[kapcsolat]   husken

Rákóczi

 

természet

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Zeman Zoltán
<<< Vissza a főldalra

Zene, mint a teremtés része

szerkesztette: Szászi Zoltán, 2005-11-22

Varnus XavérA mester koncertjén tût nem lehetett leejteni. Egy kis apróság margóra, Varnus Xavér anyai ági gyökerei Gömörben, Dobócán erednek. A mestert nagyapja arcvonásai alapján még megismerték az idõsebbek.


lourdesi orgona

Mooser-a-Fribourg

orgona

a zirci orgona

közelebbrõl

még közelebbrõl

Varnus Xavér  Dohány utcai zsinagógában felvett koncertlemezérõl

Mindeneket megelõzõen egy személyes vallomás: olyan botfülem van, hogy sétálni lehet vele. Minek ír az ilyen zenérõl, kérdezhetné bárki. A válasz egyszerû, mert Varnus Xavér lemeze még azokat is meghódítja, akiknek semmi érzékük nincs a muzsikához. Tavaly október elsején Rimaszombatban zsúfolásig megtelt a református templom. A mester koncertjén tût nem lehetett leejteni. Egy kis színes apróság margóra, ami a gömöriek lelkét külön megmelengette, Varnus Xavér anyai ági gyökerei Dobócán erednek. A mestert nagyapja arcvonásai alapján még megismerték az idõsebbek távoli szülõföldjén. A koncert hatalmas siker volt, akkor került kezembe az orgonamûvész 2002-ben, Budapesten, a Dohány utcai zsinagógában felvett koncertlemezének felvétele. Aki ismerkedni kíván az orgonamuzsika csodáival, annak csak ajánlani tudom. Ami az oroszoknak Horowitz, az a magyaroknak Varnus Xavér. A lemezen hat virtuóz darab hallható, átélhetõ. Olyan pontosan felépített dramaturgiával készült, amelyre alig van példa. Jean-Baptiste Lully indulója egy beavatási szertartásra való bevonulás. Tomasso Albinoni Adagio címû mûve szédítõ mélységek és magasságok közötti Isten tenyerében való ringatózásra teszi képessé a hallgatóját. Hátborzongató a pontossága és a dinamikája, olyan ez az alig tízperces darab Varnus Xavér elõadásában, mintha egy csillagközi utazáson venne részt az ember. Behunyt szemmel hallgatva ezt a zenét egyfajta anyagfeletti állapotába kerülhet a hallgató. Johann Sebastian Bach Passacaglia címû darabját hallgatva a legpontosabb megfogalmazás talán az lenne, ha azt mondanám, a sejtosztódásnak, a léleknek az anyagba való költözés pillanataiban kibocsájtott hangjai remegnek át szellemmé és az anyag fogságából kirobbani kívánó gondolattá. Varnus újrateremti a zenét is, meg éppen az õt körülvevõ hallgatók lelkében sokszor hiányzó Istenhez közeli állapotokat. Ludvig Van Beethoven Egmont nyitányát hajlamos vagyok 1956 magyarországi eseményeinek képeivel együtt vizualizálni. Az eddig hallott  zenekari interpretációktól eltérõen a darab varnusi elõadása egy sokkal mélyebb, mondhatni szakrális élménnyé fokozódott. Mintha égi seregek csatáznának lángoló kardokkal a bukottak sötét erõivel s ez a zene lenne a csatazaj. Varnus Xavér elõadásmódjában titkok rejtõznek. Nem a virtuozitásról van itt csak szó, nem arról, hogy figyelmesen nézve a mester kezét beleszédül az ember az ujjaknak a billentyûkön való futásába. Varnus arra a csodára képes, hogy míg játszik, hiszi azt, hogy teremteni képes, hogy új dimenziókat tud megnyitni, hogy más megfogalmazásokat, kereteket, szabad választások ezerét képes adni. Teszi mindezt tudatosan és õszintén. Neki már igazán nincs szüksége sem manírokra, sem pózokra. Ettõl hiteles a játéka. Ahogyan Maurice Ravel Boleróját interpretálja ezen a lemezen, az maga az alázat. Olyan pattogó, élettel teli a játéka, olyan finom kis kiszólások, a szokatlan regiszterekre való áthangolásoktól meglepõen frissé válik Ravel mások által sokszor játszott darabja, mert valami többlettartalmat kap, mert az elõadó ugyan alázattal és hûséggel, de mégis szabadon játszik. Tavaszi szél vizet áraszt, népdal, orgonakísérettel, variációkkal. Mint a pünkösdi lángok lobogása, mint valami modern, örömteli zsoltár, mert miért ne? Varnus Xavér lemezét 2002-ben vették fel, a koncertet akkor 7200-an hallgatták meg. Tapsviharral. És ennek másodpercei is szerves részei a lemeznek, mert teret és idõt kell hagyni az örömnek is.

2002. Aquincum Archive; Xaver Varnus: The greatest organ recital


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :