[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

MakaiHU

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

Váratlan várt vendégünk

szerkesztette: skitzz, 2008-12-22

1Itt van, hamisítatlanul és valóságosan. Hiszen még csak most ment el, még csak most csuktuk be mögötte lelkünk ajtaját megkönnyebbült sóhajtással. Igazából nem is hittük, hogy annyi sopánkodás, annyi erõltetett mosoly után idén is helyet, idõt, energiát kér túlhajszolt mindennapjainkból.


1


2


3


4


5


6


7


8


10


11


9

Hangácsi Zsuzsanna:

Váratlan várt vendégünk

Hát újra eljött
    Itt van, hamisítatlanul és valóságosan. Hiszen még csak most ment el, még csak most csuktuk be mögötte lelkünk ajtaját megkönnyebbült sóhajtással. Igazából nem is hittük, hogy annyi sopánkodás, annyi erõltetett mosoly után idén is helyet, idõt, energiát kér túlhajszolt mindennapjainkból. Így most elképedéssel vegyes keserûséggel vesszük tudomásul, hogy a karácsony nevû rém újra beszökött az életünkbe, a feje tetejére állítva azt.

    Elõször csak egy-két kósza díszecske kerül fel a villanyoszlopokra október táján, s a naivabbak ekkor még javában reménykedhetnek, hogy talán tévedés az egész, és a mûcsillagok okozta baljós sejtelmeket még viszonylag könnyen el lehet hessegetni. November közeledtével viszont a XXI. század óriási tömegeket felölelõ és megmozgató bevásárló, kulturális és irányító központjai megtelnek fenyõfákkal, zenélõ mikulásokkal, különbözõ színekben villogó díszekkel, hihetetlen akciókkal, szóval mindennel, ami szem-szájnak ingere. A plafonig polcolt földi javak gúnyosan hunyorognak lapos pénztárcánkra, amint kapkodva igyekszünk eleget tenni szeretteink követelõ kívánságainak. Mígnem eljön az idõ, amikor többé nem szabadulhatunk a közelgõ ünnep fojtogató gondolatától, mert „az van minden váratlan zörejben, fényben, a szív-hökkenésében, a cellafal-fehéren bezáró hóesésben”. És mire végre eljönnek a szeretet ünnepének várva-várt napjai, amit együtt tölthetünk családunk tagjaival, már csak arra marad energiánk, hogy hullafáradtan belesüppedjünk a jó puha fotelba, és a fejünkbe engedjük a televízió mûsorainak általában nem éppen karácsonyi témájú, hangulatú képeit. Szinte észrevétlenül rohan keresztül rajtunk az ünnep, nem hoz egetrengetõ változást, örömöt, emlékezetes pillanatokat, csak bámulunk értetlenül: erre készültünk ennyit? Ezt zengedezték a fülünkbe heteken keresztül?

    Ez lenne hát a karácsony? Valóban errõl szól, csak ennyi? Hová tûntek a régmúlt idõk izgalmakkal teli, mégis békés várakozásai, szokásai, hagyományai? Vagy akár gyermekkorunk meséi, boldog készülõdései? Emberek soha nem látott tömegei töltik a december 25-ét (is) meleg, kényelmes lakásokban, ínycsiklandozó ételektõl roskadozó asztalokkal. A lényeg mégis elveszett. Valahol elhagytuk útközben. Már azt sem tudjuk talán, mi is a lényeg. Mirõl szól ez az ünnep tulajdonképpen. Vagy mirõl kellene, hogy szóljon. Egyáltalán: mi az a karácsony?

Mi az a karácsony?

    A klasszikus bibliai sztorit a betlehemi jászolban fekvõ Kisdedrõl, testté lett Igérõl, az Õ imádására érkezet, csillag és angyalsereg vezérelte napkeleti bölcsekrõl és pásztorokról valószínûleg mindenki ismeri. De manapság kevesen tudatosítják, hiszik, hogy ez a karácsony igazi lényege, eredete és értelme. Inkább a család, a gyerekek, a béke, a szeretet ünnepeként emlegetik és valamilyen módon mindenki számon tartja, megüli ezt az ünnepet, akkor is, ha egyébként semmi köze az egyházhoz. S hogy vajon miért pont a karácsony vezeti az ünnepi toplistát az emberek többségének értékrendjében függetlenül kortól, nemtõl, vallási hovatartozástól, vagy épp földrésztõl? Talán mert ez a legbékésebb, legmeghittebb, legreményteljesebb eseményre emlékeztet bennünket: egy Kisgyerek, aki istállóban pihen, arcába szelíd állatok lehelnek, aki az ígéret szerint boldogságot hoz a földre. Nincsenek véres harcok, töviskoszorúk és korbácsok, kereszt és síró asszonyok, fegyverek és sebek. Az egész olyan elképzelhetõ, kézzelfogható és mindenkihez közel álló. Így lett hát ez az ünnep – hogy egy jó barátom megfogalmazásával éljek – hasonlatos egy olyan szülinapi bulihoz, ahol mindenki csudamód jól érzi magát, csak épp az Ünnepeltet felejtették el meghívni rá…
  
A kezdetek

    Ma már mi sem tûnik természetesebbnek, minthogy a karácsony piros napjai december végére datálódnak. Pár évszázaddal ezelõtt azonban senkinek se jutott eszébe akárcsak megemlékezni Jézus születésérõl. Az õsegyházat teljesen lefoglalta a húsvéti eseménykör, a megfeszített és feltámadott Úr ünneplése. Ennek eredményeképpen a mai napig nem ismerjük születésének pontos dátumát. Nem véletlen azonban, hogy most mégis az év utolsó hónapjának huszonötödik napján emlékezünk meg e jeles eseményrõl. Ebben valószínûleg a korábban említett õsegyház törekvése érhetõ tetten: egy pogány ünnep kiszorítása volt a cél. A Római Birodalomban a Napisten ünnepét ülték e napon a téli napforduló után. (Erre utal  a karácsony kifejezés is, mely a szláv kracsun szóból ered, ami a téli napforduló alapszava). Kézenfekvõnek látszott, hogy ezen a napon ünnepeljék „az Igazság Napjának” megjelenését. A december 25-i ünnep – a meggyõzõ analógiának köszönhetõen – Nyugaton igen hamar elterjedt. Viszont több keleti (ortodox) egyház megmaradt a január hatodika mellett, mely Jézus megkeresztelkedésének napja.

    Már a kezdetek kezdetén nagy súlyt fektettek az ünnep megülésének hogyanjára, részleteire, szimbólumok egész sora alakult ki, amelyeket ma is elõszeretettel használunk, anélkül, hogy tisztában lennénk eredetükkel, jelentésükkel. Az, hogy a fenyõfa az öröklét jelképe még a legtöbb ember számára általánosan ismert tény, az már talán kevésbé, hogy a karácsonyfa állítása, mely eredetileg német szokás volt, nálunk csupán a XIX. századtól vált általánossá, hazánkban három hölgy honosította meg. A fára aggatott tárgyaknak is meghatározott értelmük van, így például az angyalhaj, a fémgyöngy és papírlánc a bibliai kígyót idézi a bûnbeesés idejébõl, a narancs és az alma a tudás fájának gyümölcsét, s egyben a megígért megváltás kegyelmét.

    Megváltozott idõk – megváltozott szokások, mondhatnánk, bár attól tartok, manapság hosszas, nagyító segítségével végzett keresgélés után sem találnánk nagyanyáink regölésével vagy éppen betlehemezésével egy napon említhetõ népszokást. Eddigi rövid életem két évtizede alatt csak elvétve találkoztam olyan kollektív érdeklõdést kiváltó, advent idõszakában rendszeresen megismétlõdõ tevékenységgel, ami e lap oldalain említésre méltó lenne. Félreértés ne essék, ez most nem a „régen minden szép és jó volt, bezzeg ma…“ kategóriájú a sopánkodásra kísértetiesen hasonlító több oldalas eszmefuttatás bevezetõ mondata. De azt el kell ismernünk, hogy az elõzõ generáció képviselõi sokkal fejlettebb érzékkel rendelkeztek arra nézve, hogyan lehet szívvel-lélekkel megülni egy ünnepet, mint állandó rohanáson és frusztráltságon felnövõ utódaik. A sietséget, hajszoltságot már szinte az anyatejjel magukba építõ emberkék számára egészen érthetetlen, hogy alig egy évszázaddal korábban teljesen bevett dolog volt, hogy a lányok Luca napján izgatottan fürkészték jövõjüket, pontosabban jövendõbelijüket, hogy azt tartották, hogy a szent éjszakán állataik különös képességként beszélni tudnak, hal, bejgli, valamint káposztaleves helyett mézbe mártott fokhagymát, dióbelet ettek, méghozzá gonoszûzõ céllal. Mielõtt azonban megmosolyognánk, vagy egy flegmatikus kézlegyintéssel elintéznénk nagyszüleink „gyermeteg képzelgéseit“ azért gondoljunk bele, milyen békés, nyugodt lelkülettel ültek õk a karácsonyi asztalhoz, hiszen az általunk oly jól ismert kapkodások és idõhiányos idegeskedések helyett a hagyományos formák végigcsinálásával, végigélésével felkészültek az ünnep fogadására, örömmel várták, s ennek a várakozásnák megadták a maga módját. Így velük nem fordulhatott elõ az a fajta kellemetlen meglepetés, hogy egy szép napon arra eszmélnek, karácsony van és mégiscsak illene boldog, meghitt viselkedést tanúsítani, és legalább huszonnégy órán keresztül nem összeveszni a család egyik tagjával sem.

    Véleményem szerint a hagyományok olyan útmutatást biztosítottak az ünnep és az azt megelõzõ idõszak eltöltéséhez, aminek a ma embere híján van, körülbelül mint a háza nélkül maradt csiga. Nem az a baj, hogy ma már nem nagyon betlehemeznek, vagy a gazdasszony nem rak karácsonyi szalmát a tyúkok alá, abból a megfontolásból, hogy ez szerencsét hoz a fentebb említett szárnyasokra. Hiszen megesik, hogy egy szokás elavalulttá válik, elveszti az aktualitását, s így éretlmetlen lesz az ismételgetése. Arról van szó, hogy a világ túl gyorsan változott túl nagyot, túlságos hirtelen hamarsággal szedtük ki a karácsonyi keretbõl a hagyományok, a vallás képét, és ezidáig semmit sem sikerült a helyére rakni. Járjuk a mûfényben úszó utcákat, dobhártyánkon fülsiketítõ melódia kopog elszánt erõszakossággal. Tanácstalanul állunk meg a gyertyák fényébe burkolt terített asztal felett, mert érezzük, hogy valami nem stimmel, valami elmaradt, valami üres és hiányzik. Pedig a csoda sokszor tényleg csak egy karnyújtásnyira van tõlünk, vigyázzunk, hogy ne rohangáljunk el mellette vakon!


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :

név: ,.,.Másképp,.,. e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-01-07
,.,.Köszönöm az élményt:) eggyüttérzek a gondolataiddal,.,.sikerült azt megfogalmaznod amit a korunkbeli fiatalok nagy része átél ,.,.a tanácstalan HIÁNYÉRZETET,.,.
név: g e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-01-06
lásd: a szlovák történelem
név: zõdi e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-01-05
ÉN-nem azért szoktam kukacoskodni szavakon mert nekem az jól esik,vagy netán égetõ probléma lenne.De az ember legyen résen.
Veszélyesek az ilyen apró tisztázatlan pontatlanságok,fóleg ha tényként vannak feltüntetve.Itt döbben rá az ember, hogy tulajdonképpen mit tanítanak ma nekünk. Mert azért nem sûrítetten tanítják a hazugságot, mert akkor mi magunk is rájönnénk. Hanem úgy, hogy itt egy kicsit hazudok, ott egy kicsit, itt egy kicsit tolok rajta, itt egy kicsit húzok belõle, és így tovább, és így tovább, egyszer csak kialakul egy teljesen téves történelmi kép.
név: lovas tibor e-mail: lovast@stonline.sk dátum: 2009-01-05
Azt gondolom, az egyik ilyen "karnyújtásnyira lévõ csoda" éppen a beszélgetés képessége. Hogy a szavakkal történõ kommunikáció isteni eredetû e, azt nem tudom. De ha két ember, aki tudtommal soha nem találkozott, képes vele áthidalni a metakommunikáció lehetõségének a hiányát, akkor úgy gondolom a "volt vagy nem" alkotó is gyönyörûségét lelné benne :-).
név: Enikõ e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-01-05
Nem, viszont nem is tabu a téma. Zõdi is, én is, jól emlékszünk még idõkre, amikor a kerecsenszólymos felvetés "államellenes tevékenységnek" minõsült. Nem túlzok.
A "karnyújtásnyira lévõ csodáról", eddig legalábbis, nem volt beszélgetési szándék...
név: én e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-01-05
"Pedig a csoda sokszor tényleg csak egy karnyújtásnyira van tõlünk, vigyázzunk, hogy ne rohangáljunk el mellette vakon!"
tényleg ez a legégetõbb probléma? a karácsony szó eredete?...
név: Enikõ e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-01-03
Zõdinek: Már legelõször is az kiemelt mondatra reagáltam. Legalább száz éve folyik a karácsony szó eredetérõl egy nyelvészeti, etimológiai vita. Én úgy látom, az állás pillanatnyilag is döntetlen azzal kapcs.-ban, h. a szlávoktól vettük-e át vagy sem. Egyik fél érvei sem meggyõzõbbek a másikéinál. (Úgyhogy a szerkesztõk bizonytalansága - ha volt ilyen egyáltalán - érthetõ és elég becsületes álláspont.) :-)
A könyvet köszönöm. Tanulmányozni fogom, mert érdekel.
név: Babus e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-01-03
Halihó, drágáim, már nagyon hiányoztatok. Szinte orgazmus közeli élményem volt, mikor megláttam, hogy az egyik kolléganöm mobil internetet hozott nekem. Sajnos, csak estig böngészgethetek, és kor sem állandóan, mert közben dolgozok. Majdnem elfelejtettem, nagyon boldog új évet kívánok mindenkinek! Már csak 10 nap, és végre otthon leszek. Onnan már nyugodtan írhatok, Zoltánnak is elküldhetem az írásaimat, és az internet sem olyan lassú, mint itt. Jaj, drágáim, nagyon hiányoztok ám! Elvonási tüneteim vannak. Haza akarok menni!
név: zõdi e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-01-02
Enikõ,olvasd el kérlek az elsõ mondatot .....megjegyeznén,a KARÁCSONY és KERECSENY szavaink azonos, de LEGALÁBBIS EGYMÁSSAL ÖSSZEFÜGGÕ JELENTÉSTARTALOMMAL BÍRNAK, hiszen ez utóbbi az elsõnek csak felhangos változata...megjegyeztem hogy a karácsony szó szláv eredete egy kicsit sántít ezért mertem szólni.
Az ajánlot irodalomban megemlítik a Kerecseny ünnepen sólymot röptettek. A Kassai Kódex alapján tudjuk, hogy a középkorban táltosokat fogtak perbe, sõt két papot is, mert karácsonykor megáldották a fiatal kerecsensólymokat.Én botcsinálta mekmestereknek pedig azokat tekintem akik akadémiai szinten csak úgy simán kijelentik hogy a Karácsony szót a szlávoktól vettük át. Egy kis olvasnivaló, a kérdésedre is megtalálod a választ...http://62.112.194.95/hirlevel/bjf_igaztortelenmunkapradig.pdf....a szerzõrõl írtunk a halálakor a Rovarton is.Egy baja volt csupán, ellentétben néhány akadémikussal nem utált mindent ami magyar....
név: Enikõ e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-01-01
Na, ne komolytalankodjunk, Zõdi! A Képes Krónika a 11-12. századi gesták anyagát, Kézai krónikájának adatait, õsköltészeti elemeket, regösénekeket tartalmazó lovagkori képeskönyv. A Kassai Kódex - még ha a hitelességének kérdésétõl eltekintük is -, lényegénél fogva szintén alkalmatlan az általad felvetett probléma tisztázására. Ezekbõl garantáltan nem fogjuk megtudni, h. a karácsony szó rokonságban van-é a kerecsensólyommal vagy sem.
Botcsinálta mekmestereknek pedig azokat tekintem, akik alapvetõ nyelvészeti ismeretek híján is bátran állítgatnak mindenfélét.
Amúgy meg hagyom magam meggyõzni, ha elég jól érvelsz és bizonyítsz, de a blöfföket semmilyen mûfajban sem szeretem.
név: zõdi e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-01-01
....ajánlom figyelmedbe a KASSAI KODEXET és a KÉPES KRÓNIKÁT
...mostanában írták............botcsinálta mekmesterek ....
név: Enikõ e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-01-01
Zõdinek: Nem bizonyított az összefüggés a karácsony és a kerecsen szó között. A hangrendi párhuzam nem bizonyíték. A kerecsensólyom röptetésének ideje nem magyarázza a karácsony szó eredetét, de érdekesek az ezzel kapcsolatos etimológiai felvetések.
A következtetések nekem már eléggé hajánál fogva elõráncigáltnak tûnnek. A nyelvi hatások nem érzelmi alapú történések, Zõdi. Nem szimpátia vagy antipátia nyomán épül be vagy veszik ki egy-egy szó v. kifejezés.
Mostanában annyi botcsinálta etimológus tüsténtkedik, mekmesterkedik, növeli a káoszt, h. az embernek megint eszébe jut róluk a régi mondás: "A szakértelem bolsevista trükk". (?!)
A szlovákok nyelvtörténeti kérdéseinek megfejtését szerintem nyugodtan rájuk bízhatjuk. Engem kifejezetten idegesítene, ha egy magyar nyelvészeti kérdést egy nem magyar ember kezdene el nekem magyarázni megfele.
név: ámen e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-12-30
És tojotta a TURUL háturul az õ Dzsézuskáját és lõn setétség, mert túl nagyott nyomizott és a karácsonyból PLÁZA ünnep lett, amelyben legyen veletek a mindenható cionista pénzszellem vásároljatok mert úgy kell aztat a rendes falónak. Bing Crosby: White christmas címû számát hallgasátok, abban nincs semmi ellenesség semmi ellen. Na csá fijúkák és lánykák!
név: zõdi e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-12-29
...megjegyeznén,a KARÁCSONY és KERECSENY szavaink azonos, de legalábbis egymással összefüggõ jelentéstartalommal bírnak, hiszen ez utóbbi az elsõnek csak felhangos változata.

A Magyar Értelmezõ Kéziszótár (Bp. 1972) szerint, a KERECSENY óorosz, a KARÁCSONY szláv eredetû szó. Visszatérve, mivel a szlávba az óorosz bõven belefér, a szerkesztõk bizonytalansága miatt, legalább két lehetõséget külön meg kell vizsgálni.
Az elsõ, hogy a KARÁCSONY szó is óorosz eredetû.
Ekkor adódik néhány kérdés, mely feltétlen megválaszolásra vár. Miért nem vette át a KARÁCSONY szót is a többi szláv nyelv, egyszerre a KERECSENY szóval? Nekik is hasonló érzelmi kötõdésük van mindkét dologhoz, hogy ennyire hasonló nevet adtak nekik? Magyar õseink is tõlük kérdezték: mondanák már meg, hogyan hívják ezeket a madarakat, mert mi szentként tiszteljük õket, de nevet nem bírunk adni nekik?!
A másik az, hogy a KARÁCSONY szó mégis, valamely másik szláv nyelvbõl származik. Annak a valószínûsége, hogy két azonos alakú kifejezés, melyek egymással jelentéstartalmi összefüggésben is vannak, két különbözõ nyelvben egymással párhuzamosan alakuljanak ki, jelen esetben kisebb, mint a telitalálatos szelvény kitöltésének valószínûsége, az ötös lottón. Továbbá, élnünk kellene újra, egy olyan képtelen feltételezéssel is, hogy a magyarok, egyik dologra sem lévén elnevezésük, ezeket szépen begyûjtötték különbözõ szláv nyelvekbõl, majd, ha már ennyire hasonlítanak is egymásra, fondorlatos módon megadták nekik a jelentéstartalmi összefüggést!
  
Ideje lenne már szólni a szlávoknak hogy rosszul értelmezik az ünnepeiket õk így magyrázzák a vianoce eredetét:Slovo Vianoce (podobne ako èes. Vánoce) pravdepodobne vzniklo z nemeckého Weihnachten, a to doslovným prelo¾ením druhej polovice slova a prevzatím a prispôsobením prvej polovice.[3] V nemèine je toto slovo v podobe wîhe naht prvýkrát dolo¾ené a¾ roku 1170. Prvá èas» slova (weih-) je odvodená od výrazu weich (svätý), gót. weihs, st. h. n. wîh, str. h. n. wîch.

Valahol hiba történt.................

név: csók e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-12-23
Igen,sajnos sokminden eltünt. 40 évesen pláne így látja az ember!Már én is éreztem gyerekkoromban, hogy sok karácsonyi szokás csak szóban létezik.A mai gyerekek mire fognak emlékezni 40 éves korukban?Hogy melyik karácsonyra, melyik plázában vették a plazmatévét..?És hogy apu hogy káromkodott, mikor kevés volt a hosszabbító a házhoz vett díszkivilágításhoz..?