[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

karácsony nagyinál

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

wmu meghosszabbitott

 

LitFest

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

Világdráma

szerző: Veress Zsuzsa 2013-04-19

 

Világdráma


Nagyon vártam, hogy Szőcs Géza visszavonuljon a politikai életből. De aztán elfogyott a türelmem: nem tudtam kivárni.
Na, akkor menjünk vissza az elejére!
Valamikor a ’90-es években láttam a tv-ben Passió című darabját. Akkora élmény volt, mint egy lórúgás.
 

Aztán 2005-ben elkezdtem költészetnapi műsorokat csinálni a tanítványaimmal, szerelemből, a magam… és mindannyiunk örömére. Az első után úgy éreztem, hogy április 11. az a nemzeti ünnepünk, melyről kifogyhatatlan mondanivalóm van. Szemben, mondjuk, a számomra egyébként nagyon kedves március 15-ével, melyről – kötelező műsor csinálására felkért magyartanárként és magyar emberként – nekem van mondanivalóm: egyszer. Na, jó, mondjuk: kétszer. De aztán nincs több. József Attila születésnapja kapcsán azonban volt/van: a következő kb. húsz évre előre láttam, hogy miféle ünnepeket akarok rendezni. József Attila, Szilágyi Domokos, Ady, Weöres Sándor, Petőfi után tervbe vettem a Szőcs-Passiót is.
 

És akkor bezavart a szerző politikusi szerepvállalása, részvétele a hatalomban. Tébláboltam, tétováztam, ugyanis én – az irodalmon kívül – mindössze úgy két-három dolgot szeretek igazán az életben, és ezek között a politika nem szerepel. De legyűrt a darab. Egyszerűen eljött az idő, kényszerítő erejű volt, hogy pont most, pont ezekkel a tanítványaimmal elő kell adnom.

 

A fentiekből következik, hogy amikor április 11-én megérkezett, és az előadásunk előtt beszélgettem vele, politikáról egy nyikkot sem kérdeztem tőle: Szőcs Géza költőt faggattam. Ámbár „faggatni” éppenséggel nem kellett, szívesen ömlött belőle a szó.
Amikor azt kértem tőle, hogy meséljen az iskolájáról, nem tette meg, ellenben a közoktatást (a tanárokat) úgy összeszidta, hogy gatya nem maradt rajta/(tuk). Nagy örömmel hallgattam fejtegetését arról, hogy minden gyerek zseni, aztán – nem kinövi, hanem – az iskola kineveli belőle a kreativitást.

 

A Jézus Krisztushoz való viszonyát célzó kérdésemre azt válaszolta, hogy a mondott személy neki nagyon fontos: a szeretet apostola. És rögtön „kötelező olvasmánnyá” tette Bulgakov A Mester és Margaritáját. Szó tárgya lett még Mozart és Bach, meg Bartók is – de irodalmi felmenői közül elsősorban Weöres Sándor. Szentkuthy Miklós Praejét az emberi szellem egyik legnagyobb teljesítményeként említette, de ajánlotta még Sziveri Jánost (őt egy régi cikkemben én is ajánlottam mindenkinek; https://www.rovart.com/hu/az-ironia-modszer-a-groteszk-allapot_2080), Hamvas Bélát, Faludyt, Márait (akinek, mint tudjuk, szintén ezen a napon történt a születése), kivált Szindbád hazamegy, és Rómában történt valami című kevéssé ismert könyvét. Máraival összekapcsolta Venyegyikt Jerofejev Moszkva – Petuski c. regényét. (Erről egy korábbi cikkemben azt írtam, hogy beszakad alatta az asztal…; https://www.rovart.com/hu/megint-jonnek-az-oroszok_2064.) Arra a kérdésre, hogy mit olvassunk most Szőcs Gézán kívül, azt válaszolta, hogy: Claudel Jeanne D’Arc a máglyán című darabját.

Itt megállok. Az ajánlás nem véletlen.

 

Szerintem erre a Johannára nagyon is hasonlít Szőcs Géza Passiója. Alapvető koncepciójában és kompozíciójában. Megkockáztatom, hogy talán jelentőségében is.

 

Szőcs Géza Passiója szenzációs. Viszont – ami Claudelt nem jellemzi – nála a humor, a szikrázó poénok vonala az egyik fő szál. Némely poénjai a szentségtörés határát súrolják. (Annál inkább be kell mutatni egy egyházi gimnáziumban!)
 

A hihetetlenül leleményes ötletek között van olyan, amely az évezredes európai hagyomány része: pl. az, hogy a kereszt az édenkerti almafából készült. Vannak teológiai abszurdumok, mint pl. az, hogy Pilátus „megjósolja”, hogy amíg Krisztusnak lesznek követői a földkerekségen, addig az ő neve is fennmarad, minthogy hívei az ő nevét is imájukba foglalják.1 Van olyan szereplő, aki szintén úgy került bele a darabba, „mint Pilátus a Credoba”: pl. Jónás próféta – és vele együtt – Babits Mihály, akinek Esti kérdéséből valamint Ősz és tavasz közöttjéből is szerepel a szövegben egy-egy sor. A csattanók sokasága a vendégszövegekből, evokációkból, allúziókból adódik.
 

Az Arany Jánost idéző csárdajelenet parasztbibliaszerű,2 elképesztőségében nagyszerű. De ellenállhatatlanul mulatságos a darabba iktatása egy kevésbé ismert evangéliumi példabeszédnek is.3 Eszerint a király menyegzőre hívja az útszélen összeszedett, és ezért „szedett-vedett” társaságot, majd váratlanul kidob és megbüntet egy – önhibáján kívül – nem ünnepi öltözékben érkezett vendéget. És akkor erről az illetőről Szőcs Géza darabjában az derül ki, hogy nem más, mint a felesége által papucs alatt tartott szerencsétlen balek: Cirénei Simon. Más poénok viszont megrendítőek, mint pl. Mária Szentlélekhez intézett megszólalása arról, hogy 34 éve várja az újabb látogatást, hogy végre megbeszéljék: mi legyen a gyerekkel…
 

A darab tehát végig a blaszfémia és a szakralitás határmezsgyéjén táncol.

Előadásunk is. Reményeim szerint végül a katartikus hatás felé billen el.
Kihasználtuk a szöveg adta lehetőségeket. És további poénokat iktattunk be: az egyes jelenetek közötti hanghatásokkal is – de elsősorban a látvánnyal. Nálunk például a kereszt kétszer is átalakul svasztikává.
A felvétel bevezetőjében elmondok még néhány tudnivalót az előadásról, és megemlítem néhány pimaszságunkat is.
 
Előadásunk nem ott, nem azzal ér véget, mint ahol és ahogy a darab írott szövege:
Megvalósítottuk Katona György festőművész régi álmát is, aki évek óta szeretett volna egyszer egy afféle performanszot létrehozni, mint amilyen a mi zárlatunk.

Tehát: Ünnepre fel!

 


1„…fogantaték Szentlélektől, születék Szűz Máriától, kínzaték Poncius Pilátus alatt…”

2Parasztbiblia, Lammel Annamária – Nagy Ilona, Gondolat Könyvkiadó, Bp. 1985.
3Mt 22, 1-14

 

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Szőcs Géza: Passió (költészetnap a pápai református gimnáziumban) - link


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :