[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

karácsony nagyinál

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

wmu meghosszabbitott

 

LitFest

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

VI. Értjük egymást-Rozumieme si-Ne intelegem (5. rész) / Gyimesbükki napló

szerző: Kovács Ágnes 2015-07-27

 

VI. Értjük egymást-Rozumieme si-Ne intelegem (5. rész) / Gyimesbükki napló

 

Csíkszereda – Csíki Székely Múzeum

 

Gyimesbükki tartózkodásunk második napján ellátogattunk Csíkszeredára, a Mikó-várban található Csíki Székely Múzeumba, valamint a csíksomlyói kegytemplomba.

 

A helyi múzeum a Mikó-várban található. Az építtető, Hídvégi Mikó Ferenc egykori reneszánsz kastélyát 1661-ben a török-tatár seregek dúlták fel és fosztották ki, majd a romosodó épületet a berendezkedő Habsburg hatalom 1716-ra erődített laktanyává alakította. 1970-ig nagyrészt katonai célokat szolgált, majd a múzeum otthona lett. A vártörténeti kiállításon az eredeti helyszínen előkerült tárgyak, építészeti elemek segítségével engednek bepillantást az épület első két évszázadának a történetébe. Teszik mindezt a közönség számára jól érthető módon, kisjátékfilmek segítségével. A várban lévő kútból előkerült néhány tárgy köré (kulcs, bokály, gyűrű, nyaklánc, pénzérmék) egy történetet szőttek, amelyet játékfilmen keresztül ismerhetünk meg. Ugyancsak kisfilmben látjuk, hogy a 17. században milyen étkeket készítettek a főuraknak.

 

A Csíki Székely Múzeum néprajzi kiállítása a 19. század végének és a 20. század elejének − néhol napjainkig is fellelhető − paraszti világát mutatja be. A vidékre jellemző tárgyak által a csíki mindennapok sajátos élettereit járhatja be a látogató. A múzeum maga nagyon szép és látványosan kialakított, ahol berendezett konyha, kamra, esztena, havasi esztenai kaliba, szobabelső látható, de az ácsmesterség, kerékgyártók, asztalosok szerszámait is összegyűjtötték. Kisfilmet nézhetünk meg a bácsok (pásztorok) kemény életéről, a sajt- és ordakészítésről. 

 

 

A csíksomlyói nyomda és könyvkötő műhely

 

A múzeum egy részében a csíksomlyói nyomda és könyvkötő műhely megmentett ereklyéit tekinthetjük meg: különféle régi bibliákat, énekeskönyveket, a könyvkötészet eszközeit, kézi nyomdát stb. A kiállítást a Csíki Székely Múzeum és a Csíksomlyói Ferences Kolostor rendezte 2001-ben, a nyomda alapításának 325. évfordulója alkalmával.


A somlyói nyomda alapítása I. Apafi Mihály (1661–1690) korára esik, amikor a fejedelemség területén hosszabb-rövidebb ideig még nyolc helyen folyt könyvnyomtatás: Sárospatakon, Kolozsváron, Szebenben, Brassóban, Gyulafehérváron, Szászsebesen, Keresden, Debrecenben. A Bethlen Gábor által alapított gyulafehérvári fejedelmi nyomda az 1658-as török-tatárdúlás következtében megszünt. A keleti végen beindult a fejedelemség első katolikus tipográfiája Csíksomlyón, a ferences kolostorban. Ugyanebben az időszakban Magyarországon négy helységben folyt katolikus nyomtatás: a magyar katolicizmus két jelentős központjában, Pozsonyban és Nagyszombatban, a nyugati határszélen, Lorettomban, 1670–1672-ben, Nádasdy Ferenc főúr nyomdájában, és a kassai jezsuitáknál,1673–1674-ben. 

 

A 17. század utolsó negyedében és a 18. század elején 1726-ig, amikor a kolozsvári jezsuita-nyomdát létesítették, Csíksomlyón működött az egyetlen erdélyi katolikus műhely. A jezsuiták nagyszombati egyetemi nyomdája mellett ez az egyetlen, több évszázadon át működő katolikus nyomda. Alapítása és működése szoros kapcsolatban állt az erdélyi katolicizmus és ellenreformáció megerősődésével és terjedésével. A nyomda alapítójának a szorgalmas és nagy tudású Kájoni János ferences atya tekinthető. 


A nyomda első ismert és irodalomtörténeti szempontból legjelentősebb kiadványa a Kájoni János által szerkesztett Cantionale Catholicum 1676-ból. A népszerű énekgyűjteményt Székelyföld- és Moldva-szerte használták és használják a katolikusok. A 18–19. században a barátok kézisajtóján több latin és magyar nyelvű tankönyvet nyomtattak ki: latin nyelvtant, katekizmust, ábécéskönyvet, számvetéstáblát, helyesírási szabályokat és módszertani könyveket. 


Az 1848–1849-es forradalom idején a felkelők által lefoglalt műhelyben nyomtattak még számos kiáltványt és a magyar szabadságharc egyik lapját, a Hadi Lapot. Ez egyben az első székelyföldi hírlap. A barátok megszenvedtek a lap és a kiáltványok kinyomtatásáért. A szabadságharcot követő üldöztetések idején meghurcolták őket, a nyomdát elkobozták. Az osztrák katonaság 5000 forintnyi hadisarcot rótt ki a kolostorra. 


A ferencesek a műhelyt kiválóan felszerelték, semmivel sem maradt le a kor színvonalán álló, akár külföldi tipográfiák mögött sem. Kisebb kihagyással végig üzemeltették, nemcsak a 17. század folyamán, hanem a továbbiakban is, valószínűleg 1900-ig. A 17. században 15, a 18. századból 80-nál több nyomtatvány megjelenéséről vannak ismeretek. A 18. században a ferencesek kétszer is bővítették a nyomda készletét, amikor Nagyszombatból és Nürnbergből vásároltak különböző típusú betűket. A huszadik század elején a nyomdát a kolozsvári ferences kolostorba vitték, ahol 1906-tól a modern Szent Bonaventura Nyomda már üzemelt. 

 


Most közel 125 nyomtatványt és könyvkötést mutat be a muzeum a következő csoportosításban: egyrészt az 1676–1700 közötti nyomtatványok, másrészt a 18–19. századi tankönyvek, ferences szerzők munkái, énekes-, imádságos- és liturgikus könyvek, vallásos társulatok kiadványai, vitairatok, jogi művek, búcsús kiadványok, a nyomda számadáskönyvei és a könyvkötészet példányai kerültek kiállításra. Ezen kívül a tárlaton a nyomda fennmaradt felszerelését láthatja még a múzeumi vendég: a 18. században felújított Kájoni-féle kézisajtót, a könyvillusztrációk és szentképek rézmetszet lemezeit, valamint a könyvkötészet szerszámait. /Forrás: csszm.ro/

 

 

Csíksomylói kegytemplom

 

A csíksomlyói kegytemplom a magyarság egyik legnagyobb zarándokhelye és kultúrtörténeti emléke. A Csíksomlyói kegytemplom története a 15. századig nyúlik vissza. Ekkor telepedtek le itt a ferences szerzetesek, akik 1442 és 1448 között felépítették az első  gótikus templomot és az ugyancsak gótikus kisméretű kolostort. A templomot, Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelték fel, ez ma is a templom búcsúnapja. Ebből az első kolostorból mára mindössze egy portálé és egy pinceablak maradt fenn. A templomot és kolostort erős kőfallal vették körül, ahová a következő századokban a környék népe az ellenséges betörésekkor menekült.

1661-ben azonban a falak sem tudták megvédeni az épületeket a török támadásától. A támadók a templomot és a kolostort felgyújtották, az ide menekült népet pedig részben megölték, részben fogságba hurcolták. Az áldozatokat a templom előtt tömegsírba temették. 1694-ben tatár sereg támadta meg Csíksomlyót, de ezt a kolostor diákjai a nép segítségével visszaverték. Az épületeket a 17–18. században többször javították, bővítették, a templom 1802-re azonban kicsi lett és új templom építése mellett döntöttek, amelyet 1804-ben kezdték építeni. 1948-ban XII. Piusz pápa basilica minor rangra emelte.

 

A Szűz Máriát a kis Jézussal ábrázoló kegyszobor a templom legértékesebb része. A hársfából faragott alkotás 1515 és 1520 körül készülhetett reneszánsz stílusban, 2,27 m magasságával a világon ismert kegyszobrok legnagyobbika, alkotója nem ismert. Napbaöltözött asszonyt ábrázolja, lába alatt a holdsarló, feje körül 12 csillagból álló csillagkoszorú, fején koronával, jobb kezében jogarral, balján a Megváltót tartja. Ez a kegyszobor a Mária-zarándoklatok központja, a zarándokok előtte fejezik ki hódolatukat, a lábát megcsókolják, megsimogatják, hozzá érintik kegytárgyaikat. A szobor átvészelte az 1661-es nagy török támadást és tűzvészt. A monda szerint a török vezér látva az értékét el akarta vitetni, de a szobor olyan súlyossá vált, hogy nyolc pár ökörrel sem tudták megmozdítani. Ezt látva kardjával megsebezte a szobor arcát és nyakát, melynek nyomai ma is látszanak. A korabeli beszámolók szerint a szobor néha földöntúli fényben tündököl, máskor nagy veszély idején szomorúnak látszik. A szobornál számos imameghallgatás történt, melynek emlékét a két oldalon kifüggesztett fogadalmi tárgyak, táblácskák őrzik. /Forrás: Wikipédia.hu/

 


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :