[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

MakaiHU

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

X-Men Origins: Wolverine

szerkesztette: skitzz, 2009-06-12

x-menAz X-Men Origins: Wolverine után egy dolog vált egyértelmûvé: vissza kell kerülnie végre a sorozatnak szülõatyja rendezési keze alá, különben a valamikori fényének örökre búcsút mondhat. Ugyanis ezzel és a harmadik résszel -- képregény-filmek lenézettségének sztereotípiája ide vagy oda --, saját kategóriáján belül is banálissá vált az egykor mûfajújító sorozat. 


0
1
2
3
3
4
5
5

X-Men Origins: Wolverine

   Bryan Singer az ezredfordulókor kétségtelenül forradalmasította a képregény-adaptációk mûfaját. Az X-Men nemcsak hû volt a papíralapjához, hanem egyben korszerûsített is és tökéletesen beleillett az aktuális világképbe saját univerzumával. Másság, rasszizmus, terrorizmus, olyan kérdések jelentek meg benne, amirõl addig a legtöbb képregény-film csak álmodhatott. Egyszerre volt sci-fi, elképesztõ akciófilm és egy okosan megírt dráma.

   A folytatással sikerült Singernek dupláznia az élvezeteket, ám az X-Men 3 : The Last Stand-el már jött a fekete leves a Brett Ratner névre hallgató rendezõvel, aki ugyan adott pár látványos jelenetet a nézõknek (az elsõ két részhez képest sajnos, ezek is bûngyengének bizonyultak), de intelligenciájában már rég csak az árnyéka volt elõdjeinek, amikor eljött a végsõ grandiózus csatajelenete.

   Sajnos a negyedik nekifutásra, Wolverine/Farkas/Rozsomák/Logan eredettörténetére is az utóbbi vonatkozik.

   Az elõzõ filmekben is nagy szerepet kapott a Hugh Jackman alakította kanadai mutáns, de mivel már amnéziás hõsként ismertük meg, nem sokat mutatott meg rémálmain kívül addigi életébõl. Mint azt minden, akár képregényben, akár az eddigi filmekben jártas nézõ tudja, három elpusztíthatatlan adamantium karmán kívül Logan emberfeletti gyorsasággal regenerálódik, így többszáz éves is lehet. Ez a képessége adott a legszabadabb kezet és legnagyobb lehetõséget Gavin Hood nem túl tapasztalt rendezõ számára, akinek sajnos, a gyenge forgatókönyv mellett még folyamatosan bele is köpött a levesébe a stúdió.

   Elindulunk hát valahonnan a 19. századból, amikor a fiatal Logan nevelõapja halálának lesz tanúja, és miután dühében végzett a gyilkossal, elszökik otthonról testvérével, Victor Creed-el (aki késõbb nemezisévé válik). Itt egy epikus nyitás jön, ahol a világháborúktól kezdve Vietnamig mindenhol láthatjuk harcban a két testvért, míg meg nem ismerkednek William Stryker õrnaggyal, aki mutánscsapatába verbuválja õket sok képregénybõl ismert hõs mellé. Szomorú, hogy sem a történelmi szálat (amit kimerítettek egy látványos nyitó képsorban), sem a csapat többi szereplõjét vagy a történetben késõbb feltûnõ X-Men univerzum alakjait sem képesek kezelni a készítõk. Aki többet szerepel, az közömbös jeleneteivel semmitmondóan viselkedik, aki pedig jó lenne, az 10 percnyi helyet sem kap a vásznon. Logan kalandja így minden kohéziótól mentes káosz, ahol itt-ott feltûnik egy-egy érdekes alak, akit kiaknázatlanul félredobnak. A legrosszabb, hogy mindez Bryan Singer elsõ két részének árnyékában látható, ahol annyi mindent kipréseltek a szereplõkbõl, és a különbség tapintható.

   A blõd történet a fõszereplõ sorsát sem kíméli. Még az eddig felállított történetvonalba sem képes tökéletesen beilleszkedni. Pl.: amikor Farkas végre megkapja adamantium csontvázát, a lehetõ legnagyobb magabiztosság és lélekjelenlét mellett kaszabolásba fog, a kijáratot a bizonyos laboratóriumból pedig egy fal X-alakban való szétmetélése útján biztosítja magának, míg a második részben Logan visszaemlékezéseiben a rajta kísérletezõ stáb létszámának csökkentése után ordítva, botladozva rohant egy folyosón, karjából újonnan kiöltött pengéi okozta fájdalmai miatt, a legközelebbi ajtót kinyitva és elmenekülve. Ez csak egy baki a sok közül. Annak ellenére, hogy ugyanez a William Stryker a második részben elmondta Logan-nek, hogy mindig is állat volt, õ csak karmokat adott neki, ebben a történetben Wolverine már születésétõl fogva kezébõl kiálló csontfegyverzettel bír, amit az elõbb említett jelenetek során enyhén felturbóznak.


   Hugh Jackman megpróbálja elvinni a hátán a filmet és nagyjából megy is ez neki, hiszen amellett, hogy kitûnõ színész, egyenesen erre a szerepre született, mely mellesleg karrierjét indította el 2000-ben, de ez kevésnek bizonyul a végsõkben. Megkockáztatnám, hogy õ az egyetlen ok, amiért érdemes megnézni, vagy egyáltalán végig lehet nézni ezt a történet- és karaktergyilkolást.

   Hab a tortán, hogy a sok pontatlanság mellett még idõnként bûngyenge speciális effektusokkal szúrják ki a szemünket, melyek inkább egy alacsony költségvetésû próbálkozásra, mintsem hatalmas blockbuster-re hasonlítanak. Ez természetesen ritkább, mint a történeti hibák és meg kell hagyni, hogy egyes akciójeleneteiben igenis van mit kínálnia a filmnek, fõleg a végén, viszont megint csak: mennyire alulmaradnak a család elsõ két tagja mellett innovációban.

   Az X-Men Origins: Wolverine után egy dolog vált egyértelmûvé: vissza kell kerülnie végre a sorozatnak szülõatyja rendezési keze alá, különben a valamikori fényének örökre búcsút mondhat. Ugyanis ezzel és a harmadik résszel -- képregény-filmek lenézettségének sztereotípiája ide vagy oda --, saját kategóriáján belül is banálissá vált az egykor mûfajújító sorozat. 

írta: Hushegyi Ádám 


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :