosítása
  3. 3. A sok, kevés helyett listák adása
  4. 4. Egyes részek átszerkesztése
  5. 5. Korábban szabályozott kérdések kivétele a szabályozás alól
  6. 6. Bizonyos szabályok enyhítése, fakultatívvá tétele
  7. 7. Szabálypontok bővítése, kiegészítése, új szabálypontok
  8. 8. Szabályváltozás

 

 

Az utolsó négy pontot érdemes részletezni, ezek alapján ismerhetők meg elsősorban a változások.

 

Korábban szabályozott kérdések kivétele a szabályozás alól:

 

Az asszonynevek írásáról szóló rész; A géptípusok stb. betű‑ vagy szó‑ és számjelzésének kapcsolásáról szóló rész; A postai címzésre vonatkozó szabálypont.

 

Bizonyos szabályok enyhítése, fakultatívvá tétele

 

Az ingadozó kiejtésű h végű szavak ragos alakjait kétféleképpen is lehet írni
(pl. dühvel ~ dühhel, méhvé ~ méhhé); Bizonyos közszavak nagybetűvel kezdhetők hivatalos iratokban (pl. Alperes, Eladó, Szerző). 

 

Nem írja elő a szabályzat az eddig kötelező kisbetűs írást a következő esetekben:

– az intézmények kisebb egységei megnevezésének írásában (pl. műszaki osztály v. Műszaki Osztály);

– a rendezvények programok nevének írásában (pl. mátészalkai fényes napok v. Mátészalkai Fényes Napok).

Az elseje, elsején stb. szóalakok számjegyes írásakor nem kötelező a j‑t kiírni (pl. 1‑én ~ 1‑jén, 1‑i ~ 1‑ji ~ 1‑jei); A számjegyekkel írt óra és perc közé kettőspontot is lehet tenni a korábban megengedett ponton kívül (pl. 10.35 ~ 10:35).

 

Szabálypontok bővítése, kiegészítése, új szabálypontok

 

A betűrendbe soroláskor, ha csak kis‑ és nagybetű vonatkozásában van különbség két egység között, a kis kezdőbetűs megelőzi a nagy kezdőbetűs tételt (pl. vas, Vas). A szótagszámláláskor a képző – az -i kivételével – beleszámít a szótagszámba (pl. eddig:  gépjármű-vezetői, most: gépjárművezetői). A mozik, vendéglők eszpresszók, üzletek, fürdők, temetők, lakóparkok, szállodák, panziók, termek stb. neve lehet intézménynév is, pl: Corvin Budapest Filmpalota, Platán Panzió, Derkovits Terem stb. A kötőjellel kapcsolt összetett szó összetételi taggá válásakor kötőjelet használunk (pl. Oscar-díj-átadás, C-vitamin-adagolás, sakk-készlet-gyűjtemény). Ha egy eredetileg kötőjellel kapcsolt földrajzi köznévi utótagot tartalmazó földrajzi név közterület nevébe kerül, a kötőjeles írásmódot egybeírás váltja fel (pl. Csörsz-árok – Csörszárok utca). A tárgynevek közé tartoznak a nemzeti ereklyék, a járművek, a fegyverek, a hangszerek, a híres drágakövek stb. nevei (pl. Kalasnyikov, Szent Jobb, Titanic, Apollo, Kövér Berta).

 

Szabályváltozás

 

A tulajdonnevek toldalékolásakor egységesen nem érvényesül az egyszerűsítés, a korábban az egyszerűsítés alá tartozó magyar utónevek körében (pl. Bernadettel → Bernadett-tel), illetve a korábban nem szabályozott esetekben sem (pl. Blikk-kel, Szerelmes szonett-tel). A „képzőszerű utótag” kategóriájának megszüntetése: a korábban idetartozók közül a ‑beli‑t képzőnek, az összes többit (-fajta, -féle, -nemű, -rét, -rétű, -szerű stb.) szabályos utótagnak tartjuk, ennek folytán nem egyszerűsítünk (pl. viasszerű viaszszerű, ésszerű észszerű).

 

Szemelvény a megváltozott helyesírású szavakból

 

árboc, BÚÉK, búra, e-mail v. ímél, e-mail-cím v. ímélcím, feketedoboz, internet, lágytojás, nyitvatartás (= üzemidő), osztályozóértekezlet, paralimpia, PIN-kód, spray v. spré v. szpré, standard v. sztenderd, státus v. státusz, szabadvers, kémiaszakkör, szó végi, tajszám, tenyérbemászó (= pimasz, ellenszenves), valószínűségszámítás, vegyesúszás (sportág), vendéglátóipari, zsoldoshadsereg

 

Zárógondolat: mindenki annyit tanuljon meg a helyesírásból, amennyire szüksége van, amennyit elvárnak tőle.

 

Felhasznált irodalom

A magyar helyesírás szabályai. 12. kiadás. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2015. 

Hangay Zoltán 1996. Valóban súlyos probléma-e a magyar helyesírásban a j hangú szóállománynak a két betűje. In. O. Bozsik Gabriella–V. Raisz Rózsa–Zimányi Árpád (szerk.): Helyesírási kultúránk fejlesztéséért. Eger, 47–54.

Keszler Borbála 2015. A helyesírási szabályzat 12. kiadásáról. Kézirat.

 

Szathmáry István 1995. A magyar helyesírás alapjai. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

 

Kapcsolódó cikkek:

https://www.rovart.com/hu/szovegvaltozatok-es-szovegkoziseg-3-resz_3493

https://www.rovart.com/hu/egy-mkod-szlovakiai-magyar-jogi-kozigazgatasi-nyelv-es-terminologia-kialakitasanak-lehetsegei-2-resz_3463

https://www.rovart.com/hu/egy-mkod-szlovakiai-magyar-jogi-kozigazgatasi-nyelv-es-terminologia-kialakitasanak-lehetsegei-1-resz_3462

https://www.rovart.com/hu/anyanyelv-hasznalati-jogok-a-karpat-medenceben-1-resz_3447

https://www.rovart.com/hu/a-kazinczy-napok-tortenete-1-resz_3415

https://www.rovart.com/hu/a-kazinczy-napok-tortenete-2-resz_3416

https://www.rovart.com/hu/a-nemzethalal-vizioja-1-resz_3430

https://www.rovart.com/hu/a-nemzethalal-vizioja-2-resz_3431

https://www.rovart.com/hu/46-kazinczi-napok-14-resz_3381

 

 

 

 


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :