[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

karácsony nagyinál

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

wmu meghosszabbitott

 

LitFest

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

VI. Értjük egymást-Rozumieme si-Ne intelegem (4. rész) / Gyimesbükki napló

szerző: Kovács Ágnes 2015-07-25

 

VI. Értjük egymást-Rozumieme si-Ne intelegem (4. rész) / Gyimesbükki napló

 

A Rovás művészeti csoport VI. Értjük egymást – Rozumieme si – Ne intelegem elnevezésű nemzetközi képzőművészeti alkotótábora Torockó után Gyimesbükkön folytatódott. Mielőtt a Tatros folyó völgyébe értünk volna, előtte néhány órára útba ejtettük Középajtát, azt az erdőháti települést, ahol öt éven keresztül folytak a képzőművészeti táboraink. Pályázati forrás híján sajnos idén nem lehettünk ott, de egy ebéd és rövid beszélgetés erejéig együtt lehettünk Berszán István esperessel, a középajtai táborok házigazdájával, és persze néhányan ismét örömmel találkozhattunk szinte már rokonokká vált, korábbi szállásadó családjainkkal. 

 

 

Késő este értünk Gyimesbükkre, ahol Deáky András panziójában vertünk tanyát. Deáky András neve szorosan összekapcsolódik Gyimesbükkel, hiszen életének sok-sok nemes cselekedete a gyimesi csángók önazonosságtudatának megőrzésére irányult. Elég, ha csak a magyar oktatás újraindítására vagy a Rákóczi-vár megújításáért kifejtett törekvéseire gondolunk. 

 

 

A Rákóczi-vár

 

A gyimesbükki Rákóczi-vár a Tatros  folyó völgyében, a történelmi magyar országhatárnál található. Bethlen Gábor építtette 1626 körül. Fő szerepe a völgyben futó kereskedelmi út és a határ ellenőrzése, az áruforgalom vámolása volt. Védelmi szempontból nem volt jelentős, bár az időnként Moldva felől betörő fosztogató tatároktól védeni kellett az országot. 

 

Eredeti neve Ghemes volt – az akkor ott élő gímszarvasokról kaphatta a nevét. A 18. században II. Rákóczi Ferenc megerősítette, ekkor kapta mai nevét. A madéfalvi veszedelem után az osztrák csapatok is megerősítették, a lehetőségekhez képest bővítették. Helyszűke miatt csak néhány kisebb helyiség volt benne. Nagyrészt helyi sziklákból, kisebbrészt téglából épült. 

A vár és az út közötti szintkülönbség kb. 30 méter volt, ezért várépítéskor feljárót építettek ide, amelyet később fatetővel fedtek le. Orbán Balázs a következőképp írt erről: „Ezen erődhöz 134 lépdes fedett folyosó vezet oly meredeken, hogy gyalog is nagy fáradsággal lehet oda fel jutni, s mégis 1789-ben fel- és lelovagolt azon egy Lacz András nevü székely huszár.“ A vár a 19. század közepéig volt használatban, amíg meg nem épültek a határkapuk, vámhivatali épületek és a határőr laktanyák. 

 

1894-ben Magyarország és Románia új vasútvonal építését határozták el, mely a gyimesek völgyében lépi át a határt. A Csíkszereda–Gyimesbükk vasútvonal elhalad a 30. számú vasúti őrház mellett, mely a MÁV legkeletibb őrháza lett. A várhegy alatt 15 méternyi bevágást kellett végezni a vonal elvezetéséhez, amelynek során a régi várfeljárót elbontották, és új, meredekebb, 95 fokból álló lépcsősort építettek. A trianoni békeszerződés után a határátkelőhely megszűnt, csak a II. bécsi döntés (1940 ősze) után került vissza a magyar határ ide a világháború végéig. 

 

A 20. század során a vár feltárása, helyreállítása elmaradt, falai erőteljesen pusztultak. Ez év tavaszától azonban megkezdődött a rom régészeti kutatása, és remélhetőleg hamarosan elkezdődhet az építkezés. Deáky András, a Gyimesbükkért Egyesület elnöke kezdeményezésére közadakozásból szeretnék újjápíteni a várat. A tervek szerint az őrtorony földszintjén kiállítótermet hoznak létre, az emeleti termet és a sziklaterasz beépítetlen részét kávézóvá alakítanák. Deáky András, akinek vendégszeretetét a Deáky Panzióban 5 napon át élvezhette a Rovás, elmondta, a Rákóczi-vár újraépítése lesz annak az örökségvédelmi munkának a megkoronázása, amelyet az elmúlt évtizedben Gyimesbükkön elvégeztek. 

 

Gyimesbükk azóta vált zarándokhellyé, hogy a csángók által lakott székelyföldi települést a romániai megyék 1968-as megrajzolásakor a moldvai Bákó megyébe sorolták. Azóta a turisták az egykori „ezeréves határ” emlékeit keresik.

 

 

A 30-as számú indóház

 

Közösségi összefogással sikerült felújítani a Magyar Királyi Állami Vasutak legkeletibb, 30. számú őrházát. Ez a vasúti őrház a magyar és a román állam között korábbi szerződés alapján az 1896–97-ben elkészült Csíkszereda – Gyimesbükk – Palánk – Kománfalva vasútvonal részeként épült, néhány méterre az egykori román–magyar határtól. 1920 után a román vasút, 1940-től ismét a MÁV, illetve a Magyar Honvédség használta. Ekkor az épület pincéjében és mellette lőrésekkel ellátott bunkert alakítottak ki.

 

1944-bent súlyos harcok voltak a környéken. A szovjet hadsereg az átállt román haderő közreműködésével 1944. szeptember 23-án két helyen is átlépte a trianoni magyar határt. A magyar 2. hadsereg rövid elkeseredett csatákban vereséget szenvedett. Ugyanekkor azonban a Csíki-havasokban, a Gyimesi-szorosban és a környékén még tartotta magát és védte az ősi határt a 32. hegyi határvadász zászlóaljhoz tartozó harccsoport a 24 éves főhadnagy, Sebő Ödön parancsnoksága alatt. Sebő Ödön A halálra ítélt zászlóalj című könyve a Gyimesi-szorosban 1944. augusztus 28. és szeptember 20. között lezajlott hősies védekezés harcainak, majd a bekerítésből való bravúros kitörésnek állít emléket. Az őrházat a háború után a román vasút használta 2000-ig. Sorsa megpecsételődni látszott, amikor néhány évvel ezelőtt a román vasút eladta egy román embernek, aki az építőanyagért elbontotta volna. Deáky András azonban az épületet megvásárolta, a tetőzetét kijavíttatta és a gyimesbükki önkormányzatnak adományozta. Az adományoknak köszönhetően aztán nem csak az épület‚ hanem a környezetének a rendezése is megkezdődött: stílszerű kerítés, pihenő padok, asztalok, illemhely és egy vasúti aluljáró is épült a Rákóczi-vár biztonságos megközelítésére.  Az 2008 Pünkösd vasárnapján avatták fel mintegy 40 ezer ember részvételével. Az őrház ma Bilibók Ágoston nyugalmazott vasúti alkalmazott múzeuma, amelyben a vasúttörténeti kiállítási tárgyakat és dokumentumokat összegyűjtötte és a látogatókat is fogadja.  /Forrás: minden-ami-magyar.hu/

 

 

A kontumáci kápolna

 

A kontumáci kápolnát is sikerült konzerválni, valamint az egykori karantén épületének a romjait, amelynél háborús emlékhelyet hoztak létre. A Contumacia szónak több jelentése van, köztük vesztegzárat is jelent. A legrégibb adat a kontumaci templommal kapcsolatban P. Reparolis Vicentius ferences kapcsán jegyződik (1764–1775), akit a vesztegzár lelkészének neveztek ki Csík-Gyimesre Mária Terézia utasítására. Ő volt az, aki madéfalvi veszedelem évében, 1764. szeptember 3-án engedélyt kért, hogy magánháznál mondhasson misét, és az akkor meglévő kevés létszámú gyermeket taníthassa. A királyi főkormányszék közbenjárásával az engedélyt meg is kapta. Ettől az időtől kezdve a vesztegzári (kontomáci) lelkészek egyúttal helybéli, valamint a határnál szolgálatot teljesítők gyermekeit is tanították. A csíksomlyói Ferenc-rendi szerzetesek 1782-ben Gyimesben a vámhivatal közelében római katolikus templomot alapítanak. A dokumentumok alapján 1782-ben kőből és téglából építették, és cseréppel van fedve a templom. Van egy kis tornya egy kis haranggal. 1783-ban szentelték fel Nagyboldogasszony tiszteletére a Gyimes völgyében élő hívek vallásos gondozására. A kontumáci templom tehát közel 300 éves, a kontumáci temetőben pedig több első világháborúban elesett hős sírja található. /Forrás: gyimesbukkiplebania.com/

 

 

Gyimesbükki állomás

 

A település középpontjában található az a hatalmas vasútállomás, amelynek épületét Pfaff Ferenc építész tervezte. Az állomásépület méreteit (102 méter hosszú és 13 méter széles) és eleganciáját tekintve a szegedi és a  fiumei állomásokkal vetekszik. Az állomás épületének falán elhelyezték az építész, Pfaff Ferenc emlékét megörökítő, román-magyar-angol nyelvű emléktáblát is. 

 

 

Tájház

 

Gyimesbükkön Antal Tankó Mária tájháza az állomás épületével szemben található. Antal Tankó Mária egykori gyimesbükki tanítónő sok éven át gyűjtötte a gyimesi népi gyógyászat adatait, ételreceptjeit, ezeket könyvben is kiadta, de kiadványba foglalta a gyimesi írott tojásokat és a gyimesvölgyi csángó magyarok hiedelmeit is.  

 

A régiséggyűjtők rohamosan kezdték felvásárolni a gyimesi csángók tárgyi értékeit, ezért 30 éven át családjával szüntelenül gyűjtötte a különböző tárgyakat. Így jött létre a családi otthonban az a magántulajdonban lévő néprajzi gyűjtemény, amely jelenleg 1700 tárgyat számlál. Nekünk Antal Tankó Mária unokája mutatta meg a tájház gyűjteményét.

 

Festett bútorok, ágyneműk, szőttesek, férfi és női viseletdarabok, szentképek, imakönyv-gyűjtemény, régi fényképes album (megközelítőleg 300 darab régi fényképpel), továbbá a fonás-szövés eszközei, a tejfeldolgozáshoz szükséges eszközök, kovácsmesterek által készített vastárgyak, nagy üveg-gyűjtemény, fa-, fém- és cserépedények vannak összegyűjtve. Nem csupán a gyimesbükki csángóktól gyűjtötte a használati tárgyakat, hanem a Gyimesbükkön élő polgári rétegtől is. Mivel az idők folyamán éltek itt kereskedők, zsidók és más „úri rétegek”, az általuk használt tárgyak is a néprajzi gyűjteménybe kerültek. /Forrás: oroksegunk.ro/

 


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :